Svájc súlyosan szankcionálhatja azt, aki a teljes arcát elfedi

Közbiztonsági okokra hivatkozva tilos az arc teljes elfedése több európai országban, így már Svájcban is. Az együttélés biztosítása érdekében hozott hasonló, nem diszkriminatív korlátozásokat már az Európai Bíróság is elfogadja.

On May 31st 2018 the so called burka-ban was passed by the Danish Parliament outlawing masking in public spaces. This caused people to demonstrate outside the Parliament building some in burkas and niqabs and others just covering their faces in protest. The protesters are demonstrating the right to freedom of religion and expression and the right to wear what they want in public. Many wearers of burkas and niqabs stress that they have chosen freely to wear the religious dress and see no cause for the ban. Sympathizers back them stating that dressing should be a free choice. The ban will start officially on August 1st 2018 and it can cost up to 1000 Danish kroner to wear a burka in public. Danish parliament stress that the ban covers more than muslim dress such as balaclavas and fake beards and is instated for security reasons and to stop muslim suppression of women. But many disagree with their means and methods. (Photo by Mads Claus Rasmussen / Ritzau Scanpix / Ritzau Scanpix via AFP) Fotó: Mads Claus Rasmussen / Ritzau Scanpix / Ritzau Scanpix via AFP

A svájci kormány legújabb törvényjavaslata 1000 frankra bírságolná azokat, akik megszegik az arc elfedésére vonatkozó tilalmat. A beterjesztett törvényjavaslat a tavalyi „burkatilalmi” népszavazásra reflektál, amely során a svájciak 51,2 százaléka döntött úgy, hogy a nyilvános helyeken tilos az arc teljes elfedése, legyen az labdarúgó-szurkoló vagy muszlim nő. 

A referendumot tavaly liberális csoportok „iszlamofóbnak és szexistának” nyilvánították, ezért az eredeti tervekhez képest most finomítottak a javaslaton.

A közbiztonság és a közrend fenntartása az arc eltakarástilalmának a célja. A büntetés kiszabása nem elsődleges

  – áll a közleményben. Az arcelfedés betiltására irányuló kezdeményezést a jobboldali Svájci Néppárt egyik csoportja propagálta, azzal a céllal, hogy „ellenállást szervezzen a politikai iszlám svájci hatalmi követeléseivel szemben”.

A törvényjavaslat ugyan nem nevezi meg a burkát vagy a nikábot (amíg előbbi az egész testet elfedő muszlim női viseletre, addig utóbbi a testet ugyan elfedő, de a szemeket láthatóan hagyó viseletre utal – a szerk.), de megtiltja az arc eltakarását a nyilvános helyeken, például tömegközlekedési eszközökön, éttermekben vagy az utcán sétálva, és előírja, hogy a szemnek, az orrnak és a szájnak láthatónak kell lennie.

Az istentiszteleti helyek és a repülőgépek nem tartoznak a tilalom hatálya alá. Ugyancsak kivételt képez az arc egészségügyi okból történő eltakarása, utalva a szmogos városi levegőre és a koronavírus-járványra.

 A kivételek fontos pontját képezik a javaslatnak, ugyanis egy francia városban – ahol hasonló tilalom van érvényben – a koronavírus-járvány alatt 135 eurós pénzbírságot kaphatott az, aki nem viselt arcmaszkot, de 150 eurót az, aki fátyollal takarja el az egész arcát.

Nem Svájc tehát az egyetlen európai ország, ahol részleges vagy teljes burkatilalom van érvényben. Franciaország például – amely a legnagyobb muszlim kisebbségének ad otthont Európában – 2011-ben betiltotta a teljes arcot eltakaró fátyol nyilvános helyeken való viselését. 

Hasonlóan tett Dánia, Ausztria vagy éppen Bulgária is. Hollandiában a nikáb vagy burka viselete az iskolákban, kórházakban és tömegközlekedési eszközökön nem engedélyezett, hasonlóan Belgiumhoz, ahol azzal érvelnek, hogy a közterületen tartózkodóknak közbiztonsági okokból „felismerhetőnek és azonosíthatónak” kell lenniük. Ezzel szemben Németországban a fejkendő tilalmának a kérdése leginkább az állami iskolákban és a bíróságokon kérdéses.

Countries with Burqa ban in Europe. pic.twitter.com/KZrO21kZpz

— kos_data (@kos_data) August 12, 2022

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 2014-ben fogadta el, hogy az „együttélés” biztosításának érdekében, egy országnak jogában áll hasonló korlátozásokat bevezetnie, ha az nem diszkriminatív. 

Sőt az Európai Bíróság csütörtöki közlése szerint már bármely európai vállalat a belső szabályaira hivatkozva betilthatja a vallási, filozófiai vagy spirituális jelek látható viselését, amennyiben az általános tilalomként és nem hátrányos megkülönböztetésként jelenik meg.

Az Amnesty International az arcfátyol betiltását „veszélyes iránynak nevezte, amely sérti a nők jogait, beleértve a szólásszabadságot és a vallásszabadságot is”. – Az öltözködési szabályok alkotmányba foglalása nem a nők felszabadításáért folyó harc, hanem visszalépés a múltba – nyilatkozta a svájci ügy kapcsán a Svájci Iszlám Szervezetek Szövetsége. A muszlimok a 8,6 milliós svájci lakosság mindössze öt százalékát teszik ki, sőt a Luzerni Egyetem becslései szerint csak körülbelül harminc nő visel nikábot az országban.
 

Borítókép: Nikábot viselő nők Dániában (Forrás: Mads Claus Rasmussen/Ritzau Scanpix/Ritzau Scanpix via AFP)