– Ha a lengyelek vagy az amerikaiak igazán szerették volna NATO 5. cikkelyes helyzetként értékelni a tegnapi rakétatámadást, akkor most nem óvatosságra intenének – fogalmazott a Magyar Nemzet megkeresésére Stepper Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) vezető kutatója. Mint ahogy arról lapunk is beszámolt korábban, kedden az orosz erők átfogó rakétatámadást indítottak Ukrajna ellen, elsősorban az energetikai létesítményeket vették célba. Az akcióban megsérült a Barátság kőolajvezeték áramellátója, egy rakéta pedig a lengyelországi Przewodów város területére becsapódva két ember halálát okozta.
Minden érintett fél óvatosságra int
– fogalmazott Stepper Péter a lengyel területen becsapódott rakétákról. Hozzátette: még Joe Biden amerikai elnök sem nevesítette Oroszországot egy Lengyelország elleni szándékos támadás felelőseként, hanem orosz gyártmányú rakétáról beszélt, továbbá a tények megismerésére sürgetett.
A szakértő szerint ez azt jelzi, hogy senki nem érdekelt abban, hogy a NATO mint katonai szövetség közvetlenül lépjen be a konfliktusba.
A KKI kutatója kiemelte a lengyel vezetés hozzáállását, mely annak ellenére, hogy a két elhunyt lengyel állampolgár miatt különösen érintett az ügyben, a tények alapos kivizsgálását szorgalmazta.
A NATO kollektív védelmet biztosító 5. cikkének emlegetése helyett, nagyon bölcsen, a 4. cikkről, egy konzultációs eljárás megindításáról beszélnek Varsóban
– húzta alá.
Stepper Péter szerint ez megint csak azt mutatja, hogy a „leginkább érintett fél sem az eszkalációban érdekelt”. Hozzátette:
ha van politikai szándék a NATO 5. cikkének az életbe léptetésére, akkor ezt viszonylag gyorsan meg lehet tenni. Ha azonban megfontoltságra van szükség, akkor a 4. cikket választják.
A KKI kutatója az Ukrajnát ért rakétatámadásokról elmondta, hogy „számos olyan hír jelent meg korábban a médiában, miszerint Oroszország nem fogja bírni a versenyt és kifogy a precíziós támadó eszközökből. A támadások intenzitásából sokan pedig azt a következtetést is levonták, hogy ez már meg is történt”. Hozzátette: a tegnapi nap sajnos megmutatta, hogy ez ilyen formában csupán része lehet a teljes képnek.
A szakértő emlékeztetett arra a „pletykára” is, miszerint a G20-csúcson az „amerikai és orosz fél a háború lezárásáról próbál majd egyezkedni” – mindezt annak ellenére, hogy Washington konzekvensen azt kommunikálja, hogy Kijev nélkül nem tárgyal. – Még az ukránok is olyan nyilatkozatokat tettek, hogy tartanak a háttérben alakuló megállapodásoktól – emlékeztetett Stepper Péter. Hozzátette:
már Oroszországban is látszik egy olyan narratíva, hogy bizonyos kompromisszumokba bele kellene törődni.
Megállapodás tényéről ugyan nem érkeztek hírek, de a szakértő szerint figyelemre méltó, hogy az oroszok a vélt tárgyalásokat követő napon indították meg az ukrán infrastruktúrát meggyengítő akciójukat.
A KKI kutatója úgy vélekedett, hogy „Moszkva a küszöbön lévő tárgyalásokkal kívánja javítani a pozícióit”, az ukrán energia-infrastruktúra elleni támadással pedig „nyomás alá kívánta helyezni Kijevet”, hogy engedékenyebb legyen a tárgyalóasztalnál.
Borítókép: A NATO brüsszeli székházának előcsarnokában egy férfi 2022. november 16-án (Forrás: MTI/AP/Olivier Matthys)
Orosz–ukrán háború
