„A háború alapjaiban megrengette az eddig fennálló világrendet”

Az Oroszország és Ukrajna közötti háború újjáélesztette a régi vitákat a háború indításának jogáról (ius ad bellum), valamint a fegyveres konfliktusban betartandó szabályokról (ius in bello) és ezek nemzetközi büntetőjogban való következményeiről – egyebek mellett ez volt a legfőbb témája a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Háború és béke a 21. században — A modern fegyveres konfliktusok életciklusa (War and Peace in the 21th Century — The Lifecycle of Modern Armed Conflicts) című egész napos nemzetközi konferenciájának pénteken, amely számos hazai és külföldi jogi szakember részvételével zajlott.

A nemzetközi jog klasszikus fogalmait újra aktuálissá tette az orosz–ukrán háború: ezek megvitatása volt a legfőbb témája a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) pénteki nemzetközi konferenciájának, amely számos hazai és nemzetközi jogi szaktekintély részvételével zajlott.

Régóta az a meggyőződés, hogy a fegyveres konfliktusok hagyományos értelemben a múlt kísértetei, legalábbis ebben a régióban. 2022 februárjában azonban megtörtént az elképzelhetetlen: egy állam a fegyveres erejével megtámadott egy másikat az európai kontinensen. 

Az Oroszország és Ukrajna közötti háború újjáélesztette a régi vitákat a háború indításának jogáról (ius ad bellum), valamint a fegyveres konfliktusban betartandó szabályokról (ius in bello) és ezek nemzetközi büntetőjogban való következményeiről. 

A konferencia előadói kísérletet tettek arra, hogy megvizsgálják, hogyan változott a klasszikus jogi fogalmak jelentéstartalma a XXI. században, valamint különböző szempontok mentén igyekeztek megválaszolni azt is, hogy milyen életciklust jár be egy fegyveres konfliktus napjainkban, illetve hogy hogyan lehet a konfliktusokat megelőzni és megoldani akár diplomáciai, akár bírói módszerekkel, illetve hogyan lehetnek jogszerűek a modern békeszerződések.

Az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kara dékánja a Nemzetközi jog az ukrán–orosz konfliktus tükrében című nyitóelőadásában úgy fogalmazott: a konferenciát kétéves előkészítő munka előzte meg, a szomszédunkban február óta zajló orosz–ukrán konfliktus azonban teljesen új értelmet és aktualitást adott a rendezvénynek. Varga Réka elmondta, az elmúlt évig a régióban főként elméleti diskurzus tárgya volt a XXI. századi fegyveres konfliktusok helyzete, azonban az orosz–ukrán háború a nemzetközi jog szinte minden területére konkrét példákat ad a hallgatóinknak. 

Az eddig fennálló világrend a XX. század első felének fegyveres konfliktusai után épült fel, egy akkor hozott politikai kompromisszum eredményeként. Az orosz–ukrán konfliktus alapjaiban rázta meg ezt a rendszert

– hangsúlyozta.

Az eseményen mások mellett olyan neves szakértők szólalnak meg, mint Olivier Corten, a brüsszeli l’Université Libre professzora, aki az Önvédelem mint orosz érv a fegyveres konfliktusban; Romain Le Boeuf, az Aix-Marseille Egyetem professzora, aki Háború és béke – a két véglet között egyensúlyozó nemzetközi jogról; Pietro Pustorino, az olasz Luiss Guido Carli Egyetem professzora, aki az Önrendelkezési jog a háború árnyékában címmel tartanak előadásokat. 

Vasilka Sancin arról beszélt, hogy mennyiben alkalmas a nemzetközi jog a XXI. századi konfliktusok rendezésére. Francesco Paolo Levantino pedig a Fegyverellátás és támogatás a harcos államoknak a XXI. században címmel tartott előadást. Kiemelendő, hogy a tudományos tanácskozáson egy egész szekciót szentelnek az orosz–ukrán fegyveres konfliktus különböző aspektusainak vizsgálására is. 

Szó esett továbbá az ukrajnai helyzettel összefüggésben elkövetett atrocitásokért való felelősségre vonás mechanizmusairól, az önkéntes katonák jogi helyzetéről és kihívásairól, valamint a XXI. századi fegyveres konfliktusok kapcsán a menekültválság és az EU válaszlépései is terítékre kerülnek.

Borítókép: Varga Réka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának dékánja (Forrás: Nemzeti Közszolgálati Egyetem)