Lapozó: Nem kérnek az állami foglalkoztatási kedvezményből a spanyol LMBTQ-csoportok

Félelemben élnek a francia polgármesterek · A török külügy bekérette a svéd nagykövetet a Kurd Munkáspárt stockholmi tüntetése miatt · Oroszország az orosz hadifoglyok ukrajnai kivégzésének elítélését kéri · Nem kérnek az állami foglalkoztatási kedvezményből a spanyol LMBTQ-csoportok.

Félelemben élnek a francia polgármesterek

A párizsi Politikai Tanulmányok Intézetének (Sciences Po/Cevipof) hétfőn publikált felmérése szerint a franciaországi polgármesterek több mint egyharmada, vagyis 39 százaléka kapott már – szóban vagy írásban – fenyegetést. 

A 3700 polgármester megkérdezésével végzett tanulmányból kiderül, hogy a szóbeli vagy fizikai bántalmazások száma folyamatosan nő: összességében a polgármesterek 63,1 százaléka érzi úgy, hogy ezek valamelyikének már ő is áldozatává vált. 

A francia belügyminisztérium adatai alátámasztják a romló statisztikákat: 2022 első tíz hónapjában már 1835 olyan igazságügyi eljárás indult, amelyben a városvezetők ellen elkövetett agressziót és elkövetőjét vizsgálják. 

Ez pedig 54,7 százalékos növekedést jelent a 2021 első 11 hónapjában indított 1186 eljárással szemben. A városvezetők sértegetése és fenyegetése az online térben is intenzívebbé vált. A polgármesterek 12 százalékának a családját is fenyegetik vagy sértegetik közösségi oldalán.

A fokozódó erőszak visszaszorítására a francia szenátus múlt héten elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi, hogy a polgármestereket tömörítő egyesületek polgári pereket indíthassanak az agressziók céltáblájává vált városvezetők védelmében. 

A tervezet különös figyelmet fordít arra az új kockázati tényezőre, hogy a polgármestereket fenyegető elkövetők egyre gyakrabban teszik közzé az interneten áldozataik személyes adatait. 

Forrás: francetvinfo.fr, cnews.fr

Törökország a svéd nagykövettel tárgyal a PKK stockholmi tüntetése miatt

Egy érzékeny diplomáciai helyzetben újabb feszültségek nehezíthetik Svédország NATO-csatlakozását. 

Ankara a NATO-ratifikálás fejében többek között hónapok óta követeli Stockholmtól, hogy határolódjon el egyes terrorszervezetektől, valamint adasson ki Törökország által terroristának tartott vagy terrorszervezetekkel kapcsolatban lévő személyeket. 

Az Ankara által leginkább kifogásolt szervezet a PKK, a marxista ideológiájú Kurdisztáni Munkáspárt.

A hétvégén a stockholmi török nagykövetség előtt tüntetett a szélsőbaloldali, PKK-szimpatizáns Rojava Bizottság, melynek aktivistái különféle üzeneteket vetítettek a nagykövetség falára. Az egyik fényfestésen Recep Tayyip Erdogan elnököt az Iszlám Állam zászlója mellé helyezték. 

Egy másik kollázsban Erdogant kisminkelve ábrázolták egy szivárványos zászló előtt. A szervezet már a nyáron felhívta magára a figyelmet, amikor PKK-szimbólumokat vetített a stockholmi városháza épületére.

A svéd kormány akkor az akciót szándékos és rosszindulatú befolyásolási kampánynak nevezte, amelynek egyértelmű célja Svédország NATO-csatlakozásának megakadályozása. 

Törökország elítélte a politikai akciót és felhívta Svédország figyelmét arra, hogy a nemzetközi jog szerint Svédország köteles megvédeni más országok nagykövetségeinek méltóságát. 

A Reuters értesülései szerint a török külügyminisztérium bekérette Svédország ankarai nagykövetét, amit a svéd külügyminiszter meg is erősített, de részleteket nem árult el a tárgyalásról. 

Forrás: SVT, Samnytt

Oroszország a kijevi rezsim háborús bűneinek elítélését kéri

Az Állami Duma felszólítja a világ parlamentjeit, hogy ítéljék el a kijevi rezsim bűneit és segítsenek bíróság elé állítani az orosz hadifoglyok kivégzéséért felelős elkövetőket. 

Ezt megelőzően az ülésen benyújtott dokumentumban az orosz parlamenti képviselők kijelentették, hogy Ukrajna súlyosan megsértette a nemzetközi humanitárius jogot, beleértve a hadifoglyokkal való bánásmódról szóló 1949-es genfi egyezményt és a nemzetközi emberi jogi normákat, illetve megsértették az 1984-es, a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód és büntetés elleni egyezményt is. 

Forrás: ria.rul

Nem kérnek az állami foglalkoztatási kedvezményből a spanyol LMBTQ-csoportok

Megoszlanak a vélemények az LMBTQ-csoporton belül arról, hogy a kormány múlt héten bejelentette: könnyíteni fogja a munkavállalási feltételeket az LMBTQ-közösség tagjainak. Az érintetteknek mindössze annyit kellene tenniük az engedményhez, hogy bizonyítják és eskü alatt vallják, hogy homoszexuálisok vagy esetleg transzneműek. Míg a legfőbb szervezetek és egyesületek üdvözlik az intézkedést, egyéni szinten már nem ennyire pozitív a hozzáállás. Többen jelezték, hogy a terv abszurd, főleg mert a jelentkezőknek bizonygatniuk kell szexuális és nemi hovatartozásukat. Úgy vélik: kizárólag a transzneműeknek van lehetőségük arra, hogy orvosi papírral igazolják magukat, de például a biszexualitást nem lehet papírokkal alátámasztani. Többek szerint az egyenlő bánásmód ráadásul abban rejlik, hogy ugyanolyan feltételekkel pályáznak egy munkapozícióra, mint bárki más, és nem szexuális irányultságuk miatt kapnak munkát. Spanyol jogászok és tisztviselők sem értenek egyet a kormány terveivel. Nagyon bonyolultnak tartják annak bizonyítását, hogy valaki homoszexuális, mivel erre semmiféle igazolvány sincs. A Madridi Közösség állami foglalkoztatási szolgálatának szakszervezete közölte, hogy a munkavállalásnak egyetemesnek kell lennie. Hozzátette, hogy a jelölteket a képességeik, tanulmányaik és tapasztalataik alapján, nem a szexuális vagy nemi irányultság alapján kell alkalmazni. 

Forrás: vozpopuli.com

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pixabay)