időjárás 4°C Natália 2022. december 9.
logo

Kevés változást hozhatnak a boszniai választások

Scheffer Joakim
2022.10.02. 06:50 2022.10.02. 07:14
Kevés változást hozhatnak a boszniai választások

Vasárnap választásokat tartanak Bosznia-Hercegovinában. Európa legkomplexebb választási rendszerében a szavazólapokon több mint hétezer név közül választhatnak az állampolgárok, a hatalommegosztás négy szintjének tagjairól dönthetnek. Az ország égető problémáit orvosló érdemi változásokra ugyanakkor nem lehet számítani.

Bosznia-Hercegovina politikai berendezkedéséről az 1995-ös daytoni békeszerződés határozott, amely a három államalkotó nemzet − a bosnyákok, horvátok és szerbek − hatalommegosztására épül. Ez képződik le magában a választási rendszerben is, ahol az állampolgároknak a háromtagú államelnökség tagjairól, a főként szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaság (Republika Sprska) elnökéről, parlamentjéről, a szövetségi parlament alsóházáról, valamint a bosnyák–horvát országrész, a Bosznia-hercegovinai Föderáció képviselőházának és az entitást alkotó tíz kanton képviselő-testületének a tagjai­ról is dönteniük kell.

A két entitás Forrás: Euronews

Helycsere a szerbeknél

A háromtagú államelnökségbe mindhárom nemzet egy-egy tagot választ, a szerb elnök jelenleg Milorad Dodik, aki azonban nem indul újra a tisztségért, helyette pártja, a Független Szociáldemokraták Szövetsége (SNSD) jelöltje, Zeljka Cvijanovics száll ringbe a pozícióért. − Cvijanovics a dodiki politikát viheti tovább, ő jelenleg a Szerb Köztársaság elnöke, ezért a posztért pedig maga Dodik indul a vasárnapi választásokon − fogalmazott megkeresésünkre Németh Ferenc, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója. 

Hozzátette, a felmérések szerint valószínűleg mindketten diadalmaskodni fognak, mivel az SNSD a legerősebb boszniai szerb párt, övék a legtöbb képviselő, komoly kihívójuk pedig nem igazán akad.

Az államelnökség szerb pozíciójáért egyébként Cvijanovicson kívül még hárman versengenek: Mirko Szarovics korábbi külgazdasági miniszter, Vojin Mijatovics, a Szociáldemokrata Párt jelöltje, valamint Nenad Nesics a Demokratikus Népi Szövetség képviseletében.

Az elnökség bosnyák tagja jelenleg a politikai veteránnak számító Bakir Izetbegovic, s a szakértő elmondása szerint itt sem kell meglepetésekre számítani, Izetbegovic valószínűleg újból elfoglalhatja az elnöki széket. − A Demokratikus Akció Pártja (SDA) − Izetbegovic pártja − továbbra is a legerősebb bosnyák párt, vannak kihívóik, de komoly versenyről itt sem lehet beszélni − mutatott rá Németh Ferenc. 

Izetbegovic édesapja, Alija Izetbegovic volt a Jugoszlávia széthullásával létrejövő független Bosznia-Hercegovina első elnöke, valamint a daytoni békeszerződések egyik aláírója is, ezt követően pedig az így létrejövő államelnökség első bosnyák tagja, ami jól mutatja, hogy a befolyásos család mélyen beágyazott a boszniai politikai rendszerbe.

A legizgalmasabbnak egyértelműen az államelnökség horvát tagjának megválasztása ígérkezik. Jelenleg Zeljko Komsic tartja a pozíciót, kihívója pedig a Horvát Demokratikus Unió Bosznia-Hercegovina (HDZB) jelöltje, Borjana Kristo, azonban korántsem biztos, hogy a legerősebb boszniai horvát párt − a HDZB − képviselője fogja megnyerni a választásokat. A magukat a boszniai horvátokat egyedüliként képviselő alakulatként számon tartó párt azzal vádolja Komsicot, hogy a bosnyák szavazók választották meg, s nem a boszniai horvátok érdekeit tartja szem előtt. Emiatt egyébként az elmúlt időszakban 

a nemzetközi közösség boszniai főképviselője, Christian Schmidt megpróbálta megreformálni a választási törvényt annak érdekében, hogy az államalkotó nemzetek polgárai csak saját jelöltjükre szavazhassanak, azonban ez a kísérlet kudarcba fulladt.

− Tény, hogy Komsic urbánus politikus, aki ódzkodik attól, hogy bosnyákként vagy horvátként határozza meg magát − ecsetelte a szakértő, aki szerint kiélezett párharc lesz a két jelölt közt.

Dodik újra a Republika Sprska élére törne

Az államelnökség mellett a boszniai Szerb Köztársaság elnökének személyéről is döntenek vasárnap, itt Milorad Dodik kihívója Jelena Trivics, a Demokratikus Haladás Pártja (PDP) – szintén nacionalista párt, azonban a Dodik által irányított korrupt politikai-gazdasági rendszer bírálója – jelöltje lesz. Habár Dodik győzelme biztosnak tűnik − fogalmazott Németh Ferenc − fontos megemlítenünk, hogy korábban a PDP jelöltje nyerte meg Banja Luka (a Szerb Köztársaság adminisztratív fővárosa) városának polgármesteri címét, ebből kifolyólag a küzdelem itt is szoros lehet. A veterán boszniai szerb politikus egyébként 2014-ben mérkőzött meg utoljára a Republika Sprska elnöki posztjáért, akkor körülbelül hétezer szavazat különbséggel nyerte meg a választásokat.

Dodikot egyébként még csütörtökön videóüzenetben biztosította támogatásáról Orbán Viktor magyar kormányfő.

Olyan embert ismertem meg benne, aki megvédi a békét, aki nyitott a párbeszédre, aki kiáll a daytoni szerződés betartása mellett, és aki mindig, minden körülmények között kiáll a szerb emberek érdekéért

− fogalmazott. Dodik a kampányhajrában Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz is ellátogatott, ami a boszniai szerb szavazók szemében különösen jól mutat, hiszen alapvetően barátként tekintenek Oroszországra.

A problémák Boszniával maradnak

Maga a kampány mind szövetségi, mind entitási szinten nacionalizmustól túl fűtött volt. Ezt jól mutatja például Dodik múlt heti kijelentése, miszerint a szerb vezető Szarajevóban tett látogatásaikor csak palackozott vizet iszik, tartva attól, hogy esetleg megmérgezik. 

Boszniában egy alapvetően széthúzó és nacionalista politikai közösségről beszélhetünk, ahol az államalkotó nemzeteket képviselő három nagy nacionalista párt – az SNSD, SDA, és HDZB – uralják a politikai színteret a kilencvenes évek óta, általában az ő jelöltjeik kerülnek a kulcsfontosságú pozíciókba

– magyarázta a kutató. Éppen ezért most sem lehet nagy változásokra számítani, a régóta fennálló problémák tekintetében – mint a magas munkanélküliségi ráta, nagy mértékű elvándorlás, korrupció – valószínűleg a következő négy év sem hoz érdemi javulást.

A parlamenti és kantoni választásokon boszniai hagyományokhoz hűen rengeteg párt, koalíció indul, ezek közül azonban nagyon kevés jut be. A palettát a három hagyományosan erős nacionalista alakulat uralja, ugyanakkor ettől függetlenül is nagyon töredezett a törvényhozás. − Ez később problémát fog jelenteni, hiszen a tapasztalatok szerint akár egy évig is elhúzódhatnak a koalíciós tárgyalások − zárta szavait a kutató. Hozzátette, a fragmentált politika színtér dacára 1995 óta nem tartottak előre hozott választásokat az országban.

Kérdéses az uniós misszió sorsa Novemberben dönt az ENSZ Biztonsági Tanácsa a Bosznia-Hercegovinában zajló uniós misszió, az EUFOR–ALTHEA jövőjéről. Az unió 2002 óta van katonailag jelen az országban, ekkor váltotta a NATO SFOR misszióját, békefenntartó feladatok, a védelmi szféra ellenőrzése, helyi alkalmazottak ki- és továbbképzése tartozik legfőbb tevékenységeik közé. Az uniós misszió meghosszabbításáról minden évben az ENSZ Biztonsági Tanácsa dönt, az ukrajnai háború következtében a Nyugat és Oroszország között a hidegháború óta nem látott mértékben megromló kapcsolatok miatt azonban sokan attól tartanak, hogy Moszkva megvétózza a misszió mandátumának kiterjesztését. Ebben az esetben a daytoni békeszerződés értelmében a NATO lép az unió helyére, éppen ezért Milorad Dodik arra kérte Vlagyimir Putyint, ne éljen vétójogával novemberben.

Borítókép: Zeljka Cvijanovics, a boszniai Szerb Köztársaság jelenlegi elnöke (b) és Milorad Dodik, a háromtagú államelnökség szerb tagja egy választási plakáton (Fotó: AFP/Elvis Barukcic)

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.