Nem a Newport az egyetlen európai vállalat, amely nyomás alá került. Németországban – annak ellenére, hogy egy tíz hónapos vizsgálatot követően megkapta az engedélyt – a szövetségi gazdasági minisztérium elutasította az Elmos nevű autóipari csipgyártó gyáreladási beadványát. Az Elmos a kínai Sai Microelectronics nevű vállalat svéd leányának, a Silexnek szerette volna értékesíteni dortmundi üzemét. Szintén a közelmúltban történt, hogy az Egyesült Államok felkérte Hollandia kormányát, utasítsa a félvezetőgyártásban használt litográfiai gépek piacán domináns ASML-t kínai exporttevékenységének korlátozására.
A versengés tehát egyre kiélezettebb és egyre több területen van jelen. Nem korlátozódik már egyedül a technológiai szektorra: a fenti ügyekben történő fellebbezések jogi precedenseket is teremthetnek. A nyomásgyakorlás mögött vállaltan az Egyesült Államok áll, azonban egyre több ország maga is felismeri, hogy elektrotechnikai vállalatait aktívan óvnia kell.
Az Egyesült Államok felől érkező nyomás egyértelműen hozzájárult a [brit és német] döntésekhez. De a technológiai szuverenitás fontosságával kapcsolatos érzet ugyanúgy szerepet játszott bennük – a kormányok világszerte egyre inkább stratégiai képességként tekintenek a félvezetőgyártásukra, és ezért próbálják megvédeni őket a külföldi felvásárlásoktól
– nyilatkozta a CNN-nek az Eurasia Group kockázati tanácsadó vállalat szakértője.
Borítókép: Egy munkás csipeket ellenőriz a kínai Dongguanban, az Oppo vállalat gyárában 2017. május 8-án. (Fotó: AFP/Nicolas Asfouri)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!