„A velünk kapcsolatos döntéseket szomszédaink, a szomszédos nemzetek hozzák meg, és mivel nincs igazán beleszólásunk abba, hogy területeinket hogyan használják, a kormányok csak úgy elveszik földjeinket és azt csinálnak rajtuk, amit akarnak. A döntéseket szülőföldünktől távol, és nem a kultúránk megőrzésének fényében hozzák meg” – összegezte Aslat Holmberg, a számi nép egészét képviselő számi tanács alelnöke azokat a problémákat, amelyekkel ma meg kell küzdeniük az Európai Unió egyetlen elismert őslakos népcsoportjának.
Az ENSZ az elmúlt években több alkalommal bírálta Svédországot és Finnországot, amiért nem tesznek lépéseket a számik emberi jogainak érvényesítése érdekében. Ráadásul azzal is megvádolta a szervezet a skandinávokat, hogy az őslakosok politikai jogainak el nem ismerésével Helsinki megsértette a faji megkülönböztetésről szóló nemzetközi egyezményt.
Látható javulás a svédországi számik helyzetében
Svédországban éppen idén tavasszal egy olyan törvényt léptettek hatályba, amelynek célja, hogy növeljék az őslakosok befolyását a döntéshozatalban. Az intézkedés szerint a kormánynak és a hozzájuk tartozó intézményeknek 2022. március 1-jétől, valamint 2024 tavaszától az önkormányzatoknak is konzultálniuk kell a számikkal az őket érintő kérdésekben. Ezek közé tartozik egyebek mellett a rénszarvastenyésztés – amellyel elsősorban a számik foglalkoznak a skandináv országokban –, a földhasználat, a vadászat és a halászat, valamint az oktatás.
Noha a számikat már 1977-ben is őslakos népként tartották számon, Svédország a mai napig nem rendelkezik olyan rendszerrel, amely megfelelően védené a jogaikat. Ennek fényében üdvözöljük, hogy Svédország lépéseket tett ennek megváltoztatására
– közölte akkor Tilda Pontén, a stockholmi székhelyű Civil Rights Defenders nem kormányzati emberi jogi szervezet ügyvédje.
A törvény azonban negatív visszhangot is kapott: a svéd erdészeti ügynökség például azt javasolta, a törvény tartalmazzon egy olyan pontot is, amely engedélyezi, hogy bizonyos tervezett intézkedéseket a számik jóváhagyása nélkül is végrehajthatnak.
Svédországban a számik és a kormány közötti nem túl jó viszony másik forrása a lappföldi vasércbányák, amelyek ontják magukból a mérgező hulladékot, ezzel veszélyeztetve az ott élő számikat és a rénszarvasállományokat, valamint az ökoszisztémát.
A kormány nem vizsgálta meg és nem is ismerte fel eléggé a bányák által okozott környezeti károkat
– állapították meg José Francisco Cali Tzay guatemalai és David R. Boyd kanadai szakértők.