Nehéz alku vár a választásokon győztes svéd jobboldalra

Abszolút többséget szerzett a jobboldal négy pártja a vasárnapi parlamenti választáson, a szociáldemokrata miniszterelnök már be is adta a lemondását. Úgy tűnik, a jobboldal jelöltje, Ulf Kristersson alakíthat kormányt, de abban a kényelmetlen helyzetben van, hogy már nem a pártja, a Mérsékeltek a legerősebb jobboldali formáció, hanem a radikális Svéd Demokraták. Bonyolult tárgyalások várnak rá, a legnehezebb a nyertes tömb két szélén lévő SD és a Liberálisok együttműködésének megalapozása lesz, ha ez egyáltalán lehetséges.

2022. 09. 15. 20:30
KRISTERSSON, Ulf
Stockholm, 2022. szeptember 10. Ulf Kristersson, az ellenzéki svéd Mérsékelt Párt elnöke kampányol Stockholmban a svédországi parlamenti választások elõtti napon, 2022. szeptember 10-én. MTI/EPA/TT Hírügynökség/Jonas Ekstromer Fotó: Jonas Ekstromer
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A szavazatok feldolgozottsága csak tegnapra érte el a száz százalékot, de szerda este már látni lehetett: a jobboldali párttömb nemcsak megőrizte az egymandátumos előnyét az új országgyűlésben, hanem növelni is tudta: a 349 tagú Riksdagban immár 176 mandátumot szerzett, ami hárommal több, mint a négy baloldali párté. Magdalena Andersson szociáldemokrata miniszterelnök volt az első, aki szerda este sajtótájékoztatót hívott össze, ahol ugyan nem gratulált a győztes jobboldalnak, de elismerte a vereségét. Másnap délelőtt formálisan beadta lemondását a házelnöknek, azaz nem várta meg, míg a parlament szavaz az új miniszterelnök személyéről. 

Ezzel megnyílt az út a 2022-es választásra jelentősen átrendeződött jobboldal előtt arra, hogy kormányt alakítson. Ez feltehetően nem lesz sem gyors, sem fájdalommentes.

A svéd nagypolitika eddig a két nagy váltópárt, a Szociáldemokraták és a Mérsékeltek versengéséről szólt, illetve arról, hogy a meglehetősen szétaprózott politikai palettán milyen kisebb pártokkal tud majd az egyik vagy a másik párt kormányt alakítani belső (koalíciós) vagy külső partnerekkel. Így indult a mostani kampány is, két miniszterelnök-jelölttel, Magdalena Anderssonnal és a Mérsékeltek elnökével, Ulf Kristerssonnal, mögöttük saját pártjukon kívül még három-három párttal. 

Csakhogy a 12 éve még öt százalék körül épphogy a parlamentbe kerülő, svéd viszonyok között mindenképpen radikálisnak számító Svéd Demokrata (SD) párt időközben megerősödött, és ahogy romlott a közbiztonság, úgy öltött egyre nagyobb méreteket a bevándorló hátterű bűnözőkből álló bandák erőszakos tevékenysége, emésztett fel egyre több adókoronát az elbukott integráció, választásról választásra erősödött az SD. Mostanra aztán odáig jutott a helyzet, hogy megtörve a mérsékeltek 43 éves jobboldali elsőségét, az SD lett a legnagyobb jobboldali párt. Csakhogy az SD-t a pártszövetségen belül nem nagyon akarják kormányzati szerepbe engedni, különösen a parlamenti küszöböt éppen hogy megugró, körülbelül egy éve a jobboldalt „erősítő” Liberálisok.

A négy jobboldali párt már számos területen megmutatta korábban, például igazságügyi, költségvetési és energiapolitikai kérdésekben, hogy közös nevezőre tudták hozni álláspontjaikat, ráadásul közösen és sikeresen mutatták be a kampány során, milyen katasztrofálisan kormányzott a szocdem kabinet.

Jimmy Akesson, az SD vezetője ugyanakkor világossá tette, nem elégszik meg egyszerű megállapodásokkal, írásos szerződést akar, amelyben részletesen le van írva, programjuk mely elemeit kell, hogy a jobboldali kormány végrehajtsa. Kristersson feltehetően össze fogja illeszteni a négypárti kirakós darabjait, hiszen régóta készül már a három jobboldali párt és a liberálisok a kormányváltásra. Ez utóbbi pedig valószínűleg csak fenyegetőzik, hogy nem fog egy olyan kormányt támogatni, amelyben ott vannak a Svéd Demokraták is, hiszen hatalmas arcvesztést okozna az így is alacsony támogatottságú pártnak, ha ismét oldalt váltana.

Borítókép: Ulf Kristersson, a svéd Mérsékelt Párt elnöke kampányol Stockholmban a svédországi parlamenti választások előtti napon, 2022. szeptember 10-én (Fotó: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Jonas Ekstromer)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.