1962 októberében az Egyesült Államok tengeri blokád alá vonta Kubát, megakadályozandó, hogy a Szovjetunió további nukleáris töltetekkel felszerelt rakétákat szállítson az országba. Ennek biztosítására Washington tengeralattjáró-elhárító egységeket csoportosított a térségbe, melyek jelenléte és agresszív taktikája miatt október 27-én majdnem kirobbant a harmadik világháború − derül ki egy szovjet vezérkari főnök 1997-es beszámolójából, melyet idén októberben fordítottak le először angolra. Vaszilij Arkipov jelentése szerint a fekete szombaton másodperceken múlott, hogy az amerikai blokádot kijátszani próbáló szovjet B−59-es tengeralattjáró − melynek fedélzetén ő is szolgált − ne lőjje ki nukleáris töltettel ellátott torpedóját.
A repülőgépek 20-30 méterre a tengeralattjáró összekötő tornya felett köröztek, az erős reflektorok elvakítottak, körülöttünk mélységi bombák robbantak, előttünk veszélyesen kis távolságra amerikai hadihajók, ágyúik ránk szögezve
− írta le a pillanatot Arkipov, amikor a tengeralattjárónak fel kellett jönnie a felszínre töltenie akkumulátorait, azonban az amerikaiak gyűrűjében találták magukat. A legénység, valamint Valentyin Szavickij parancsnok kis híján sokkot kapott: azt hitték, az amerikai egységek tüzet nyitottak rájuk és kirobbant a háború.
A pillanatnyi sokknak köszönhetően Arkipov kiszúrta, hogy csupán jelző lövéseket adtak le rájuk, így sikerült megállítania Szavickij parancsnokot, aki már kiadta volna a nukleáris torpedó kilövésének parancsát.
Ugyanakkor nem ez volt az egyetlen eszkalációval fenyegető incidens aznap. Egy U−2-es amerikai felderítő gép eltűnt a radarokról, amikor Szibéria felett repült, védelmére pedig több F−102-es elfogó vadászgépet küldtek − a parancsot kiadó vezérkari főnökök azonban nem tudták, hogy a gépek nukleáris rakétákkal voltak felszerelve, mivel a légierő már kettes felkészültségi szintbe lépett addigra. Így tehát atomtöltetekkel felszerelt amerikai vadászgépek repültek be szovjet légtérbe. Emellett Kuba felett a szovjetek ezzel egy időben lelőttek egy másik U−2-est, a kilövési parancsot két szovjet tábornok adta a legfelsőbb szovjet vezetés tudta nélkül.
A szerencsének és a diplomáciának hála John F. Kennedy amerikai elnök és Nyikita Hruscsov, a Szovjet Kommunista Párt első titkára sikeresen szüntette meg a feszültséget, melynek nyomán a kubai rakétaválság 1962. október 28-án lezárult.
Világos tehát, hogy a jelenleg is fennálló kiélezett helyzetben elég egy apró emberi figyelmetlenség ahhoz, hogy visszafordíthatatlan, tragikus következményekkel járó döntések szülessenek.
Ez különösen igaz most, tekintettel arra, hogy − Kennedyvel és Hruscsovval ellentétben − sem Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, sem Joe Biden amerikai elnök nem tart fent közvetlen kapcsolatot Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Oroszországnak megvannak a nukleáris képességei arra, hogy megfordítsa a háború menetét, szakértők szerint pedig a vezetők közötti kommunikáció hiánya súlyos számítási hibákhoz vezethet.
Biden háborús bűnösnek nyilvánította Putyint, utóbbi pedig ezt megbocsáthatatlannak nevezte. A két vezető közti párbeszéd tehát befagyott, ugyanakkor elengedhetetlen lesz, hogy a krízis valamely pontján a felső szinteken kommunikáljanak a felek
− hangsúlyozta a diplomácia fontosságát Rose Gottemoeller, a NATO korábbi helyettes főtitkára.
Sokan ugyanakkor úgy gondolják, az okos diplomácia jelenleg már nem lesz elegendő. Harlan Ullman, a washingtoni Atlanti Tanács vezető tanácsadója úgy véli, a nukleáris háború elkerülésének érdekében először is ki kell dolgozni egy hosszú távú stratégiát, amely mentén kedvező feltételek mellett − melyben mindegyik félnek engedményeket kell tennie − be lehet fejezni a háborút.
Ennek kidolgozására és véghezvitelére pedig elengedhetetlen, hogy megfelelő közvetítők bevonásával Washington újra felvegye a diplomáciai kapcsolatot Moszkvával.
Jelenleg ez tűnik a legnehezebbnek, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ugyanis kijelentette: Oroszország nem látja értelmét, valamint nincs arra irányuló akarata, hogy korábbi jelenlétét visszaállítsa a nyugati államokban.
Borítókép: Az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülése a rakétaválság idején (Fotó: AFP/Getty Images)
