Franciaország áramfejlesztőket küld Ukrajnába
A francia külügyminiszter, Catherine Colonna bejelentette, hogy Franciaország 85 áramfejlesztő generátort küldött Ukrajnába, hogy ezzel segítse az áram és fűtés nélkül maradt lakosságot. Az egyenként 50-100 kilovoltamper teljesítményű generátorok Románián keresztül, a napokban érkeznek meg az ukrán hatóságokhoz. Az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusa ötszáz áramfejlesztőt ígért Kijevnek a civil lakosság védelme érdekében, ehhez a kontingenshez járul hozzá Franciaország a nagy teljesítményű kültéri generátorokkal. Ezzel egy időben Franciaország megerősíti jelenlétét a Litvániában állomásozó NATO*hadtestben, és négy Rafale típusú szuperszonikus vadászbombázót küld a térségbe pénteken – jelentette be a francia honvédelmi minisztérium. A harci gépek a NATO Megerősített légi rendészet (eAP) névre keresztelt küldetésének a részeként érkeznek a balti országba, amelynek célja – az uniós légtér biztosításán kívül – a megfelelő katonai erővel nem rendelkező uniós tagállamok szuverenitásának a védelme.
Forrás: BFM TV, BFM TV
Az infláció miatt szorongva várják a karácsonyt a franciák
A franciaországi háztartások többségében nincs ünnepi hangulat – derült ki az Ifop közvélemény-kutató cég felméréséből. A reprezentatív felmérés szerint a lakosság 51 százalékát nyomasztja, hogy a karácsonyi ajándékok és az ünnepi étkezések megterhelik a családi költségvetést. A szerényebb jövedelmű háztartások esetében ez az arány 64 százalék. Az Ifop értékelése szerint az általános aggodalom és stressz a korábbi években nem látott szintre nőtt: a 2020-ban mért 39 százalékhoz képest idén 12 százalékponttal emelkedett.
A franciák csaknem egynegyede, 22 százaléka azt tervezi, hogy még saját családtagjainak sem vesz ajándékot, kétharmaduk – 63 százalékuk – pedig a barátoknak szánt figyelmességeket húzza le a bevásárlólistáról.
A felmérés legmeglepőbb része azonban az, hogy a pároknak mindössze 57 százaléka lepi meg partnerét idén valamilyen figyelmességgel. Az ajándékozás mellett döntő franciák átlagosan 386 eurót (hozzávetőleg 150 ezer forintot) költenek az összes ajándékra, 5,4 százalékkal kevesebbet, mint 2021-ben. Harminc százalékuk legfeljebb 200 eurót (80 ezer forintnak megfelelő összeget) fog az összes családtagra és a közeli barátokra fordítani.
Forrás: BFM TV
Svéd migrációs miniszter: kemény változások jönnek
Szigorított határellenőrzés, a kiutasítási határozatok végrehajtásának fokozottabb ellenőrzése, lakcímellenőrzés bevezetése és népszámlálás – ezek azok az intézkedések, amelyeket az új jobboldali kormány a radikális Svéd Demokraták (SD) támogatásával most végre kíván hajtani. Maria Malmer Stenergard migrációs miniszter a Sydsvenskan napilapnak adott interjúban azt mondta, hogy „ezek az intézkedések válaszok lehetnek a több évtizedes, fenntarthatatlan bevándorlási politikákra és az integráció hiányára”. A tárcavezető szerint a rendőrségnek több ellenőrzést kell végeznie és kézben kell tartania az „árnyéktársadalmat”, vagyis a bevándorlók által létrehozott párhuzamos társadalmat. Az új, bevándorlásellenes svéd kormány felpörgetné a kitoloncolásokat és szigorítaná a határvédelmet. Mint arról Stenergard beszámolt, fontolgatják, hogy svéd határrendészeket állomásoztassanak az Európai Unió repülőterein, valamint szigorítsák a menedékkérők származási országbeli címeinek ellenőrzését.
Forrás: Sydsvenskan
A svéd külügyminiszter szerint nem lehet megvárni a török választásokat
Törökország továbbra sem kívánja ratifikálni Svédország NATO-csatlakozását, elsősorban azért, mert Ankara szerint a skandináv ország nem megfelelően kezeli a terrorizmust. A kérelemmel kapcsolatban sokan úgy vélték, hogy a török ratifikáció közel volt Ulf Kristersson miniszterelnök november eleji ankarai útja előtt. Főleg, hogy Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csak néhány nappal azelőtt járt Törökországban, és azt mondta, ideje Svédországot a védelmi szervezet tagjává tenni. Recep Tayyip Erdogan török elnök kitart azon véleménye mellett, hogy Svédországnak még sok lépést kell megtennie ahhoz, hogy a ratifikálás megtörténhessen. A svéd külügyminiszter azt mondta a Svenska Dagbladetnak, hogy Stockholm azon dolgozik, hogy a lehető leggyorsabban NATO-taggá váljon. Tobias Billström – aki a közeljövőben szintén törökországi utat tervez – úgy véli, a jövő évi török választások kivárása nem megoldás.
Forrás: Svenska Dagbladet
Zárt ajtók mögött vizsgálja a spanyol parlament a melillai migránstragédiát
A spanyol belügyminisztérium összesen több mint hatórányi, drónnal készített videófelvételt vizsgál át, hogy kiderüljön, mi okozta a melillai tragédiát. Ismert: Spanyolország afrikai határkerítését június 24-én rohamozta meg mintegy kétezer migráns, és bár a támadás sikertelen volt, 23-an meghaltak az összecsapásban.
A spanyolok eleinte a marokkói hatóságokra hárították a felelősséget, de egy közelmúltban lezárt ombudsmani vizsgálat rámutatott, hogy a spanyol rendőrségnek is köze lehet a halálesetekhez, miután megfelelő védelmi eszközök híján kövekkel dobálták az illegális bevándorlókat.
A képviselők zárt ajtók mögött elemzik a videókat azután, hogy személyesen látogattak el Melilla kínai negyedébe, ahol az események zajlottak. Amennyiben Fernando Grande-Marlaska belügyminiszter nem zárja le az ügyet megnyugtató eredménnyel, úgy akár egy parlamenti vizsgálóbizottság felállítására is sor kerülhet, amelynek feladata a felelősök felderítése lenne.
Forrás: 20Minutos.es
Pusilin bejelentette az előrenyomulást a Donyecki Népköztársaság szinte teljes frontvonalán
– Egységeink nehéz körülmények között dolgoznak, beleértve az időjárási viszonyokat is, ennek ellenére folyamatosan haladnak előre – mondta Denis Pusilin, a régió megbízott vezetője a Rosszija-1 tévécsatorna adásában. Hozzátette: az orosz hadsereg szinte a teljes frontvonalon végigvonul. Pusilin ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg az orosz erőknek lehetőségük van tartalékokat is képezni, amely az ukrán hadmozdulatokra adott gyors válaszlehetőséget segítheti elő. A megbízott vezető szerint ennek azért is van jelentősége, mert az ukránok időnként felmérik az egy-egy frontszakaszon tartózkodó egységek erejét, ám mostanra az orosz haderő képes megfelelően reagálni ezen kísérletekre – elemezte a helyzetet Denis Pusilin.
Forrás: ria.ru
Peszkov kommentálta Zelenszkijnek a „Krím visszatérésével” kapcsolatos kijelentéseit
– Ukrajna nem adta fel azon álláspontját, miszerint a Krímet erőszakkal vissza lehet venni, Oroszország számára viszont teljesen elfogadhatatlan a területe elidegenítéséről beszélni – mondta Dmitrij Peszkov, az orosz elnöki adminisztráció helyettes vezetője. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban a Financial Timesnak adott interjúban azt mondta, hogy nemzetközi szinten is felmerül a Krím sorsának kérdése.
Ugyanakkor megjegyezte, hogy senkinek „nem szabad az idejét vesztegetnie”, ha a döntés a félsziget Oroszország részeként való megőrzését feltételezné.
– Az ukrán elnök már nemegyszer beszélt erről, még a különleges hadművelet megkezdése előtt is. Ugyanakkor számunkra ez nem jelent mást, mint az oroszországi területek elidegenítése témájának megvitatását, erről pedig szó sem lehet – kommentálta Zelenszkij szavait az orosz elnök sajtótitkára. Peszkov szerint az orosz média „teljesen félreértelmezte” az ukrán vezető kijelentéseinek lényegét, amely a szóvivő szerint az, hogy Kijev nem hajlandó békés megoldást keresni.
Forrás: ria.ru
