Miközben Kijevben a megnövekedett háborús kiadások miatt havi 5–7 milliárd dollárra becsülik a büdzsé hiányát, a harcok kitörése óta már közel tízmilliárd dollárt vontak ki külföldre az ukrán gazdaságból.
Az egyre csak súlyosbodó válságot hadikötvények kibocsátásával próbálja enyhíteni az ukrán pénzügyminisztérium.
A háború első három hónapjában a kijevi jegybank 120 milliárd hrivnya (jelenlegi árfolyamon hárommilliárd dollár) értékben vásárolt ezekből a papírokból, majd miután júniusban 10-ről 25 százalékra emelték a jegybanki alapkamatot, újabb 105 milliárd hrivnyát (2,6 milliárd USD) fizetett a nemzeti bank ezekért a kötvényekért. Az így kapott 225 milliárd hrivnyás, azaz 5,6 milliárd dolláros összeg a háború előtti költségvetésnek a 17 százaléka, csak hogy még jobban érzékeltessük a helyzetet.
Külföldi felajánlásokból, hitelekből 17,5 milliárd eurónyi összeg vándorolt eddig a központi költségvetésbe. Denisz Smihal kormányfő reményei szerint az év végéig további 8,5 milliárd várható.
Ám hiába indította be a jegybank a pénznyomdát, hiába áramlik jelentős pénzügyi segítség Kijevbe, a költségvetés nagyon komoly nehézségekkel küzd.
Ezért fordulhat elő, hogy az oroszok ellen harcoló ukrán katonák havi 300 ezer forintnyinak megfelelő 30 ezer hrivnyás összegre emelt apanázsa rendszerint 1-2 hónapot késik, a folytatás pedig még bizonytalanabbnak tűnik. Munkahely egyre kevesebb van, sokak fizetését megnyirbálták, miközben a devalváció és az infláció rekordmagas, a kilátások pedig borúsak.
A háború elején a kormány sok adónemet felfüggesztette vagy jelentősen minimalizált, ám idővel a legtöbbet visszaállította, sőt új adónemek bevezetésén gondolkodnak. Ilyen lehet a tízszázalékos importvám, másfélről három százalékra emelhetik a még 2014-ben bevezetett hadiadót, de a pénzváltókra már így is különadót vetettek ki. Nehéz helyzetben vannak a bankok is. Miközben a lakossági megtakarítások mértéke csökken, a problémás hitelek aránya nő. A még a háború előtt kihelyezett kölcsönök közel harmadát késedelmesen vagy egyáltalán nem fizetik a hitelintézmények ügyfelei.
A bankok gyakorlatilag leállították a hitelezési formákat mind a magánszemélyek, mind a vállalkozói réteg számára.
Ukrajnának az elkövetkező hónapokban súlyos kockázatokkal kell szembenéznie, állítják gazdasági szakértők, akik tartós áremelkedésre, az ellátási láncokban fellépő zavarokra, gyorsuló inflációra, súlyos gazdasági visszaesésre, a munkanélküliség növekedésére, a banki szféra meggyengülésére, az ingatlanpiac zuhanására, az egyébként is alacsony életszínvonal további mélyülésére és mindezek következményeként növekvő társadalmi-szociális feszültségre figyelmeztetnek.
Borítókép: Ukrán katona egy utcán, a dél-ukrajnai Mikolajivi területen húzódó orosz frontnál 2022. augusztus 8-án (Forrás: MTI/AP/Jevhen Maloletka)
