Megállapodásra jutott Szerbia és Koszovó a határátlépéssel kapcsolatos vitában

Szerbia és Koszovó megállapodásra jutott a határukon történő átkelés körüli vitában – jelentette be szombaton Josep Borrell, az Európai Bizottság kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

Brüsszel, 2022. február 24. Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai fõképviselõje sajtótájékoztatót tart Brüsszelben 2022. február 24-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én hajnalban katonai mûvelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erõk mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak az oroszbarát szakadárok is az általuk ellenõrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A nyugati világ elítélte az orosz hadmûveletet, és súlyos szankciókat helyezett kilátásba Moszkva ellen. MTI/EPA/AFP Pool/Kenzo Tribouillard Fotó: Kenzo Tribouillard

Alekszandar Vucsics szerb elnök és Albin Kurti koszovói kormányfő a hét elején folytatott tárgyalást Brüsszelben Borrell közvetítésével.

A két országnak még megállapodásra kell jutnia a rendszámtáblákhoz kapcsolódó, nemrég újra fellángolt vitában.

Koszovó a nyár folyamán felvetette, hogy szeptembertől a szerb rendszámtáblájú autók nem léphetnének be az országba, és a belépésnél ideiglenes koszovói táblát kellene igényelniük. A tervezett intézkedés hírére a koszovói szerbek úttorlaszokat állítottak fel a határállomások közelében, végül később eltávolították azokat.
Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Éppen ezért Szerbia mindeddig nem volt hajlandó elismerni a koszovói dokumentumokat, és követelte azok szerbre cserélését. Albin Kurti viszont azt hangoztatta: minden a kölcsönös elismerésen múlik, vagyis ha Szerbia elismeri Koszovó függetlenségét, akkor a koszovóiak hozzáállása is megváltozik.

A két fél között 2013-ban kezdődtek meg a kapcsolat normalizálását célzó tárgyalások, de 2018-ban meg is szakadtak, mert Koszovó százszázalékos vámot vezetett be a Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából érkező árukra. Az intézkedést később visszavonták.

A kapcsolat rendezése mindkét fél számára azért is fontos, mert csak így tudják folytatni a megkezdett uniós integrációt.

Koszovó függetlenségét elismeri az Egyesült Államok és öt kivételével valamennyi EU-tagállam, számos más ország, köztük Oroszország és Kína viszont nem.

Borítókép: Josep Borrell,  az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője (Fotó: MTI/EPA/AFP Pool/Kenzo Tribouillard)