Az ukrajnai háború szinte porig rombolta a posztszovjet ország turizmusát: az idei év első felében 26 százalékos visszaesésről számolt be az ukrán állami turisztikai fejlesztési ügynökség. A harcok kirobbanása után fél évvel azonban a kijevi vezetés céljai között − az orosz ellenőrzés alá vont területek visszafoglalása mellett − ott van az idegenforgalom újjáépítése is. A helyiek közül egyre többen látogatnak el a nagyvárosokba és folyamatosan nyitják meg üzleteiket az eladók, valamint vendéglátóhelyeiket a tulajdonosok. A legnépszerűbb célpontok között azok a nyugat-ukrajnai területek vannak, ahol jelentősen lecsökkent az orosz támadás kockázata: ilyenek például a Kárpátok hegyvonulatai vagy a főváros, Kijev.
Újjáépülőben a kijevi turizmus
Noha a légvédelmi szirénák a mai napig megszólalnak, a kijevi turizmus fellendülni látszik, ugyanis egyre több belföldi turista indul az ukrán fővárosba. Kijevet az orosz csapatok meglehetősen hamar, már a háború első napjaiban elérték, azonban a katonák április elején kivonultak onnan, és idővel az élet is visszatért a városba. A környékbeli harcok miatt azonban még látszódnak a háború nyomai: a homokzsákok és barikádok a kormányzati épületek körül még most is állnak.
Újra fellendül a kijevi turizmus?
A városnéző kirándulások már szinte visszatértek a normális kerékvágásba. Gyakran vannak akár húszfős csoportjaim is, a tematikus túrák vonzzák a legtöbb embert
– magyarázta a Deutsche Welle német közszolgálati tévécsatornának Olena Orosz kijevi idegenvezető.
Hozzátette: a belföldi turisták már kellő biztonságban érzik magukat ahhoz, hogy kisebb kirándulásokat tegyenek a fővárosban. Az idegenvezető arról is beszámolt, nemcsak helyiek, de a kelet-ukrajnai területekről érkező belföldi menekültek is szívesen vesznek részt a városnézéseken. Sok utazási iroda és idegenvezető ad kedvezményeket a fegyveres erők tagjainak, családoknak és gyermekeknek, továbbá a jótékonysági szervezetek is ajánlanak fel városnéző túrákat a menekültek számára.
Kijevben rengeteg a látnivaló, a leglátogatottabb nevezetességek közé tartozik az UNESCO világörökség részét képező Szent Szófia-székesegyház, valamint a Pecserszka lavra ortodox barlangkolostor. Mindkét intézmény már fogadja a látogatókat, a székesegyházban nemrégiben nyílt kiállítás a háború első hónapjaiban készített fotókkal. A kulturális élet a főváros más területein is újult erőre kapott az elmúlt hónapokban: megnyílt a Leszja Ukrajinka ukrán költőről elnevezett nemzeti akadémiai színház és a történeti múzeum is.
Amikor kirobbant a háború, az első napokban összepakoltuk a legértékesebb kiállítási tárgyainkat és biztonságos helyre szállítottuk őket
– ismertette Natalija Lihickaja, az április elején újranyitott történeti múzeum vezető kutatója.
A szakértő elmondta, a látogatók húszfős csoportokban egy időszaki kiállítást is megtekinthetnek az intézményben, amelyet a kijevi csata és a harcok hőseinek tiszteletére hoztak létre.
Aki pedig szórakozásra vágyna, az is megtalálhatja a neki tetsző programot Kijevben: a nyár folyamán esténként és hétvégente szabadtéri koncerteket rendeztek a parkokban és a metróállomásokon is egyre gyakrabban jelennek meg az utcazenészek.
További Külföld híreink
Milyen most az élet Kijevben?
Noha egyre több jel utal arra, hogy kezd visszatérni az ukrán főváros a normális kerékvágásba, a háború nyomai továbbra is szembetűnők. Egy hónappal ezelőtt még érvényben volt az este 11 óra és reggel öt óra közötti kijárási tilalom és gyakran megszólalnak a légvédelmi szirénák is. A robbanások azonban egyre ritkábbak és a háborús hangulat is alábbhagyott, miután a harcok a Donyeck-medence területére szorultak vissza.
Biztonsági okokból azonban Kijev utcáin továbbra is rendszeresen járőröznek a katonák és a rendőrök.
A tömegközlekedési eszközök egyelőre korlátozott menetrenddel, de működnek és a taxiszolgáltatás is ismét elérhető. A bankok, magánkórházak, gyógyszertárak és a legtöbb üzlet megnyitott, a városközpont ismét megtelt emberekkel és autókkal. Az élelmiszerboltokat a háború első hónapjaiban hamar kifosztották, ám a készletekkel kapcsolatos problémák már helyreálltak.
Annak örülnének, ha jöhetnének a külföldi turisták
Amíg a városközpontokat is rakétákkal lövik, addig a külföldi turisták számára nem biztonságos az ország
– szögezte le Mariana Oleszkiv, az ukrán állami turisztikai fejlesztési ügynökség elnöke.
2019-ben Ukrajna közel 13,7 millió külföldi turistát fogadott, ám a háború dúlta városok is vonzzák a kíváncsi tekinteteket, emiatt egyre több utazási iroda szervez túrákat a romba döntött területekre.
A háború előtt az ukrán utazásszervezők és utazási irodák külföldi utakat értékesítettek a legnagyobb számban: Törökországba, Egyiptomba és Nyugat-Európába. Most viszont az a helyzet, hogy belföldre érkeznek leginkább utazók: menekültek, újságírók, nemzetközi segélyszervezetek munkatársai és külföldi katonák
– vázolta fel a megváltozott helyzetet Ivan Liptuga, Ukrajna nemzeti turisztikai szervezetének elnöke.
További Külföld híreink
Ukrajna turisztikai ágazatának munkatársai nem számítanak arra, hogy a külföldi látogatók egyhamar az országba utaznának. Ehhez ugyanis be kellene szüntetni a harcokat és olyan biztonsági helyzet biztosítása szükséges, amely a légtér újranyitását lehetővé tenné. A kijevi vezetés arra hívja fel a figyelmet, ha nem sürgős okok miatt akar valaki az országba látogatni, halassza el az utat.
Borítókép: Ukránok jókedvűen beszélgetnek egymással a főváros, Kijev belvárosában, miközben az ország keleti felében továbbra is harcok dúlnak (Fotó: AFP/Anadolu Agency/Gian Marco Benedetto)
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezDonald Trump új atomalkut sürgetett Iránnal
Az Egyesült Államok elnöke kijelentette, hogy mihamarabb ki kell dolgozni az új megállapodást.
Törvénnyel akadályoznák meg Trump terveit Grönlandon
Grönland politikai függetlenségét védi az új törvény.
Új valláspolitikai csoport alakult az EP-ben az üldözött keresztények védelmére
A csoport elnökének Hölvényi György EP-képviselőt választották meg.
Szergej Lavrov egyetért Trumppal
Az orosz külügyminiszter szerint az ukrajnai válság kiváltó oka a Nyugatnak az a törekvése volt, hogy közvetlen katonai fenyegetést hozzon létre Oroszország határain.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
Magyar Péter félreállította az őt kritizáló alelnökét
Tiszások világa
Betelt a pohár: tényleg vége Kulcsár Edina és G.w.M házasságának?
Átlépte a vörös vonalat a toborzók és a hadkötelesek közötti konfliktus Ukrajnában + videó
Fejes Tamás a gitárlopásról: „Azt nehéz lesz eladni”
Újabb ország támadja Magyarországot az EU hadjáratában
Budapesten Kady utóda! A Qarabag védekező középpályása, Júlio Romão az orvosi vizsgálatok után szerződhet a Fradihoz
Légiósok: „Németh András jelen állás szerint vissza fog térni hozzánk”
Balkáni sértés: Luka Doncicot megfosztották a neki kedves élvezettől
Egymillió euró egy Ferrari csomagtartójában – Bíróság elé állhat a fővárosi parkbisznisz kulcsfigurája
Kunhalmi Ágnes elvitte a show-t, még Bianca Censori mutatványán is túltett
A Manchester City igyekezett, a Liverpool nem, az Arsenal lemaradt
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhezDonald Trump új atomalkut sürgetett Iránnal
Az Egyesült Államok elnöke kijelentette, hogy mihamarabb ki kell dolgozni az új megállapodást.
Törvénnyel akadályoznák meg Trump terveit Grönlandon
Grönland politikai függetlenségét védi az új törvény.
Új valláspolitikai csoport alakult az EP-ben az üldözött keresztények védelmére
A csoport elnökének Hölvényi György EP-képviselőt választották meg.
Szergej Lavrov egyetért Trumppal
Az orosz külügyminiszter szerint az ukrajnai válság kiváltó oka a Nyugatnak az a törekvése volt, hogy közvetlen katonai fenyegetést hozzon létre Oroszország határain.