időjárás 3°C Adél 2023. január 29.
logo

Lapozó: Egész Európában fokozódik a bevándorlás elleni fellépés

Magyar Nemzet
2022.11.25. 17:51
Lapozó: Egész Európában fokozódik a bevándorlás elleni fellépés

A legújabb közvélemény-kutatások szerint a franciák a kemény kéz politikáját várják el Macron elnöktől és a kormánytól. A bevándorlásellenes politikai erők győzelmével ugyanez a folyamat játszódik le Olaszországban és Svédországban is. Mindemellett fokozódik a migrációs nyomás Spanyolországon, amelynek afrikai peremterületeit folyamatos nyomás alatt tartják a bevándorlók.

A franciák keményebb fellépést várnak kormányuktól az illegális migrációval szemben

A francia lakosság egyre kritikusabb Párizs migrációs politikáját illetően – derült ki az Odoxa közvélemény-kutató intézet november 24-i felméréséből. A felmérésben részt vevő válaszadók 72 százaléka egyetértett azzal a kijelentéssel, hogy már most is túl sok bevándorló él Franciaországban. Ez pedig 9 százalékpontos emelkedést jelent az Odoxa által 2018-ban mért arányhoz képest. Nemrég a francia partokon kötött ki az Ocean Viking nevű, migránsokat szállító hajó, amelytől korábban az újonnan megválasztott, bevándorlásellenes olasz kormány megtagadta a kikötés lehetőségét. A hajó fogadásáról a franciák 53 százaléka jelentette ki, hogy Párizs hibás döntést hozott. Azzal az állítással, hogy „Franciaország nem vállalhatja át a világ minden nyomorúságát és szenvedését, de segítenie kell azok enyhítésében”, azonban már a megkérdezettek több mint háromnegyede, 78 százaléka értett egyet. A franciák 85 százaléka a kemény kéz politikáját várja azon migránsokkal szemben, akik bűnöző életmódot folytatnak és a hatóságok évek óta képtelenek őket hazatoloncolni.

Forrás: Le Figaro, Odoxa

Franciaország áramfejlesztőket küld Ukrajnába

A francia külügyminiszter, Catherine Colonna bejelentette, hogy Franciaország 85 áramfejlesztő generátort küldött Ukrajnába, hogy ezzel segítse az áram és fűtés nélkül maradt lakosságot. Az egyenként 50-100 kilovoltamper teljesítményű generátorok Románián keresztül, a napokban érkeznek meg az ukrán hatóságokhoz. Az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusa ötszáz áramfejlesztőt ígért Kijevnek a civil lakosság védelme érdekében, ehhez a kontingenshez járul hozzá Franciaország a nagy teljesítményű kültéri generátorokkal. Ezzel egy időben Franciaország megerősíti jelenlétét a Litvániában állomásozó NATO*hadtestben, és négy Rafale típusú szuperszonikus vadászbombázót küld a térségbe pénteken – jelentette be a francia honvédelmi minisztérium. A harci gépek a NATO Megerősített légi rendészet (eAP) névre keresztelt küldetésének a részeként érkeznek a balti országba, amelynek célja – az uniós légtér biztosításán kívül – a megfelelő katonai erővel nem rendelkező uniós tagállamok szuverenitásának a védelme.

Forrás: BFM TV, BFM TV

Az infláció miatt szorongva várják a karácsonyt a franciák

A franciaországi háztartások többségében nincs ünnepi hangulat – derült ki az Ifop közvélemény-kutató cég felméréséből. A reprezentatív felmérés szerint a lakosság 51 százalékát nyomasztja, hogy a karácsonyi ajándékok és az ünnepi étkezések megterhelik a családi költségvetést. A szerényebb jövedelmű háztartások esetében ez az arány 64 százalék. Az Ifop értékelése szerint az általános aggodalom és stressz a korábbi években nem látott szintre nőtt: a 2020-ban mért 39 százalékhoz képest idén 12 százalékponttal emelkedett. 

A franciák csaknem egynegyede, 22 százaléka azt tervezi, hogy még saját családtagjainak sem vesz ajándékot, kétharmaduk – 63 százalékuk – pedig a barátoknak szánt figyelmességeket húzza le a bevásárlólistáról. 

A felmérés legmeglepőbb része azonban az, hogy a pároknak mindössze 57 százaléka lepi meg partnerét idén valamilyen figyelmességgel. Az ajándékozás mellett döntő franciák átlagosan 386 eurót (hozzávetőleg 150 ezer forintot) költenek az összes ajándékra, 5,4 százalékkal kevesebbet, mint 2021-ben. Harminc százalékuk legfeljebb 200 eurót (80 ezer forintnak megfelelő összeget) fog az összes családtagra és a közeli barátokra fordítani.

Forrás: BFM TV

Svéd migrációs miniszter: kemény változások jönnek

Szigorított határellenőrzés, a kiutasítási határozatok végrehajtásának fokozottabb ellenőrzése, lakcímellenőrzés bevezetése és népszámlálás – ezek azok az intézkedések, amelyeket az új jobboldali kormány a radikális Svéd Demokraták (SD) támogatásával most végre kíván hajtani. Maria Malmer Stenergard migrációs miniszter a Sydsvenskan napilapnak adott interjúban azt mondta, hogy „ezek az intézkedések válaszok lehetnek a több évtizedes, fenntarthatatlan bevándorlási politikákra és az integráció hiányára”. A tárcavezető szerint a rendőrségnek több ellenőrzést kell végeznie és kézben kell tartania az „árnyéktársadalmat”, vagyis a bevándorlók által létrehozott párhuzamos társadalmat. Az új, bevándorlásellenes svéd kormány felpörgetné a kitoloncolásokat és szigorítaná a határvédelmet. Mint arról Stenergard beszámolt, fontolgatják, hogy svéd határrendészeket állomásoztassanak az Európai Unió repülőterein, valamint szigorítsák a menedékkérők származási országbeli címeinek ellenőrzését.

Forrás: Sydsvenskan

A svéd külügyminiszter szerint nem lehet megvárni a török választásokat

Törökország továbbra sem kívánja ratifikálni Svédország NATO-csatlakozását, elsősorban azért, mert Ankara szerint a skandináv ország nem megfelelően kezeli a terrorizmust. A kérelemmel kapcsolatban sokan úgy vélték, hogy a török ratifikáció közel volt Ulf Kristersson miniszterelnök november eleji ankarai útja előtt. Főleg, hogy Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csak néhány nappal azelőtt járt Törökországban, és azt mondta, ideje Svédországot a védelmi szervezet tagjává tenni. Recep Tayyip Erdogan török elnök kitart azon véleménye mellett, hogy Svédországnak még sok lépést kell megtennie ahhoz, hogy a ratifikálás megtörténhessen. A svéd külügyminiszter azt mondta a Svenska Dagbladetnak, hogy Stockholm azon dolgozik, hogy a lehető leggyorsabban NATO-taggá váljon. Tobias Billström – aki a közeljövőben szintén törökországi utat tervez – úgy véli, a jövő évi török választások kivárása nem megoldás. 

Forrás: Svenska Dagbladet

Zárt ajtók mögött vizsgálja a spanyol parlament a melillai migránstragédiát

A spanyol belügyminisztérium összesen több mint hatórányi, drónnal készített videófelvételt vizsgál át, hogy kiderüljön, mi okozta a melillai tragédiát. Ismert: Spanyolország afrikai határkerítését június 24-én rohamozta meg mintegy kétezer migráns, és bár a támadás sikertelen volt, 23-an meghaltak az összecsapásban.

A spanyolok eleinte a marokkói hatóságokra hárították a felelősséget, de egy közelmúltban lezárt ombudsmani vizsgálat rámutatott, hogy a spanyol rendőrségnek is köze lehet a halálesetekhez, miután megfelelő védelmi eszközök híján kövekkel dobálták az illegális bevándorlókat. 

A képviselők zárt ajtók mögött elemzik a videókat azután, hogy személyesen látogattak el Melilla kínai negyedébe, ahol az események zajlottak. Amennyiben Fernando Grande-Marlaska belügyminiszter nem zárja le az ügyet megnyugtató eredménnyel, úgy akár egy parlamenti vizsgálóbizottság felállítására is sor kerülhet, amelynek feladata a felelősök felderítése lenne.

Forrás: 20Minutos.es

Pusilin bejelentette az előrenyomulást a Donyecki Népköztársaság szinte teljes frontvonalán

– Egységeink nehéz körülmények között dolgoznak, beleértve az időjárási viszonyokat is, ennek ellenére folyamatosan haladnak előre – mondta Denis Pusilin, a régió megbízott vezetője a Rosszija-1 tévécsatorna adásában. Hozzátette: az orosz hadsereg szinte a teljes frontvonalon végigvonul. Pusilin ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg az orosz erőknek lehetőségük van tartalékokat is képezni, amely az ukrán hadmozdulatokra adott gyors válaszlehetőséget segítheti elő. A megbízott vezető szerint ennek azért is van jelentősége, mert az ukránok időnként felmérik az egy-egy frontszakaszon tartózkodó egységek erejét, ám mostanra az orosz haderő képes megfelelően reagálni ezen kísérletekre – elemezte a helyzetet Denis Pusilin.

Forrás: ria.ru

Peszkov kommentálta Zelenszkijnek a „Krím visszatérésével” kapcsolatos kijelentéseit

– Ukrajna nem adta fel azon álláspontját, miszerint a Krímet erőszakkal vissza lehet venni, Oroszország számára viszont teljesen elfogadhatatlan a területe elidegenítéséről beszélni – mondta Dmitrij Peszkov, az orosz elnöki adminisztráció helyettes vezetője. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban a Financial Timesnak adott interjúban azt mondta, hogy nemzetközi szinten is felmerül a Krím sorsának kérdése. 

Ugyanakkor megjegyezte, hogy senkinek „nem szabad az idejét vesztegetnie”, ha a döntés a félsziget Oroszország részeként való megőrzését feltételezné. 

– Az ukrán elnök már nemegyszer beszélt erről, még a különleges hadművelet megkezdése előtt is. Ugyanakkor számunkra ez nem jelent mást, mint az oroszországi területek elidegenítése témájának megvitatását, erről pedig szó sem lehet – kommentálta Zelenszkij szavait az orosz elnök sajtótitkára. Peszkov szerint az orosz média „teljesen félreértelmezte” az ukrán vezető kijelentéseinek lényegét, amely a szóvivő szerint az, hogy Kijev nem hajlandó békés megoldást keresni. 

Forrás: ria.ru

Alaposan átalakította az olaszok hétköznapi szokásait az energiakrízis

Egy frissen készült felmérés szerint az olasz háztartások energiafelhasználását nagymértékben befolyásolja a krízis. A kutatás egyértelműen rámutat arra, hogy az olaszok ötven százaléka energiatakarékos életmódra tért át, mert nem tudja kifizetni a rezsiköltségeket. Az alacsony jövedelmű családok ötvennégy százaléka minimálisra csökkentette vagy kiiktatta a sütő használatát, míg a magasabb bevételű háztartások harminckettő százalékkal módosították korábbi főzési szokásaikat a krízis miatt. A felmérés arra is rámutat, hogy az olaszok ötvenöt százaléka, amíg csak teheti, nélkülözi otthona fűtését, harminckét százalékuk pedig lemondott a vasaló, hajszárító használatáról. Negyven százalékuk alaposan meggondolja a porszívó és a mosógép üzemeltetését is. A takarékoskodás már a nyári hónapokban elkezdődött. Hiába emelkedett meg egy fokkal a nyári hőség, az olaszok fele kevesebbszer vette igénybe az otthoni légkondicionáló berendezéseket. Az elszállt élelmiszerárak miatt egyre több háztartás asztaláról hiányoznak az alapvető ételek. Hárommillióan kénytelenek segélyszervezetek élelmiszer-adományait igénybe venni, az elszegényedő családok száma tizenkettő százalékkal emelkedett meg idén. 

Forrás: agi.it

Kedvezett a krízis az olasz tésztagyártóknak

Az olasz termelőket egyesítő szervezet, a Coldiretti felmérése szerint az év első hét hónapjában történelmi rekordot döntött a tésztatermékek exportja, harminchárom százalékos növekedést tudhat magáénak a szektor. A mediterrán diéta és az olcsó fogások felfedezésének kedvezett a krízis. A Coldiretti ezeket az eredményeket október 25-én, a tészta világnapján hozta nyilvánosságra. A német fogyasztók körében volt a legnépszerűbb a „pasta”, ezt követte az Egyesült Államok, majd Franciaország. Olaszország évente 3,6 millió tonna tésztaterméket állít elő, ami a világ tésztatermelésének egynegyede. Összesen kétszázezer termelő fáradozik a kitűnő minőségű búza megtermelésén. A megnövekedett exportigények ellenére még mindig Olaszországban fogyasztják a legtöbb tésztát, ugyanakkor a kereslet élénkülése pozitív hatással van a termelőkre, gyártókra, és az olasz termékek világszintű versenyképességét bizonyítják.

Forrás: agi.it

Borítókép: Illegális bevándorlók Párizs északi elővárosában (Forrás: MTI/EPA/Yoan Valatzer)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.