Jogaikért harcolnak a számik, még Sanna Marinnak is nekimentek az őslakosok

Emberi jogaik miatt aggódik az Európai Unió egyetlen elismert őslakos népcsoportja, a Norvégia, Svédország, Finnország és kisebb részben Oroszország területén élő számik. A közösség ősi hagyományai és kultúrája megőrzése mellett igyekszik igazodni a nyugati világhoz, azonban úgy látja, sem a svéd, sem a finn kormány nem támogatja őket ebben. Szakértők szerint a számikat érő megkülönböztetés évszázadokkal ezelőttre nyúlik vissza, ugyanis már az 1800-as évekbeli Svédországban is „civilizálatlan” népcsoportnak tartották őket.

Sissel Stormo Holtan feeds a reindeer outside her home in Namdalseid, part of Troendelag county, Norway, on December 7, 2021. On a gusty mountain crest, the Jama brothers weave between wind turbines that stretch as far as the eye can see, on what used to be their animals' winter pasture. Climate emergency or not -- for these reindeer herders, the turbines have to go. Jonathan NACKSTRAND / AFP Fotó: Jonathan NACKSTRAND Forrás: AFP

Számi nő Norvégiában. Fotó: Jonathan Nackstrand/AFP

Hozzátették: a vasérc szállítására használt vasútvonal éppen a rénszarvasok vándorlási területét vágja ketté Lappföldön. Az UNESCO szerint a régió a világ legnagyobb – és az egyik utolsó – olyan területe, amelyen megmaradt az ősi életmód, és az állatállomány vándorlása jelentősen befolyásolja az ottani életet, ugyanis a rénszarvastartás az ott élők zömének fontos megélhetési forrása. A bányászati projektek ellen a számik több alkalommal is tiltakoztak.

Sanna Marin a bírálatok középpontjában

A finnországi számik helyzete azonban korántsem tűnik ennyire biztatónak, a helyi őslakos közösség képviselői még a szociáldemokrata miniszterelnöknek, Sanna Marinnak is nekimentek. A kormányfőt azért bírálták, mert amíg Oroszországról, Ukrajnáról vagy a kínai Hszincsiang tartományban élő ujgurokról van szó, hevesen kiáll az emberi jogok védelméért, azonban a saját országában élő számik ügyeit nem karolja fel.

Elkeserítő azt látni, hogy a számi emberek jogaival nem foglalkozik a finn vezetés

– adott hangot csalódottságának Tuomas Aslak Juuso, a finnországi számi parlament elnöke az Euronews európai hírcsatornának nyilatkozva.

Finnországban az okoz bonyodalmat, hogy a kormány vonakodik elfogadtatni a parlamenttel azt a törvényt, amely – Svédországhoz hasonlóan – lehetővé tenné, hogy a számikkal kapcsolatos ügyekben a közösség 21 tagú parlamentje is hatáskörrel rendelkezzen, továbbá beépítené a számi önrendelkezést a finn jogba.

Az ENSZ júniusi közleményében felszólította a kormányt, hogy tegyen rendet a számik jogaival kapcsolatos kérdésekben. Pedig Sanna Marin éppen abban a hónapban beszélt a számi parlament előtt arról, hogy kiemelt figyelmet fog fordítani a közösséget érintő ügyekre.

Juuso arról is beszámolt, az ötpárti finn kormánykoalícióban nincs egyetértés a számi jogokkal kapcsolatban: négy párt támogatja az őslakosok politikai befolyásának növeléséről szóló törvényt, ám a Centrumpárt nem akar csatlakozni hozzájuk. Hozzátette azonban, hogy Sanna Marin a pártok egyhangú támogatása nélkül is bemutathatná a tervezetet a parlament előtt.

A szociáldemokrata miniszterelnök éppen szombaton kért bocsánatot a számiktól, amiért ez idáig nem történt előrelépés az asztalán lévő törvénnyel kapcsolatban.

Úgy gondolom, ez az egyik legfontosabb emberi jogi kérdés Finnországban, és képesnek kell lennünk arra, hogy ezt a kérdést minden további nélkül megoldjuk

– fogalmazott Sanna Marin, aki június óta először nyilatkozott az őslakosok ügyében.

Kik az Európai Unió egyetlen elismert őslakosai?

A számik – vagy ahogyan az európai nyelvek többségében elterjedt, a lappok – Norvégia, Svédország, Finnország és az Oroszországhoz tartozó Kola-félszigeten elterülő Lappföldön élnek. Létszámukat maximum százezerre becsülik: körülbelül 50-65 ezren élhetnek az 5,5 milliós Norvégiában, mintegy húszezren a 10,4 milliós Svédországban, Finnországban nyolcezren lehetnek, a több mint 143 milliós oroszországi lakosságnak pedig csupán nagyon kicsi hányadát teszi ki az ott élő mintegy kétezer fős közösség.

Lappföld, a számik otthona. Forrás: Wikipedia

A számik nem egy nyelvet beszélnek, a népcsoportnak több mint tíz különböző nyelve van, amelyek között vannak kihalt nyelvek is és olyanok is, amelyet csupán néhány százan beszélnek. Hagyományosan rénszarvastenyésztéssel foglalkoznak, azonban egyre többen hagynak fel az állattartással és cserélik le félnomád életmódjukat a nyugati emberéhez hasonlító életformára.

Borítókép: Rénszarvasát eteti udvarán egy számi nő. (Fotó: AFP/Jonathan Nackstrand)