Pekingben, illetve a Kína egyik legnépesebb tartományának számító Kantonban is enyhítettek a hónapok óta érvényben lévő, rendkívül szigorú zéró Covid-politikán, válaszul arra, hogy a hétvégén több kínai nagyvárosban, köztük a fővárosban, Sanghajban és a koronavírus-járvány legelső gócaként ismert közép-kínai Vuhanban is tüntettek a kínai kormány koronavírus elleni óvintézkedései miatt – írta meg hétfőn a hongkongi székhelyű South China Morning Post.
A távol-keleti országban rendkívülinek számító tüntetések előzménye, hogy múlt héten kigyulladt egy 15 emeletes lakóépület a nyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület székhelyén, Ürümcsiben: a tűzben – amelyet a vizsgálat szerint egy meghibásodott konnektor okozott – tízen meghaltak, többen pedig megsérültek.
Az interneten keringő hírek szerint az áldozatok száma azért volt ilyen magas, mert az épületet részleges vesztegzár alá helyezték, és a lakók nem tudtak időben kimenekülni. Városi tisztségviselők ezt tagadták.
A négymillió lakosú Ürümcsiben mindenesetre vannak, akik már száz napja karanténban vannak. Pekingi tisztviselők a lakossági félelmekre reagálva vasárnap azt is bejelentették, hogy a nélkülözhetetlen kijáratok eltorlaszolása „szigorúan tilos”, csakúgy, mint a tűzlétrák, a lakóegységek ajtajainak és a közösségi terek ajtóinak az elzárása.
A pekingi egészségügyi hatóságok ráadásul hétfőn az egymást követő ötödik napon jelentettek rekordot az új megbetegedések számát illetően: egy nap alatt a vasárnap közölt 39 506-ról 40 052-re nőtt a fertőzöttek száma – írta meg a Reuters.
Kormányellenes szólamok is felcsendültek
A hétvégihez hasonló „állampolgári engedetlenséghez” mindenesetre még nem volt példa Hszi Csin-ping jelenlegi kínai elnök hatalmának kezdete óta. Helyszíni videofelvételek tanúsága szerint egy nagyobb csoport a Kínai Kommunista Párt és az elnök uralmának végét követelte Sanghajban:
Le a Kínai Kommunista Párttal, le Hszi Csin-pinggel!
– skandálta egy nagyobb tömeg, miközben a békés tüntetők a korlátozások feloldását követelték. A neves pekingi Csinghua Egyetemen, Hszi Csin-ping alma materében szintén békés tüntetés zajlott: a tiltakozók elénekelték a kínai himnuszt, egyikük pedig gyújtó hangvételű beszédet tartott, és arra buzdította a jelenlévőket, hogy szólaljanak fel a nekik nem tetsző intézkedések ellen.
Nyugati médiabeszámolók szerint noha a kínai nagyvárosokban spontán alakultak ki a hétvégi tüntetések, váratlannak mégsem tekinthetők, az elmúlt hónapokban a lakosokban felgyülemlett düh és frusztráció pedig az eddigi legnagyobb belpolitikai válságot jelezheti előre Hszi Csin-ping elnöknek.
És bár a zéró Covid-politika rendkívül hatékony volt a járvány korai szakaszában, és lehetővé tette Peking számára, hogy akkor megfelelő kontroll alatt tartsa a rendkívül nagy populációt, a fertőzőbb, de kevésbé halálos omikron variáns megjelenése elavulttá és feleslegesen költségessé tette a vírus elleni védekezést.
Kína-kutató: A kínaiak pszichésen belefáradtak a korlátozásokba
Salát Gergely Kína-kutató lapunk megkeresésére a helyzetet úgy értékelte: Hszi Csin-ping, illetve a Kínai Kommunista Párt hatalma aligha van veszélyben, hiszen évtizedek óta kiépítettek egy olyan rendszert, amely épp az ilyen események megfékezésére szolgál.
Másrészt a hétvégi tüntetéseken azt látni, hogy az embereknek általánosságban nem az elnökből, a pártból vagy a rendszerből van elegük, hanem a zéró Covid-politikából, ami inkább annak az indikátora, hogy a nagyvárosok lakói pszichésen belefáradtak a szigorú korlátozásokba, illetve a váratlan vesztegzárak okozta bizonytalanságba
– magyarázta a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója.
A pártkongresszus sem hozott enyhítést
Salát Gergely szerint az interneten a tüntetésekről terjedő videókon látható maximum néhány ezres tömeg bár látványos, azoktól a megmozdulásoktól messze van, „amelyek Kínában történelmet szoktak csinálni”. A kutató úgy véli, a demonstrációk inkább egy fontos jelzést küldenek a vezetésnek, amelyből Pekingben bizonyosan le fogják vonni a tanulságokat. „Várhatóan a »korbács és mézesmadzag« politikáját fogják alkalmazni, vagyis a hangadók minden bizonnyal számíthatnak büntetésre, másrészt azonban előbb-utóbb biztosan enyhítenek az eddigi keményvonalas Covid-politikán” – foglalta össze a kutató.
Salát hozzátette, ugyan a demonstrációkon elhangzottak rendszerellenes szólamok is, ami valóban ritkaságszámba megy Kínában, a feszült helyzetre a magyarázatot azonban sokkal inkább a társadalmi lelkiállapotban érdemes keresni: évek óta folyamatos bizonytalanságban élnek a nagyvárosok lakói, és mindenki abban reménykedett, hogy a két hete véget ért pártkongresszus után jönnek a lazítások, ez azonban – egyelőre – nem következett be.
Azért most vannak ezek a tüntetések, mert mindenki erre számított, a pártkongresszust követő hetek azonban felszínre hozták az emberek csalódottságát
– magyarázta a kutató.
Borítókép: a tüntetők a kínai kormány koronavírus elleni óvintézkedései miatt tiltakoznak (Forrás: MTI/EPA/Mark R. Cristino)
