Bosznia-Hercegovina politikai berendezkedéséről az 1995-ös daytoni békeszerződés határozott, amely a három államalkotó nemzet − a bosnyákok, horvátok és szerbek − hatalommegosztására épül. Ez képződik le magában a választási rendszerben is, ahol az állampolgároknak a háromtagú államelnökség tagjairól, a főként szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaság (Republika Sprska) elnökéről, parlamentjéről, a szövetségi parlament alsóházáról, valamint a bosnyák–horvát országrész, a Bosznia-hercegovinai Föderáció képviselőházának és az entitást alkotó tíz kanton képviselő-testületének a tagjairól is dönteniük kell.
Helycsere a szerbeknél
A háromtagú államelnökségbe mindhárom nemzet egy-egy tagot választ, a szerb elnök jelenleg Milorad Dodik, aki azonban nem indul újra a tisztségért, helyette pártja, a Független Szociáldemokraták Szövetsége (SNSD) jelöltje, Zeljka Cvijanovics száll ringbe a pozícióért. − Cvijanovics a dodiki politikát viheti tovább, ő jelenleg a Szerb Köztársaság elnöke, ezért a posztért pedig maga Dodik indul a vasárnapi választásokon − fogalmazott megkeresésünkre Németh Ferenc, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója.
Hozzátette, a felmérések szerint valószínűleg mindketten diadalmaskodni fognak, mivel az SNSD a legerősebb boszniai szerb párt, övék a legtöbb képviselő, komoly kihívójuk pedig nem igazán akad.
Az államelnökség szerb pozíciójáért egyébként Cvijanovicson kívül még hárman versengenek: Mirko Szarovics korábbi külgazdasági miniszter, Vojin Mijatovics, a Szociáldemokrata Párt jelöltje, valamint Nenad Nesics a Demokratikus Népi Szövetség képviseletében.
Az elnökség bosnyák tagja jelenleg a politikai veteránnak számító Bakir Izetbegovic, s a szakértő elmondása szerint itt sem kell meglepetésekre számítani, Izetbegovic valószínűleg újból elfoglalhatja az elnöki széket. − A Demokratikus Akció Pártja (SDA) − Izetbegovic pártja − továbbra is a legerősebb bosnyák párt, vannak kihívóik, de komoly versenyről itt sem lehet beszélni − mutatott rá Németh Ferenc.
Izetbegovic édesapja, Alija Izetbegovic volt a Jugoszlávia széthullásával létrejövő független Bosznia-Hercegovina első elnöke, valamint a daytoni békeszerződések egyik aláírója is, ezt követően pedig az így létrejövő államelnökség első bosnyák tagja, ami jól mutatja, hogy a befolyásos család mélyen beágyazott a boszniai politikai rendszerbe.
A legizgalmasabbnak egyértelműen az államelnökség horvát tagjának megválasztása ígérkezik. Jelenleg Zeljko Komsic tartja a pozíciót, kihívója pedig a Horvát Demokratikus Unió Bosznia-Hercegovina (HDZB) jelöltje, Borjana Kristo, azonban korántsem biztos, hogy a legerősebb boszniai horvát párt − a HDZB − képviselője fogja megnyerni a választásokat. A magukat a boszniai horvátokat egyedüliként képviselő alakulatként számon tartó párt azzal vádolja Komsicot, hogy a bosnyák szavazók választották meg, s nem a boszniai horvátok érdekeit tartja szem előtt. Emiatt egyébként az elmúlt időszakban
a nemzetközi közösség boszniai főképviselője, Christian Schmidt megpróbálta megreformálni a választási törvényt annak érdekében, hogy az államalkotó nemzetek polgárai csak saját jelöltjükre szavazhassanak, azonban ez a kísérlet kudarcba fulladt.
− Tény, hogy Komsic urbánus politikus, aki ódzkodik attól, hogy bosnyákként vagy horvátként határozza meg magát − ecsetelte a szakértő, aki szerint kiélezett párharc lesz a két jelölt közt.
