Keveset tud a belga társadalom az ország gyarmati múltjáról

Egy felmérés szerint a BLM-tüntetések sem javítottak a belgák műveltségén.

MTI
2022. 10. 25. 19:55
Vandalized Stateus in Brussels, Belgium
Belgium Vandalized Statues Fotó: JONATHAN RAA
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A belga társadalom fájó hiányosságokkal küzd Belgium gyarmati múltját illetően – állapította meg a Brüsszel közelében található Közép-afrikai Királyi Múzeum és az Antwerpeni Egyetem egy kedden közzétett közös tanulmányában. Az egyetem és a múzeum a Black Lives Matter (A Fekete Életek Számítanak) mozgalom tavalyelőtti tüntetései nyomán kezdte el a kutatási projektet – emlékeztetett a The Brussels Times hírportál. A mozgalom 2020 májusában az amerikai Minneapolisból indult, miután egy rendőri intézkedés során életét vesztette a színes bőrű George Floyd. A kutatók azt kívánták feltérképezni, hogy Floyd halála és a tiltakozások során felvetett egyéb társadalmi kérdések javították-e a belgák gyarmati múltjukkal kapcsolatos ismereteit.

A felmérés eredményei szerint a belga gyarmatosítás történetéből feltett tizenkét általános műveltségi kérdésre a megkérdezettek átlagosan csak négy helyes választ adtak. 

Hetven százalékuk például tudatában van annak, hogy Kongó (akkori nevén Belga-Kongó) II. Lipót belga király „magántulajdona” volt, de sokkal kevesebben tudják, hogy Ruanda és Burundi is belga fennhatóság alatt állt. A kutatócsoportok a válaszadók körében a gyarmatosításhoz kapcsolódó strukturális rasszizmust is vizsgálták: a felmérésben részt vevők 21,9 százaléka úgy vélte, hogy a diszkriminációról és a rasszizmusról szóló tanórákra nincs szükség az oktatási intézményekben.

A tanulmány készítői azt is megállapították, hogy a belga parlamenti képviselők a gyarmati múlttal kapcsolatos kérdésekben inkább elkerülni, mint vállalni igyekeznek a felelősséget, nem hívják fel a figyelmet a jelenkori rasszizmus és a gyarmatosítás közötti kapcsolatokra, és igyekeznek kitérni a jóvátétel lehetősége elől.

Miközben Belgium a közelmúltban erőfeszítéseket tett a gyarmati történelmével való szembenézésre, az utóbbi pár évben több belga gyarmati vezető szobrát, emlékművét távolították el a közterekről – emlékeztetett a The Brussels Times. Több aktivistacsoport azt szorgalmazza, hogy Belgium indítson hivatalos eljárást a gyarmatosított népek leszármazottjainak kárpótlására.

 

Borítókép: II. Lipót brüsszeli szobra festékkel leöntve (Fotó: AFP/Jonathan Raa)
 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.