Megerősítette a két ország közötti kapcsolatokat Putyin és Kim Dzsong Un

Az orosz elnök szerint Moszkva hozzájárulna a Koreai-félsziget és az északkelet-ázsiai régió biztonságának és stabilitásának megerősítéséhez.

This picture taken on April 25, 2019 and released by North Korea's official Korean Central News Agency (KCNA) on April 26 shows Russian President Vladimir Putin (R) and North Korean leader Kim Jong Un attending a reception following their talks at the Far Eastern Federal University campus on Russky island in the far-eastern Russian port of Vladivostok. (Photo by KCNA VIA KNS / KCNA VIA KNS / AFP) / South Korea OUT / REPUBLIC OF KOREA OUT ---EDITORS NOTE--- RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT "AFP PHOTO/KCNA VIA KNS" - NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS THIS PICTURE WAS MADE AVAILABLE BY A THIRD PARTY. AFP CAN NOT INDEPENDENTLY VERIFY THE AUTHENTICITY, LOCATION, DATE AND CONTENT OF THIS IMAGE. / Fotó: AFP

Levélben javasolta Vlagyimir Putyin orosz elnök Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőnek, hogy a két ország szorosabb kapcsolatokat alakítson ki, ugyanis ez mindkét ország érdekeit szolgálná. A KCNA észak-koreai állami hírügynökség közlése szerint Putyin a japán megszállás alóli felszabadulás 77. évfordulója alkalmából küldött levelében az állt, hogy

Oroszország hozzájárulna a Koreai-félsziget és az északkelet-ázsiai régió biztonságának és stabilitásának megerősítéséhez.

Válaszlevelében Kim Dzsong Un azt írta, a két ország közötti „stratégiai és taktikai együttműködés, valamint a támogatás és szolidaritás” új szintre lépett. Hozzátette, Moszkvát és Phenjant az „ellenséges katonai erők” fenyegetéseinek és provokációinak meghiúsítása köti össze.

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető 2019. április 25-én, személyes találkozásuk alkalmával. Fotó: Yuri Kadobnov/AFP

Az észak-koreai vezető ugyan nem nevezte meg, mely országokat ért ellenséges katonai erő alatt, de feltehetőleg az Egyesült Államokra és szövetségeseire utalt, akikre már korábban is használta ezt a kifejezést.

Kim Dzsong Un hangsúlyozta levelében azt is,

a két nemzetet a japánok feletti második világháborús győzelem kovácsolta össze, és a kapcsolatok az elmúlt évtizedekben tovább erősödtek.

Észak-Korea egykor a Szovjetunió fő szövetségese volt, azonban a birodalom összeomlásával eltávolodtak egymástól: ennek részben az volt az oka, hogy az 1991 és 1999 között regnáló orosz elnök, Borisz Jelcin Phenjan helyett inkább Dél-Koreát támogatta.

A kétezres évek elején Putyin hatalomra jutása azonban kedvezett a két ország kapcsolatának. Kim Dzsong Un már három évvel ezelőtt, 2019 áprilisában – amikor személyesen találkozott Putyinnal – kilátásba helyezte, hogy az Oroszország és Észak-Korea közötti együttműködés fokozódni fog.

A két vezető akkor országaik atomprogramjairól tárgyalt, értekeztek arról, hogy Oroszország milyen segélyszállítmányokkal támogatja a távol-keleti országot, továbbá kitértek ellenségeikre is, azaz az Egyesült Államokra és szövetségeseikre.

Phenjan az elmúlt hónapokban igyekezett az ukrajnai háborúban is lehetőségeihez mérten Moszkva oldalára állni. Augusztus első hetében jelentésekre hivatkozva arról beszélt Igor Korotcsenko orosz katonai szakértő, hogy Észak-Korea százezer katonát ajánlott fel Putyinnak, hogy segítse az orosz hadsereget a harcokban, de Kim Dzsong Un is már több alkalommal közölte, hajlandó az orosz elnök segítségére lenni.

Az orosz propaganda azt állítja, hogy százezer észak-koreai önkéntes harcolna Oroszország nevében, csak azért, hogy megijessze a Nyugatot, azonban ez valójában dezinformáció

– vélekedett Rebekah Koffler hírszerzési szakértő.

Az amerikai Védelmi Hírszerző Ügynökség egykori tisztje hozzátette, az észak-koreai katonák bevonása a háborúba számos akadályba ütközne, például már a parancsokat sem értenék, ugyanis nem beszélnek oroszul. Gondot okozhat továbbá az is, hogy közös hadgyakorlatokat sem tartott a két ország, ráadásul Kim Dzsong Un katonái feltehetőleg az orosz fegyverrendszereket sem tudnák használni.

Phenjan ezt megelőzően felajánlotta, munkásokat küld a két kelet-ukrajnai szakadár luhanszki és donyecki „népköztársaságok” újjáépítéséhez, amelyek függetlenségét július közepén hivatalosan is elismerte. Ezzel Szíria után Észak-Korea lett a harmadik állam, amely elismerte a két terület önállóságát. A Kreml erőteljes támogatása miatt Ukrajna megszakította a diplomáciai kapcsolatot Észak-Koreával.

Oroszországot és Észak-Koreát azonban nemcsak a történelmi múlt és a háborúval kapcsolatos álláspont tartja össze, hanem a nemzetközi közösség részéről tapasztalt bizalmatlanság is, amelyet Putyin Ukrajna megtámadásával, Kim Dzsong Un pedig nukleáris- és rakétaprogramjaival vívott ki.

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető egy egyetemi fogadáson az oroszországi Vlagyivisztokban 2019. április 25-én (Fotó: AFP/KNS/KCNA)