„A velünk kapcsolatos döntéseket szomszédaink, a szomszédos nemzetek hozzák meg, és mivel nincs igazán beleszólásunk abba, hogy területeinket hogyan használják, a kormányok csak úgy elveszik földjeinket és azt csinálnak rajtuk, amit akarnak. A döntéseket szülőföldünktől távol, és nem a kultúránk megőrzésének fényében hozzák meg” – összegezte Aslat Holmberg, a számi nép egészét képviselő számi tanács alelnöke azokat a problémákat, amelyekkel ma meg kell küzdeniük az Európai Unió egyetlen elismert őslakos népcsoportjának.
Az ENSZ az elmúlt években több alkalommal bírálta Svédországot és Finnországot, amiért nem tesznek lépéseket a számik emberi jogainak érvényesítése érdekében. Ráadásul azzal is megvádolta a szervezet a skandinávokat, hogy az őslakosok politikai jogainak el nem ismerésével Helsinki megsértette a faji megkülönböztetésről szóló nemzetközi egyezményt.
Látható javulás a svédországi számik helyzetében
Svédországban éppen idén tavasszal egy olyan törvényt léptettek hatályba, amelynek célja, hogy növeljék az őslakosok befolyását a döntéshozatalban. Az intézkedés szerint a kormánynak és a hozzájuk tartozó intézményeknek 2022. március 1-jétől, valamint 2024 tavaszától az önkormányzatoknak is konzultálniuk kell a számikkal az őket érintő kérdésekben. Ezek közé tartozik egyebek mellett a rénszarvastenyésztés – amellyel elsősorban a számik foglalkoznak a skandináv országokban –, a földhasználat, a vadászat és a halászat, valamint az oktatás.
Noha a számikat már 1977-ben is őslakos népként tartották számon, Svédország a mai napig nem rendelkezik olyan rendszerrel, amely megfelelően védené a jogaikat. Ennek fényében üdvözöljük, hogy Svédország lépéseket tett ennek megváltoztatására
– közölte akkor Tilda Pontén, a stockholmi székhelyű Civil Rights Defenders nem kormányzati emberi jogi szervezet ügyvédje.
A törvény azonban negatív visszhangot is kapott: a svéd erdészeti ügynökség például azt javasolta, a törvény tartalmazzon egy olyan pontot is, amely engedélyezi, hogy bizonyos tervezett intézkedéseket a számik jóváhagyása nélkül is végrehajthatnak.
Svédországban a számik és a kormány közötti nem túl jó viszony másik forrása a lappföldi vasércbányák, amelyek ontják magukból a mérgező hulladékot, ezzel veszélyeztetve az ott élő számikat és a rénszarvasállományokat, valamint az ökoszisztémát.
A kormány nem vizsgálta meg és nem is ismerte fel eléggé a bányák által okozott környezeti károkat
– állapították meg José Francisco Cali Tzay guatemalai és David R. Boyd kanadai szakértők.
Hozzátették: a vasérc szállítására használt vasútvonal éppen a rénszarvasok vándorlási területét vágja ketté Lappföldön. Az UNESCO szerint a régió a világ legnagyobb – és az egyik utolsó – olyan területe, amelyen megmaradt az ősi életmód, és az állatállomány vándorlása jelentősen befolyásolja az ottani életet, ugyanis a rénszarvastartás az ott élők zömének fontos megélhetési forrása. A bányászati projektek ellen a számik több alkalommal is tiltakoztak.
Sanna Marin a bírálatok középpontjában
A finnországi számik helyzete azonban korántsem tűnik ennyire biztatónak, a helyi őslakos közösség képviselői még a szociáldemokrata miniszterelnöknek, Sanna Marinnak is nekimentek. A kormányfőt azért bírálták, mert amíg Oroszországról, Ukrajnáról vagy a kínai Hszincsiang tartományban élő ujgurokról van szó, hevesen kiáll az emberi jogok védelméért, azonban a saját országában élő számik ügyeit nem karolja fel.
Elkeserítő azt látni, hogy a számi emberek jogaival nem foglalkozik a finn vezetés
– adott hangot csalódottságának Tuomas Aslak Juuso, a finnországi számi parlament elnöke az Euronews európai hírcsatornának nyilatkozva.
Finnországban az okoz bonyodalmat, hogy a kormány vonakodik elfogadtatni a parlamenttel azt a törvényt, amely – Svédországhoz hasonlóan – lehetővé tenné, hogy a számikkal kapcsolatos ügyekben a közösség 21 tagú parlamentje is hatáskörrel rendelkezzen, továbbá beépítené a számi önrendelkezést a finn jogba.
Az ENSZ júniusi közleményében felszólította a kormányt, hogy tegyen rendet a számik jogaival kapcsolatos kérdésekben. Pedig Sanna Marin éppen abban a hónapban beszélt a számi parlament előtt arról, hogy kiemelt figyelmet fog fordítani a közösséget érintő ügyekre.
Juuso arról is beszámolt, az ötpárti finn kormánykoalícióban nincs egyetértés a számi jogokkal kapcsolatban: négy párt támogatja az őslakosok politikai befolyásának növeléséről szóló törvényt, ám a Centrumpárt nem akar csatlakozni hozzájuk. Hozzátette azonban, hogy Sanna Marin a pártok egyhangú támogatása nélkül is bemutathatná a tervezetet a parlament előtt.
A szociáldemokrata miniszterelnök éppen szombaton kért bocsánatot a számiktól, amiért ez idáig nem történt előrelépés az asztalán lévő törvénnyel kapcsolatban.
Úgy gondolom, ez az egyik legfontosabb emberi jogi kérdés Finnországban, és képesnek kell lennünk arra, hogy ezt a kérdést minden további nélkül megoldjuk
– fogalmazott Sanna Marin, aki június óta először nyilatkozott az őslakosok ügyében.
Kik az Európai Unió egyetlen elismert őslakosai?
A számik – vagy ahogyan az európai nyelvek többségében elterjedt, a lappok – Norvégia, Svédország, Finnország és az Oroszországhoz tartozó Kola-félszigeten elterülő Lappföldön élnek. Létszámukat maximum százezerre becsülik: körülbelül 50-65 ezren élhetnek az 5,5 milliós Norvégiában, mintegy húszezren a 10,4 milliós Svédországban, Finnországban nyolcezren lehetnek, a több mint 143 milliós oroszországi lakosságnak pedig csupán nagyon kicsi hányadát teszi ki az ott élő mintegy kétezer fős közösség.
A számik nem egy nyelvet beszélnek, a népcsoportnak több mint tíz különböző nyelve van, amelyek között vannak kihalt nyelvek is és olyanok is, amelyet csupán néhány százan beszélnek. Hagyományosan rénszarvastenyésztéssel foglalkoznak, azonban egyre többen hagynak fel az állattartással és cserélik le félnomád életmódjukat a nyugati emberéhez hasonlító életformára.
Borítókép: Rénszarvasát eteti udvarán egy számi nő. (Fotó: AFP/Jonathan Nackstrand)
