Berlin megkönnyítené a honosítást a sokszínűség jegyében

Zúdul a kritika a kormányra, amiért akár már három év után is állampolgárságot adna a bevándorlóknak.

20 October 2021, Brandenburg, Eisenhüttenstadt: Refugees walk across the grounds of Brandenburg's Central Initial Reception Centre for Asylum Seekers (ZABH). In Brandenburg and Saxony, the reception facilities are filling up with people arriving in Germany from Iraq, Syria or Afghanistan via Belarus, Poland and the Baltic States. Photo: Patrick Pleul/dpa-Zentralbild/ZB (Photo by PATRICK PLEUL / dpa-Zentralbild / dpa Picture-Alliance via AFP) Fotó: AFP

– A német útlevélnek nem szabad elértéktelenednie – fogalmazta meg bírálatát Mario Czaja, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) főtitkára azzal kapcsolatban, hogy a kormánykoalíció megkönnyítené a bevándorlók honosítási eljárását.

– Előbb az integráció, aztán az állampolgárság

 – tette hozzá a kereszténydemokrata politikus a Rheinische Post német regionális lapnak adott nyilatkozatában. Véleménye szerint ugyanis a bevándorlóknak előbb be kell illeszkedniük a társadalomba, és csak ennek a folyamatnak a végén kaphatnának állampolgárságot. 

A szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és liberálisok (FDP) már a kormányzásukat megalapozó koalíciós szerződésükbe is belefoglalták, hogy leegyszerűsítenék az eljárást, amely alapján a Németországban tartózkodó külföldiek német állampolgárokká válhatnak. Ennek fejleményeként 

Nancy Faeser belügyminiszter a múlt héten mutatta be a jogszabálytervezetet, amely szerint az eddigi nyolc év helyett öt év után is honosításért folyamodhatnának a bevándorlók. 

Amennyiben pedig valaki különleges teljesítményt tud felmutatni, amelyre például németországi iskolai vagy munkahelyi tapasztalatai során tett szert, vagy jó német nyelvismerete van, akár már három év után is állampolgárrá válhat.

– Sokszínű, modern bevándorlóország a miénk, és úgy gondolom, a törvényeinknek ezt tükrözniük kell – hangsúlyozta Nancy Faeser. 

– A kettős állampolgárság nem a szabály, hanem a kivétel kell hogy legyen – fejezte ki elégedetlenségét az új javaslat kapcsán Friedrich Merz is. A CDU vezetője hozzáfűzte, a német állampolgárság értéknek számít.

Az ellenzéki bírálat nem is meglepő, az viszont már sokkal inkább, hogy a kormánykoalíción belül is ellenállás tapasztalható az új tervek láttán.

– Nincs itt az ideje az állampolgársági törvény enyhítésének 

– panaszkodott az FDP főtitkára a Rheinische Postnak. Bijan Djir-Sarai szerint elsősorban az illegális bevándorlás elleni küzdelmet kellene megcéloznia Berlinnek, hiszen szavai szerint semmilyen előrelépés nem történt azon a területen. A liberálisok nem először helyezkednek szembe koalíciós társaikkal, az SPD-vel és a Zöldekkel, nemrég Wolfgang Kubicki, az FDP alelnöke is arról számolt be, hogy komoly nézeteltérések vannak a pártok között, például a migráció terén. 

A vitába Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár is beszállt, kiemelve, hogy Németország olyan sokak számára vált a remény országává. – Azok a férfiak és nők, akik Németországban telepedtek le, hozzájárultak ahhoz, hogy a gazdaságunk erőssé váljon – mondta. 

A német szövetségi hivatal (Destatis) 2021-es adatai alapján a körülbelül 83 milliós lakosság több mint egynegyedének, azaz mintegy 22,3 millió embernek van migrációs háttere. A legújabb adatok arra is rávilágítanak, hogy a népesség már 84 millió fölé emelkedett az ukrajnai menekültek beáramlása miatt. 

A Destatis adatai szerint a tavalyi évben körülbelül 131 600 külföldi kapta meg a német állampolgárságot, ez az arány 20 százalékkal magasabb, mint 2020-ban.

2021-ben a honosítottak nagy része, körülbelül 19 100-an szíriaiak voltak, őket követték a törökök, akik közül mintegy 12 200-an nyerték el a német állampolgárságot. A honosítottak közül minden negyedik személynek volt előzőleg is európai uniós állampolgársága – áll a Destatis honlapján. 

Borítókép: Bevándorlók egy németországi befogadóközpontban (Fotó: DPA-Zentralbild/ZB/Patrick Pleul)