Svédország és Finnország NATO-csatlakozása egyelőre várat magára, mivel nem ratifikálta még minden tagállam a tagfelvételi jegyzőkönyvet: Magyarország és Törökország hátravan. Elsősorban Ankarán van Stockholm és Helsinki szeme, ugyanis Recep Tayyip Erdogan török elnök egyelőre hajthatatlan az ügyben, mindenekelőtt a nagyobbik skandináv ország csatlakozása kapcsán. Legutóbb az Európai Politikai Közösség október eleji prágai csúcstalálkozóján nyomatékosította Erdogan, hogy amíg nem teljesíti Stockholm Ankara követeléseit a terrorizmus visszaszorítása érdekében, addig nem hagyják jóvá Svédország NATO-csatlakozási kérelmét.
Amíg terrorista szervezetek tüntethetnek a svéd utcákon, és jelen vannak a parlamentben, addig nem állunk pozitívan a témához
– nyilatkozta Erdogan a cseh fővárosban. Ugyanakkor Finnország tekintetében engedékenyebb hangnemet ütött meg, szerinte a kisebbik skandináv ország csatlakozása előtt nem lesz akadály.
A héten megválasztott svéd miniszterelnök által megörökölt, megoldásra váró feladatok között előkelő helyen szerepel a probléma megoldása és Erdogan elnök megpuhítása. Jól jelzi ezt, hogy a hétfőn megválasztott Ulf Kristersson a csütörtöki brüsszeli európai uniós csúcstalálkozóra kiutazva, aznap reggelre tető alá hozott egy találkozót a NATO főhadiszállásán a védelmi szervezet főtitkárával, Jens Stoltenberggel is. A találkozót követő sajtótájékoztatón sietett leszögezni, hogy
a kormányváltás a csatlakozás szempontjából nem hozott változást, Svédország továbbra is eltökélt szándéka a NATO-tagság,
majd Stoltenberg mellől üzent Erdogannak is: mihamarabb Ankarába utazna, hogy tisztázzák a csatlakozáshoz szükséges további lépéseket. Pénteken az új svéd külügyminiszter, Tobias Billström is arról beszélt, mikor első ízben találkozott finn kollégájával, Pekka Haavistövel, hogy az új kormány kiemelten kezeli a NATO-folyamatot.
A két országban politikai és társadalmi konszenzus van a NATO-tagság szükségességéről, remélve, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez való csatlakozással növekedni fog a két ország és az egész térség biztonsága. Ugyanakkor már az első, a csatlakozási kérelem benyújtásának lehetőségéről elhangzott tavaszi nyilatkozatok után érkeztek fenyegetések a Kremlből, amelyeket úgy lehet összegezni, hogy a skandináv bővítés orosz válaszlépéseket fog eredményezni. Bár az utóbbi időben kevésbé volt jellemző a szóbeli figyelmeztetés, Moszkva továbbra is napirenden tartja a témát, most éppen Genfből üzent. Oroszország ENSZ-nagykövete, Gennagyij Gatyilov beszélt újságírók igen szűk csoportjának arról, miként értékeli a svéd–finn csatlakozás kérdését. Gatyilov ötven évig dolgozott az orosz külügyminisztériumban, 2011 és 2018 között pedig külügyminiszter-helyettes is volt, abban az időszakban, amikor Oroszország szíriai háborús lépései voltak napirenden. A Vlagyimir Putyin belső köréhez tartozó magas rangú diplomata szerint Oroszországnak nem volt baja a skandináv országokkal a csatlakozási szándék bejelentése előtt, sőt Finnországgal kifejezetten jó viszonyt ápolt. Ugyanakkor leszögezte, hogy
a csatlakozás nem növelni fogja Svédország és Finnország biztonságát, hanem épp ellenkezőleg, csökkenteni azt,
amit azzal magyarázott, hogy tagországként Svédország és Finnország területén elkerülhetetlenül jelen lesz a szövetség infrastruktúrája, azaz a NATO egyre közelebb kerül Oroszországhoz, amit Moszkva figyelembe fog venni katonai stratégiájának kialakításakor és politikailag is. – Ahogy Putyin mondta, természetesen figyelembe vesszük a bővítés tényét, és levonjuk a saját következtetéseinket – összegezte fenyegetően az orosz álláspontot Gatyilov.
Borítókép: Ulf Kristersson, a svéd konzervatív Mérsékelt Párt vezetője sajtóértekezletet tart, miután a parlament megválasztotta miniszterelnöknek Stockholmban 2022. október 17-én. (Fotó: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Anders Wiklund)
