időjárás 4°C Karola , Károly 2023. január 28.
logo

Újabb tíz névre derülhet fény a brüsszeli korrupciós botrányban

Keresik a capitoliumi zavargások felelőseit

Wittich Zoltán
2022.10.28. 06:56 2022.10.28. 09:49
Keresik a capitoliumi zavargások felelőseit

Noha jövő év elején lejár a január 6-i bizottság jogköre, csupán a múlt héten idézték be Donald Trump korábbi republikánus elnököt, aki a testület szerint a vizsgálatok középpontjában áll. Kevin O’Brien jogi szakértő szerint ez azért alakult így, mert a bizottság valójában nem is akarja meghallgatni az egykori elnököt.

– Egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy a január 6-i bizottság valóban akarja hallani Donald Trump tanúvallomását – fogalmazott Kevin O’Brien ügyvéd és jogi szakértő a The Washington Times amerikai konzervatív napilapnak. Szerinte ugyanis a 2021. január 6-i capitoliumi rendbontás miatt létrejött bizottság „inkább csak be akarja magát biztosítani, azt állítva, hogy ők adtak esélyt a korábbi elnöknek, hiszen beidézték, de mivel nem jelent meg, őket nem hibáztathatják” – fejtegette a jogi szakértő.

A demokrata vezetésű testület múlt héten hivatalos formában követelte Donald Trump korábbi republikánus elnöktől, hogy bizonyos dokumentumokat adjon át a testület részére és november 14-ig eskü alatt tanúskodjon a bizottság előtt.

Igazából egyik fél sem akarja, hogy ez megtörténjen

– fogalmazott O’Brien, aki szerint a testület egy olyan jogi harcba keveredett, amelyet már maga sem akar folytatni. Trump eddig nem reagált a beidézésre, ám korábban a bizottságot pártok által működtetett „boszorkányüldözésnek” nevezte.

Az amerikai kongresszus tavaly nyáron hozta létre a kilencfős testületet – amely 7:2 arányban demokrata párti – azzal a céllal, hogy kivizsgálják a 2021. január 6-án, az amerikai törvényhozás épületében történ rendbontást, amelynek során öt ember vesztette életét, köztük egy rendőr, és jóval több mint százan megsérültek. A zavargások előtt Donald Trump hívására támogatói Washington belvárosában tiltakoztak az elnökválasztás szerintük meghamisított eredménye ellen. A tüntetők egy nagyobb, radikális csoportja a nagygyűlés után vonult a Capitoliumhoz, ahol az események erőszakba torkolltak. 

A képviselőházi vizsgálóbizottság a történtek részletes elemzésére és a politikai felelősök megnevezésére, de elsősorban Donald Trump felelősségének megállapítására alakult meg.

Noha a bizottság által folytatott vizsgálat még folyamatban van, eddig több százezer oldalnyi dokumentumot, több száz órányi videófelvételt vizsgáltak és ezernél is több tanút hallgattak meg. Korábban úgy lehetett tudni, hogy a testület nem ül össze a november 8-án esedékes félidős választásokig és további tanúkat sem idéz be. 

Ennek egyik oka, hogy a bizottság jogköre a következő, januári kongresszus eskütétele előtt lejár. Azonban így meglehetősen szűk időablakot hagytak – az elvileg vizsgálatok középpontjában álló – Donald Trump korábbi elnök részvételének biztosítására.

Sokan mindezek fényében Trump beidézését politikai kampánynak tekintették, és azzal vádolták a bizottságot, hogy a választókat leginkább foglalkoztató kérdések – mint az infláció, az abortusz, a bevándorlás és a bűnözés – mellé a tavaly év eleji rendbontást is napirendre kívánták tűzni.

A Harvard CAPS-Harris egy friss felmérése azonban rámutat arra is, hogy a válaszadók a Capitolium elleni támadást csupán a 19. legfontosabb kérdésnek tartják az országban. A Monmouth Egyetem egy korábbi felméréséből pedig az is kiderült, hogy a megkérdezettek 89 százalékának véleményére a testület munkája nincsen hatással.

Tízből hat amerikai szerint a bizottság célja meggátolni Trumpot a 2024-es elnökjelölti indulásban

– mutatott rá az I&I/TIPP egy nyár végi közvélemény-kutatása.

– Az egykori elnök közel két éve nincs hivatalban, kétszer indítottak ellene sikertelenül felelősségre vonási eljárást (impeachment). Egyértelműnek tűnik, hogy a cél a bizonytalan szavazók meggyőzése arról, hogy Donald Trump szörnyen viselkedett, és ebben a Republikánus Párt is bűnrészes – fogalmazott Brian Gaines, az Illinois Egyetem politológusprofesszora.

Noha nem tűnik úgy, hogy Donald Trump korábbi republikánus elnök tanúskodni fog a kongresszusi bizottság előtt, nem ő lenne az első elnök, akit beidéznek. Furcsamód a tanúskodott elnökök száma nem egyértelmű: egy amerikai történész öt vallomástevő elnököt, a Szenátusi Könyvtár négyet, míg Jamie Raskin demokrata képviselő – aki maga is tagja a január 6-i bizottságnak – hét korábbi elnököt említett egy interjúban. Ilyen volt például Abraham Lincoln vagy Theodore Roosevelt is. A legtöbb esetben az elnökök önként jelentek meg a kongresszus előtt, noha ezek az ügyek általában politikai és igazságügyi kérdésekkel foglalkoztak, a Legfelsőbb Bíróság joghatóságától a szövetségi költségvetésig. Ám Donald Trump most a vizsgálatok középpontjában áll, épp ahogy egykoron Harry S. Truman, Richard Nixon vagy éppen Bill Clinton.

Borítókép: A rendőrkordont áttörve próbálnak bejutni a tüntetők az amerikai törvényhozás washingtoni épületébe, a Capitoliumba 2021. január 6-án (Fotó: MTI/AP/John Minchillo)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.