Még az ukrajnai háború sem tudta elszigetelni Putyint

Noha a a G20-ak, a világ legjelentősebb gazdaságainak a találkozóját az anti-globalista tüntetők révén mindig övezték kisebb-nagyobb botrányok, az idei találkozó legnagyobb kérdését ezzel szemben a meghívottak összetétele adja. Kiváltképp Vlagyimir Putyin orosz elnök részvételének a kérdése, akiről sokan úgy tartják, elszigetelődött a háború miatt.

Asztana, 2022. október 13. Recep Tayyip Erdogan török (b) és Vlagyimir Putyin orosz elnök kétoldalú megbeszélése az Ázsiai Együttmûködési és Bizalomerõsítõ Konferencia (CICA) hatodik csúcstalálkozóján a kazahsztáni fõvárosban, Asztanában a kétnapos esemény elsõ napján, 2022. október 13-án. MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Vjacseszlav Prokofijev Fotó: Vjacseszlav Prokofijev

A világ húsz legjelentősebb gazdaságának találkozóját (G20) Indonéziában rendezik meg a jövő héten, ahová például az Egyesült Államokat, Brazíliát, Indiát, Kínát és az Európai Uniót is várják. Az orosz–ukrán háború óta ez lesz az első G20-as találkozó. Ennek kapcsán Joko Widodo indonéz elnök a Financial Times brit gazdasági lapnak úgy fogalmazott, hogy a múlt heti Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott megbeszélését követően az az „erős gyanúja” támadt, hogy az orosz államfő nem fog részt venni az eseményen.

Miután február 24-én Oroszország lerohanta Ukrajnát, a feszültség a nyugati vezetők és Putyin elnök között kiélesedett. 

Sokan éppen ezért úgy tartják, a csúcstalálkozó egy megfelelő platform lehetne a feszült viszony feloldására, vagy akár egy esetleges tűzszünet előkészítésére.

 Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – akit az indonéz elnök vendégként hívott meg a találkozóra – már hetekkel ezelőtt jelezte, hogy nem vesz részt az eseményen, amennyiben Putyin elnök igen. 

Oroszország mindenképpen magas szinteken képviselteti magát Baliban. Talán én magam is elmegyek. Majd meglátom

– fogalmazott a múlt hónapban az orosz államfő. Widodo elnök ugyanakkor annak a lehetőségét is felvetette, hogy az orosz elnök majd csak virtuálisan szólal fel az eseményen. Noha sokáig még az is a terítéken volt, hogy Joe Biden amerikai elnök találkozhat a csúcson orosz kollégájával, a múlt hónapban vezető amerikai diplomaták elvetették a kétoldalú megbeszélés lehetőségét.

Úgy tűnik tehát, hogy a háború miatt nem mindenki látná szívesen az orosz államfőt a csúcstalálkozón, nem kívánnak vele egyeztetni és nem keresik a béke lehetőségeit sem. Elszigetelődött volna tehát Putyin?  Nem éppen.

Noha Biden és Putyin elnökök az utóbbi időben – legalábbis hivatalosan – nem egyeztettek még csak telefonon sem, október végén erősítették meg a hírt, miszerint Lloyd Austin amerikai és Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter tárgyaltak a nevükben a háború kérdéséről.

Emmanuel Macron francia elnök a háború kitörése óta több ízben is beszélt az orosz elnökkel, legutóbb augusztusban. A francia államfő ekkor aggodalmát hangoztatta a háború szörnyűségei és a feszült nukleáris helyzet miatt. Később pedig úgy fogalmazott, hogy „egy diplomata dolga az, hogy mindenkivel beszélgessen, különösen azokkal, akikkel nem ért egyet”.

Szeptemberben pedig Olaf Scholz német kancellár egyeztetett mintegy 90 percen keresztül az orosz elnökkel, akit arra bátorított, hogy keressen diplomáciai megoldást az ukrán konfliktus befejezésére és az orosz csapatok kivonására.

Az Európai Unió legnagyobb országai – az ukrán és amerikai elnökkel ellentétben –  tehát nem zárkóznak el a Moszkvával folytatott egyeztetéstől.

Macron elnök korábban pedig azt a költői kérdést is feltette, hogy „ki akarja, hogy Törökország legyen az egyetlen, aki beszélget Moszkvával?”

Recep Tayyip Erdogan török elnök ugyanis a háború ellenére fenntartotta a párbeszédet orosz kollégájával, akivel októberben, majd novemberben is tárgyalásokat folytatott. Mint ahogy arról lapunk is beszámolt korábban, Ankara a kétoldalú kapcsolatok fenntartása révén érhette el – az ENSZ-szel közösen – a Kijev és Moszkva közötti megállapodást a fekete-tengeri gabonafolyosóról.

Ugyanakkor jóval több egyeztetésben van része az orosz elnöknek Európán kívül. Szeptember közepén Üzbegisztánban folytatott kétoldalú tárgyalást Hszi Csin-ping kínai elnökkel, akivel a nyugati dominancia és az unipoláris politikai berendezkedés ellen szólaltak fel. Illetve ugyancsak a múlt hónapban fogadta Moszkvában az Egyesült Arab Emírségek vezetőjét, Mohamed bin Zájidot is.

A Kreml honlapja pedig arra is emlékeztet, hogy az orosz elnök októberben Azerbajdzsán, Örményország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán, Bissau-guineai Köztársaság, Palesztina és Katar vezetőivel is tárgyalt személyesen, vagy telefonon keresztül.

Összehasonlításképpen Joe Biden amerikai elnök ugyancsak mintegy tucat külföldi állam- és kormányfővel egyeztetett a múlt hónap során – köztük az ukrán, izraeli, mexikói, a frissen megválasztott brazil elnökkel, vagy éppen a német, olasz, illetve japán miniszterelnökkel.

Putyin elnök „elszigetelődése” a háború óta tehát a nyugati országokban sem teljes,  Afrikában, Dél-Amerikában, vagy éppen Ázsiában pedig egyáltalán nem érzékelhető.

Borítókép: Recep Tayyip Erdogan török (b) és Vlagyimir Putyin orosz elnök kétoldalú megbeszélése az Ázsiai Együttműködési és Bizalomerősítő Konferencia (CICA) hatodik csúcstalálkozóján a kazahsztáni fővárosban, Asztanában a kétnapos esemény első napján, 2022. október 13-án. (Forrás: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Vjacseszlav Prokofijev)