A gépjárműgyártást és számítástechnikát is érintő csip- és félvezetőhiány miatt az Egyesült Államok adminisztrációja már hónapokkal ezelőtt nemzetbiztonsági kockázattá nyilvánította a kínai vállalatok térnyerését, valamint hangsúlyozza, hogy feszülten figyeli a szektor ellátottságának alakulását. Az Egyesült Államok augusztusban megtiltotta bizonyos magas teljesítményű berendezések kínai exportját.
A helyzetben azonban új szereplő tűnt fel – egyelőre szenvedő félként. Európa eddig ugyanis nem volt közvetlenül érintett a szembenállásban, azonban ez az elmúlt hetekben gyökeresen megváltozott, ezúttal már nyugat-európai döntéshozók és vállalatok is nyomás alá kerültek a kínai beágyazottság miatt. Az Egyesült Királyság ugyanis – a fenti aggályokra sajátjaként hivatkozva – utasította a Sanghajban bejegyzett Wingtech holland leányvállalatát, a Nexperiát, hogy azonnali hatállyal adja el részesedésének „legalább nyolcvanhat százalékát” a brit Newport Wafer Fabben, Nagy-Britannia legnagyobb csipgyártójában. Ennek révén ugyanis meghiúsul a Newport felvásárlása. A döntést maga Grant Shapps, az ország üzleti ügyekért, energetikáért és ipari stratégiáért felelős minisztere jelentette be.
A politikus arra hivatkozott, hogy a többkomponensű félvezetők terén a kínai–holland vállalat befolyásszerzése „aláásná az Egyesült Királyság képességeit”.
Ennek oka a Newport „kompromittálódása” mellett az, hogy a cég telephelye egy jelentős technológiai tudásbázist tömörítő ipari parkban van, és a kínai jelenlét „ellehetetlenítené az ipari parkban lévő többi vállalat nemzetbiztonsági projektekben való részvételét.”
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a Wingtech leányvállalatának részesedésszerzése már 2021 nyarán lezárult. Tehát egy több mint egyéves üzletet kellene felszámolni, ami a brit kormány kétségbeesettségét mutatja.
A Nexperia sem tétlen: fellebbezéssel élnek, arra hivatkozva, hogy már két nemzetbiztonsági átvilágításon vannak túl, melyek nem találtak problémát, illetve arra, hogy minden, a biztonságra vonatkozó felajánlásukat és garanciájukat szándékosan figyelmen kívül hagyta a brit kormány. Nem mellesleg ötszáz álláshely forog kockán az ügy miatt.
Nem a Newport az egyetlen európai vállalat, amely nyomás alá került. Németországban – annak ellenére, hogy egy tíz hónapos vizsgálatot követően megkapta az engedélyt – a szövetségi gazdasági minisztérium elutasította az Elmos nevű autóipari csipgyártó gyáreladási beadványát. Az Elmos a kínai Sai Microelectronics nevű vállalat svéd leányának, a Silexnek szerette volna értékesíteni dortmundi üzemét. Szintén a közelmúltban történt, hogy az Egyesült Államok felkérte Hollandia kormányát, utasítsa a félvezetőgyártásban használt litográfiai gépek piacán domináns ASML-t kínai exporttevékenységének korlátozására.
A versengés tehát egyre kiélezettebb és egyre több területen van jelen. Nem korlátozódik már egyedül a technológiai szektorra: a fenti ügyekben történő fellebbezések jogi precedenseket is teremthetnek. A nyomásgyakorlás mögött vállaltan az Egyesült Államok áll, azonban egyre több ország maga is felismeri, hogy elektrotechnikai vállalatait aktívan óvnia kell.
Az Egyesült Államok felől érkező nyomás egyértelműen hozzájárult a [brit és német] döntésekhez. De a technológiai szuverenitás fontosságával kapcsolatos érzet ugyanúgy szerepet játszott bennük – a kormányok világszerte egyre inkább stratégiai képességként tekintenek a félvezetőgyártásukra, és ezért próbálják megvédeni őket a külföldi felvásárlásoktól
– nyilatkozta a CNN-nek az Eurasia Group kockázati tanácsadó vállalat szakértője.
Borítókép: Egy munkás csipeket ellenőriz a kínai Dongguanban, az Oppo vállalat gyárában 2017. május 8-án. (Fotó: AFP/Nicolas Asfouri)
