A németek 71 százaléka nem akarná, hogy Angela Merkel korábbi német kancellár újra kormányfő legyen – írta meg a Deutsche Welle német közszolgálati csatorna a Civey Intézet legfrissebb közvélemény-kutatására hivatkozva. A válaszadók 23 százaléka szívesen látná újra a veterán politikust Németország élén.
Angela Merkel 16 évig volt Németország kancellárja, azonban a tavalyi választásokon már nem mérette meg magát. A korábbi kormányfő már 2018-ban közölte, felhagy a politikusi pályafutásával, és nyugdíjba vonul. A 68 éves exkancellár jelenleg nyugdíjaséveit tölti, előadásokat tart, és a politikai emlékiratait írja.
Noha a felmérés szerint a németek nem szeretnének egy újabb Merkel-korszakot, nincsenek lesújtó véleménnyel a volt kormányfőről.
A válaszadók 43 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a Kereszténydemokrata Unió (CDU) korábbi vezetője jobb munkát végzett, mint a jelenlegi szociáldemokrata kormányfő, Olaf Scholz, akivel a megkérdezettek 41 százaléka volt elégedett.
A lap mindemellett rámutatott Merkel eltérő kelet- és nyugat-német megítélésére is. A közvélemény-kutatás szerint a keleti országrészben a válaszadók 52 százaléka jobban kedveli, mint Scholz kancellárt, noha Németország nyugati részén ez csupán 42 százalék.
A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint egyébként a CDU/CSU szövetség a legnépszerűbb 28 százalékkal. A jelenlegi kormánykoalícióban a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) mintegy húsz százalékon, a Zöldek (Grüne) 17-20 százalékon, a Szabaddemokrata Párt (FDP) 6-7 százalékon áll. A posztkommunista Baloldalt (Die Linke) öt százalékra, míg az Alternatíva Németországért (AfD) pártot 13-15 százalékra mérték.
A korábbi német kancellár a Spiegel magazinnak nemrégiben adott interjújában egyébként maga is kitért a távozására. Mint elmondta, nem bánta meg, hogy tavaly elhagyta a hivatalát, hiszen – mint fogalmazott – a kormánya nemcsak a 2014 óta fennálló ukrajnai krízisben, hanem például a moldovai, grúziai, szíriai és líbiai konfliktusok esetében sem tudott áttörést elérni. Hozzáfűzte:
itt az ideje egy új megközelítésnek.
A politikus mindemellett bevallotta, az orosz–ukrán háború megakadályozására hivatali ideje végén már nem volt elég ereje.
