Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a tagállami vezetőknek küldött hétfői levelében hangsúlyozta, hogy az EU-nak újabb büntetőintézkedéseket kell bevezetnie Oroszország ellen, amely a múlt héten bejelentette négy ukrajnai megye elcsatolását.
Egységesen és határozottan kell fellépnünk, miközben szolidaritásunk továbbra is megingathatatlan marad Ukrajnával és népével
– fogalmazott, utalva arra: a tagállami vezetők meg fogják vitatni, hogy az EU miként nyújthat továbbra is gazdasági, katonai, politikai és pénzügyi támogatást Ukrajnának.
Az Oroszországgal szembeni nyolcadik szankciós csomagról már tegnap megállapodás született az uniós tagállamok nagyköveteinek értekezletén. E szerint az EU megtiltaná a repülőgépgyártáshoz használható termékek, bizonyos elektronikus eszközök, valamint egyes vegyi anyagok kivitelét Oroszországba, számos orosz termék importját, szolgáltatások nyújtását orosz vállalatok és hatóságok számára, valamint megtiltja az uniós állampolgárok számára, hogy orosz állami vállalatok vezető testületében szerepet vállaljanak.
A legégetőbb kérdés azonban az, hogy a háború és az eddigi szankciók nyomán keletkezett energiaválságot hogyan mérsékelje közös fellépéssel az EU, miközben közeledik a tél.
A nyolcadik csomag részeként elfogadott olajársapka-mechanizmus alól kivételt képez Magyarország, de most minden bizonnyal terítékre fog kerülni az uniós gázársapka terve. Ennek értelmében az EU egy előre meghatározott, maximált áron lenne csak hajlandó megvásárolni az orosz gázt, így mérsékelve a háztartások rezsiköltségeit. Ezt Oroszország nyilván nem fogja elfogadni, az Európába irányuló gázszállítás teljes leállításával fenyegetőzött. Nem véletlen, hogy egyelőre csupán tizenöt uniós tagállam támogatja a tervet, közöttük Franciaország, Lengyelország, Olaszország és Spanyolország, ám tudatták: az intézkedés nem csak az orosz, hanem a többi gáz importját is érintené.
Magyarország semmiképp nem támogatja az európai uniós gázársapka bevezetését, mivel az álcázott szankciós intézkedés, amely az energiaárak emelkedéséhez és súlyos ellátásbiztonsági kihívásokhoz vezetne
– mondta el korábban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, egyértelművé téve hazánk álláspontját a kérdésben. Hasonlóan vélekedett Anna Lührmann német EU-ügyi államtitkár:
Ha az EU egységesen ársapkát vezetne be, a világ összes többi fogyasztója pedig nem, a gáz a többi fogyasztóhoz fog eljutni, mi pedig ellátási hiánnyal fogunk küzdeni.
A kérdésben hazánk álláspontját osztja továbbá Ausztria, Dánia és Hollandia, illetve Csehország, amelynek ipari miniszter, Jozef Síkela politikai eszköznek és nem megoldásnak nevezte a tervet. Mivel hivatalosan nem szankcióról lenne szó, hanem kereskedelmi intézkedésről, egyhangú döntéshozatal helyett minősített többséggel is el lehetne fogadni, ám ehhez a tizenöt tagállam nem elegendő.
Európa biztonságának, stabilitásának és jólétének megerősítése szerepel a napirenden az úgynevezett Európai Politikai Közösség első, csütörtöki ülésének napirendjén is.
Az Emmanuel Macron francia államfő által megálmodott kezdeményezésben az EU 27 tagországa mellett további tizenhét európai állam vesz részt: az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagjai – Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc –, az EU-t elhagyó Egyesült Királyság és az unióval csatlakozási tárgyalásokat már megkezdő, illetve a hozzá csatlakozni vágyó országok – például Szerbia, Törökország vagy Ukrajna. Charles Michel szerint a tanácskozás célja, hogy összehozza az európai kontinens országait, és platformot biztosítson a politikai koordinációhoz olyan kérdésekben, mint az energiahelyzet, a klímaváltozás és a migráció.
Borítókép: Nyomásmérő óra a Baltic Pipe földgázvezetékre kapcsolása miatt kibővített goleniów-i kompresszorállomáson, az északnyugat-lengyelországi város közelében 2022. szeptember 27-én. (Fotó: MTI/EPA-PAP/Marcin Bielecki)
