Hatvan éve került a világ legközelebb egy nukleáris háborúhoz

1962. október 27-e, vagy más néven a fekete szombat úgy vonult be a történelemkönyvekbe, mint a nap, amikor a világ a legközelebb került egy nukleáris konfliktus kirobbanásához. Napra pontosan hatvan évvel ezelőtt ért véget a kubai rakétaválság, szakértők szerint pedig az ukrajnai háború miatt kialakult feszült helyzetben sok tanulságot le lehet vonni az akkori krízis megoldásából.

2022. 10. 28. 6:44
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A szerencsének és a diplomáciának hála John F. Kennedy amerikai elnök és Nyikita Hruscsov, a Szovjet Kommunista Párt első titkára sikeresen szüntette meg a feszültséget, melynek nyomán a kubai rakétaválság 1962. október 28-án lezárult.

Világos tehát, hogy a jelenleg is fennálló kiélezett helyzetben elég egy apró emberi figyelmetlenség ahhoz, hogy visszafordíthatatlan, tragikus következményekkel járó döntések szülessenek. 

Ez különösen igaz most, tekintettel arra, hogy − Kennedyvel és Hruscsovval ellentétben − sem Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, sem Joe Biden amerikai elnök nem tart fent közvetlen kapcsolatot Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Oroszországnak megvannak a nukleáris képességei arra, hogy megfordítsa a háború menetét, szakértők szerint pedig a vezetők közötti kommunikáció hiánya súlyos számítási hibákhoz vezethet

Biden háborús bűnösnek nyilvánította Putyint, utóbbi pedig ezt megbocsáthatatlannak nevezte. A két vezető közti párbeszéd tehát befagyott, ugyanakkor elengedhetetlen lesz, hogy a krízis valamely pontján a felső szinteken kommunikáljanak a felek

− hangsúlyozta a diplomácia fontosságát Rose Gottemoeller, a NATO korábbi helyettes főtitkára. 

Sokan ugyanakkor úgy gondolják, az okos diplomácia jelenleg már nem lesz elegendő. Harlan Ullman, a washingtoni Atlanti Tanács vezető tanácsadója úgy véli, a nukleáris háború elkerülésének érdekében először is ki kell dolgozni egy hosszú távú stratégiát, amely mentén kedvező feltételek mellett − melyben mindegyik félnek engedményeket kell tennie − be lehet fejezni a háborút. 

Ennek kidolgozására és véghezvitelére pedig elengedhetetlen, hogy megfelelő közvetítők bevonásával Washington újra felvegye a diplomáciai kapcsolatot Moszkvával.

Jelenleg ez tűnik a legnehezebbnek, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ugyanis kijelentette: Oroszország nem látja értelmét, valamint nincs arra irányuló akarata, hogy korábbi jelenlétét visszaállítsa a nyugati államokban. 

Borítókép: Az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülése a rakétaválság idején (Fotó: AFP/Getty Images)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.