A rakétacsapás sem törte meg a lengyel–ukrán viszonyt

A közvélemény-kutatások szerint a lengyelek nem Ukrajnát hibáztatják a történtekért.

2022. 11. 21. 19:10
DUDA, Andrzej; ZELENSZKIJ, Volodimir
Kijev, 2022. május 22. Volodimir Zelenszkij ukrán (j) és Andrzej Duda lengyel elnök kezet fog sajtótájékoztatójuk után Kijevben 2022. május 22-én. MTI/AP/Efrem Lukackij Fotó: Efrem Lukackij
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Annak ellenére, hogy a vizsgálatok jelen állása szerint egy eltévedt ukrán légvédelmi rakéta csapódott be Lengyelország területére, a friss közvélemény-kutatások szerint a lengyelek 70 százaléka úgy véli, hogy az incidensnek nem lesz negatív hatása a két ország közötti kapcsolatokra. Csak a megkérdezettek ötöde gondolta úgy, hogy a két életet követelő baleset után romlik majd, 1,2 százalék szerint pedig még javulni is fog a viszony. A múlt heti csapás óta Andrzej Duda lengyel elnök más vezetőkkel, az amerikaiakkal és a NATO-val egyetértésben többször leszögezte, hogy a történtekért kizárólag Oroszországot terheli a felelősség.

Habár Ukrajnát senki nem kérte számon, Kijev ezidáig nem ismerte el hibáját, sőt a bizonyítékok ellenére az oroszokra mutogat.

Sajtóértesülések szerint ezt a makacs tagadást viszont egyre többen rossz szemmel nézik Nyugaton. – Az ukránok lerombolják a beléjük vetett bizalmunkat. Senki sem hibáztatja őket, mégis nyíltan hazudnak. Ez pusztítóbb, mint a rakéta – fogalmazott a Financial Timesnak nemrégiben egy NATO-diplomata.

Varsó még arra is rábólintott, hogy az átláthatóság jegyében ukránok is csatlakozzanak a nyomozáshoz. Szakértőik hétvégén már meg is érkeztek Lengyelországba, azonban úgy tűnik, csak megfigyelhetik a munkát, de aktívan nem vehetnek részt benne. Állítólag a helyszínelők már végeztek, a bizonyítékokat összegyűjtötték, de a vizsgálatok eredményéig még várni kell. Jakub Kumoch lengyel államtitkár azt nyilatkozta, még ha véletlenül kiderülne, hogy mégis az oroszok indították a rakétacsapást, az sem jelentene háborút.

A fent említett közvélemény-kutatás arra is kitért, hogy mit gondolnak a lengyelek az Ukrajnának nyújtott támogatásról. 

A megkérdezettek 65 százaléka úgy vélekedett, hogy „elégséges”, majd negyedük szerint viszont „túlságosan nagylelkű”, és csak 7 százalék vélte úgy, hogy ennél is többre lenne szükség.

A felmérés arra is rákérdezett, hogy milyen formában segítenének. Ebben magasan vezetett a humanitárius támogatás (80 százalék), a menekültek befogadása (67 százalék), de a többség még a könnyű katonai felszerelés (lőszer, gépfegyverek, páncéltörők) átadását is helyeselte. Csak harmaduk állt ki a nehézfegyverzet szállítása és negyedük az anyagi támogatás mellett. Valamivel több mint 17 százalék engedélyezné, hogy lengyelek csatlakozhassanak az ukrán hadsereghez, azt pedig csak 1,3 százalék tartotta jó ötletnek, hogy lengyel katonákat küldjenek Ukrajna megsegítésére.

 

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán (j) és Andrzej Duda lengyel elnök kezet fog sajtótájékoztatójuk után Kijevben 2022. május 22-én (Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.