Felülvizsgálja Oroszország-politikáját a Németországot kormányzó koalíció vezető ereje, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) – írták német hírportálok szerdán az egyik társelnök, Lars Klingbeil egy beszéde alapján. A politikus egy kedd esti berlini pártrendezvényen elmondott beszédében gyökeres fordulatot hirdetett meg ahhoz képest, hogy
az SPD a 2021-es szövetségi parlamenti (Bundestag-) választásra készített programjában még azt vallotta, hogy Európában csak Oroszországgal együtt és nem Oroszország ellenében lehet béke, biztonság és stabilitás.
– Ez a helyzetértékelés már nem érvényes, éppen Oroszországgal szemben kell megszervezni biztonságunkat, mert Moszkva búcsút mondott a közös biztonság és a közös értékek rendszerének – húzta alá a mindenkori orosz vezetéssel hagyományosan szoros együttműködésre törekvő német szociáldemokraták vezetője. Mint mondta, pártja a hidegháború vége óta hibák egész sorozatát követte el és tévesen mérte fel a Kreml szándékait.
Kifejtette: először is hiba volt abból kiindulni, hogy a történelem természetes módon összeköti a diktatúráktól megszabadult két országot. A német szociáldemokraták ettől a meggyőződéstől áthatva nem vették észre, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök másként viszonyul a múlthoz, manipulálja és eszközként használja a történelmet, méghozzá a belpolitikában az autokratikus konszolidáció, a külkapcsolatokban pedig a orosz nagyhatalmi politika kibontakoztatása érdekében. – Hibás volt az a felfogás is, hogy a közeledés, a kapcsolatok építése automatikusan elősegíti a partnernél a kedvező irányú változást, a fejlődést, hiszen a két ország gazdaságának egyre mélyebb összefonódása nem járult hozzá stabil rend kialakulásához – húzta alá Lars Klingbeil, hozzátéve, hogy a gazdasági integráció nem működik, ha nem kapcsolódik hozzá politikai program.
Az első elemzői vélemények szerint fordulópontnak számító és a párt új irányvonalát megalapozó beszédében az SPD társelnöke külön hibaként említette, hogy Németország függővé tette magát az orosz energiaimporttól.
– Ilyen egyoldalú függőségnek nem szabad többé kialakulnia – hangsúlyozta Lars Klingbeil. – A negyedik nagy hiba az volt, hogy nem vettük kellőképpen figyelembe közép-, és kelet-európai partnereink érdekeit és nézőpontját, ami súlyos mértékű bizalomvesztést okozott. Jobban oda kellett volna figyelni partnereinkre, különösen az utóbbi években, amikor az orosz politika egyre agresszívabbá vált – fejtette ki az SPD társelnöke.
Arról is szólt, hogy nem lehet visszatérni az Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja előtti állapotokhoz, és hosszabb távon is nehezen elképzelhető a német–orosz viszony rendezése.
Kijelentette, hogy Oroszország nem lehet komoly partner, ha nem megy keresztül alapvető változásokon. – Csak egy megújult Oroszországgal lehet együttműködni olyan ügyekben, mint az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a fegyverzetcsökkentés, a szankciók pedig érvényben maradnak egészen addig, amíg az utolsó orosz katona is távozik Ukrajnából – húzta alá az SPD társelnöke.
Borítókép: Olaf Scholz német szociáldemokrata kancellár (Fotó: Thomas Koehler)
Orosz–ukrán háború
