A törvényjavaslat ugyan nem nevezi meg a burkát vagy a nikábot (amíg előbbi az egész testet elfedő muszlim női viseletre, addig utóbbi a testet ugyan elfedő, de a szemeket láthatóan hagyó viseletre utal – a szerk.), de megtiltja az arc eltakarását a nyilvános helyeken, például tömegközlekedési eszközökön, éttermekben vagy az utcán sétálva, és előírja, hogy a szemnek, az orrnak és a szájnak láthatónak kell lennie.
Az istentiszteleti helyek és a repülőgépek nem tartoznak a tilalom hatálya alá. Ugyancsak kivételt képez az arc egészségügyi okból történő eltakarása, utalva a szmogos városi levegőre és a koronavírus-járványra.
A kivételek fontos pontját képezik a javaslatnak, ugyanis egy francia városban – ahol hasonló tilalom van érvényben – a koronavírus-járvány alatt 135 eurós pénzbírságot kaphatott az, aki nem viselt arcmaszkot, de 150 eurót az, aki fátyollal takarja el az egész arcát.
Nem Svájc tehát az egyetlen európai ország, ahol részleges vagy teljes burkatilalom van érvényben. Franciaország például – amely a legnagyobb muszlim kisebbségének ad otthont Európában – 2011-ben betiltotta a teljes arcot eltakaró fátyol nyilvános helyeken való viselését.
Hasonlóan tett Dánia, Ausztria vagy éppen Bulgária is. Hollandiában a nikáb vagy burka viselete az iskolákban, kórházakban és tömegközlekedési eszközökön nem engedélyezett, hasonlóan Belgiumhoz, ahol azzal érvelnek, hogy a közterületen tartózkodóknak közbiztonsági okokból „felismerhetőnek és azonosíthatónak” kell lenniük. Ezzel szemben Németországban a fejkendő tilalmának a kérdése leginkább az állami iskolákban és a bíróságokon kérdéses.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 2014-ben fogadta el, hogy az „együttélés” biztosításának érdekében, egy országnak jogában áll hasonló korlátozásokat bevezetnie, ha az nem diszkriminatív.
Sőt az Európai Bíróság csütörtöki közlése szerint már bármely európai vállalat a belső szabályaira hivatkozva betilthatja a vallási, filozófiai vagy spirituális jelek látható viselését, amennyiben az általános tilalomként és nem hátrányos megkülönböztetésként jelenik meg.
Az Amnesty International az arcfátyol betiltását „veszélyes iránynak nevezte, amely sérti a nők jogait, beleértve a szólásszabadságot és a vallásszabadságot is”. – Az öltözködési szabályok alkotmányba foglalása nem a nők felszabadításáért folyó harc, hanem visszalépés a múltba – nyilatkozta a svájci ügy kapcsán a Svájci Iszlám Szervezetek Szövetsége. A muszlimok a 8,6 milliós svájci lakosság mindössze öt százalékát teszik ki, sőt a Luzerni Egyetem becslései szerint csak körülbelül harminc nő visel nikábot az országban.
Borítókép: Nikábot viselő nők Dániában (Forrás: Mads Claus Rasmussen/Ritzau Scanpix/Ritzau Scanpix via AFP)
