időjárás 4°C Stefánia 2022. november 28.
logo

Negyven dengue-lázas esetet találtak az idei nyáron Franciaországban

Ötvös Zoltán
2022.09.30. 14:55 2022.09.30. 18:50
Negyven dengue-lázas esetet találtak az idei nyáron Franciaországban

A dengue-láz Ázsia és Latin-Amerika egyes részein gyakori betegség. A közelmúltban azonban Franciaországban is megjelent ez a kór. A dengue-láz tünetei közé tartozik a láz, a fejfájás, az ízületi fájdalom, a hányinger és a vörös kiütés. Alkalmanként azonban akár halálhoz is vezethet.

A dengue-láz a dengue-vírus által okozott megbetegedés. A kórokozót szúnyogok, többek között az ázsiai tigrisszúnyog terjesztik. A vírus emberről emberre szúnyogcsípéssel kerül át. (A dengue-lázat „csonttörő láznak” is nevezik, mivel olyan erős fájdalmat okozhat, hogy a beteg úgy érzi, mintha eltörnének a csontjai.)

 

A dengue egyre terjed

A betegség ma már több mint száz országban jelen van – közölte az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2022 januárjában közzétett globális dengue-láz jelentésében, amiben külön kiemelték, hogy az esetek száma a harmincszorosára nőtt az elmúlt ötven évben. Nemcsak a betegek száma növekszik, ahogy a betegség új területekre terjed, hanem megnő egy járvány kitörésének veszélye. 

A WHO szerint 2019-ben a világon rekordszámú, 5,2 millió dengue-lázas esetet regisztráltak, abban az évben Ázsiában ezrek haltak meg a járvány miatt. 

Az egyik nehézség a dengue-láz terjedésének visszaszorításában, hogy a terjesztő szúnyogok nappal és éjszaka is aktívak.

A maláriát terjesztő szúnyogok viszont főként éjszaka aktívak, így az ágyháló hatékony módja a maláriás megbetegedések csökkentésének. Ez a védekezési intézkedés azonban nem lenne hatékony a dengue-láz ellen.

Franciaország minden évben számos behurcolt dengue-lázas esetet regisztrál. Az emberek olyan országokba utaznak, ahol a dengue-láz endémiás – azaz a betegség jól körülhatárolható földrajzi területhez köthető, ahol tartósan előfordul, és az érintettek száma is viszonylag állandó.

Az utazás során is magunkkal hozhatjuk a dengue-lázat egy olyan helyre, ahol addig nem volt elterjedt. Forrás: Pexels

Onnan hozták magukkal Európába a betegséget. Ha egy ázsiai tigrisszúnyog megcsíp egy fertőzött személyt, átadhatja a fertőzést olyannak, aki nem utazott veszélyeztetett országba. 2010 óta, amikor Franciaországban először azonosították a dengue-láz betegséget, évente körülbelül 12 eset fordul elő. 2022 júliusa óta azonban közel negyven eset lett ismert. A magyarázat, hogy Európában is megjelent az ázsiai tigrisszúnyog.

Az első jelentés az ázsiai tigrisszúnyogról Európában 1979-ben Albániából érkezett, majd az 1990-es évektől kezdve terjedni kezdett Dél-Európában, valószínűleg több, részben független forrásból 

– erről Trájer Attila, a Pannon Egyetem munkatársa írt. Már 2010 előtt észlelték Bosznia-Hercegovina, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Görögország, Montenegró, Olaszország, Szerbia, Szlovénia, Spanyolország és Svájc területén, sőt áttelelését észlelték már Németországban, és ugyancsak megfigyelték Csehországban és Szlovákiában is. 

Magyarországon az első példányok 2014-ben egy Baja melletti erdőszélen kerültek elő.

 

Komolyan kell venni a betegséget

A globalizáció és az éghajlatváltozás egyformán segíti egyes betegségek új helyeken való megjelenését. A közegészségügyi hatóságok komolyan veszik a fenyegetéseket. A brit rovarkutatók olyan helyszíneket keresnek fel, mint például a Temze-torkolat mocsaras vidéke.

Már több európai országban is alakultak kutatócsoportok a dengue-láz megelőzése érdekében. Fotó: Pexels

A Theconversation.com beszámolója szerint a begyűjtött szúnyogokat és kullancsokat laboratóriumokban vizsgálják. Ezzel időben feltárhatják a helyi rovarpopulációk változásait, s megelőzhetik a malária vagy a dengue-láz terjedését.

Hazánkban hasonló céllal indult az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Szúnyogmonitor programja, amelynek egyik fő célja az inváziós fajok hazai elterjedésének nyomon követése. A kutatók felhívására 2021-ben 1160 nem őshonos szúnyogot érkezett a lakosságtól, melyek közül 407 volt ázsiai tigrisszúnyog. A globális folyamatok elhozhatják azokat a szúnyogokat Európába, amelyek olyan betegségeket terjesztenek, mint a zika vagy a dengue-láz. 

Olaszországban már többször is megjelent a chikungunya-láz, ahol nagy járvány még nem alakult ki, de ízelítőt már kapott az ország az inváziós szúnyogok hatásából 

– figyelmeztetett Kemenesi Gábor pécsi virológus a Portfólió.hu-nak adott nyilatkozatában.

Egy másik Európában megjelent betegség a nyugat-nílusi láz. Ezt a nyugat-nílusi vírus okozza, amely szúnyogcsípéssel és vérrel terjedő betegség. Jelenlegi ismereteink szerint emberről emberre nem vihető át. (Kivéve egy-két esetet, amikor transzplantáció, vérátömlesztés állt a háttérben.) 

A betegség legfőbb hordozója és terjesztője az egyiptomi csípőszúnyog. Ebben az évben több mint 570 nyugat-nílusi vírusos esetet regisztráltak Európában. 

Ezek többségét az észak-olaszországi Veneto régióban rögzítették. Úgy tűnik, hogy a tartomány ideális élőhely a szúnyogok számára. Venetóban az idei nyáron 15 beteg vesztette életét a nyugat-nílusi lázban, az áldozatok átlagéletkora 83 év volt.

Már most rengeteg ember van kitéve a szúnyogok által terjesztett betegségeknek. A veszélyeztetett közösségek létszáma a következő években és évtizedekben valószínűleg növekedni fog.

Sokféle betegséget terjesztenek

A szúnyogok számos fertőző betegséget terjesztenek, beleértve a maláriát, a nyugat-nílusi vírust, a sárgalázat, a zikát és a chikungunyát. Ezek a betegségek azokon a területeken elterjedtek, ahol szúnyogok is élhetnek. Az élőhelyek gyakran trópusi területek. Az éghajlatváltozás jelentős hatással van és továbbra is hatással lesz az állati populációra szerte a világon. A modellek szerint a változó hőmérséklet és csapadék Afrikában olyan élőhelyeket teremt, amik alkalmasak a szúnyogok szaporodására. Emiatt 2050-re akár 25 százalékkal is nőhet a sárgaláz okozta halálozások száma. 2030-ra a malária által veszélyeztetett népesség Afrikában több mint nyolcvanmillióval nő.

 

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.