Tíz éve folyamatosan szegényedik a német társadalom

Tizenhárommillió németet fenyeget a szegénység, sokan már nem tudnak fűteni, új ruhát venni, és romlik az egészségi állapotuk.

Forrás: PIXABAY

Borús képet fest egy friss kutatási eredmény a német társadalom állapotáról, ráadásul a háború és az uniós szankciók következtében kialakuló inflációs és energiaválság hatásai tovább rontják majd az emberek életkörülményeit.

– Németországban folyamatosan emelkedik a szegénységben élők száma – erre a következtetésre jutott a Hans Böckler Alapítvány Gazdaság- és Társadalomtudományi Intézete (WSI) a 2022-es jelentésében. A kutatás szerint bő 40 százalékkal nőtt 2010 és 2019 között azoknak a nagyon szegényeknek az aránya, akiknek a bevétele az átlagjövedelem 50 százaléka alatt van.

– A társadalmi stresszteszt folytatódik a rekordinfláció és a koronavírus-járvány miatt – figyelmeztetett Bettina Kohlrausch, a WSI igazgatója. Hozzáfűzte, hogy a lakosság szegény rétegei még a gazdasági stabilitás idején is tovább szélesedtek. A most közölt adatok még nem tartalmazzák a háború negatív következményeit, amelyek nyilvánvalóan rontani fogják az összképet.

A tanulmány azt is bemutatja, hogy Németországban a tartós szegénység mennyire korlátozza a társadalmi részvételt még kedvező gazdasági helyzetben is. A szegénységi küszöb alatti háztartások teljes lakossági átlagjövedelméhez viszonyított pénzügyi hiánya már a koronavírus megjelenése előtt is harmadával nőtt 2010-hez képest.

A szegényeknek gyakran kell nélkülözniük a mindennapi szükségleteket, például nem jut pénz ruhára, cipőre, sokan nem tudnak rendesen fűteni otthon. A nélkülözés miatt rosszabb az egészségi állapotuk, kevesebb lehetőségük van tanulásra, és általában kevésbé elégedettek az életükkel.

A mostani válság miatt a jövő kilátásai sem biztatóak, hiszen a Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint Németországban 2021-ben körülbelül 13 millió embert fenyegetett a szegénység. Ez a lakosság 15,8 százalékának felelt meg. Az EU definíciója szerint az a személy minősül szegénységgel fenyegetettnek, aki a teljes népesség medián jövedelmének kevesebb mint 60 százalékával rendelkezik. A német statisztikai hivatal szerint ez 2021-ben havi 1251 eurót jelentett egy ember esetében. Az elmúlt évtized elején az emberek 14,3 százaléka volt statisztikailag szegény.

Ezzel szemben Magyarországon folyamatosan csökken a szegények száma az utóbbi években. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2021-ben tovább nőtt a háztartások jövedelme. Az egy főre jutó éves bruttó jövedelem 2,428 millió forint volt, 8,5 százalékkal magasabb, mint az előző évben. Az egy főre jutó éves nettó jövedelem – 8,7 százalékos növekedés mellett – 1,920 millió forintot tett ki. A reáljövedelem-növekedés 3,4 százalékot ért el. A KSH szerint 2015 és 2021 között a háztartások egy főre jutó nettó jövedelme reálértéken 40,7 százalékkal emelkedett. A szegénységi arányt tekintve Magyarországon az EU-átlagnál évek óta jobb a helyzet. A mutató 2010 után növekedett, majd 2014-től folyamatosan, évről évre csökken. A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata 2021-ben 1,844 millió főt érintett, húszezerrel kevesebbet, mint egy évvel korábban. A relatív jövedelmi szegénységi arány 12,6-ről 12,2 százalékra csökkent.

Borítókép: illusztráció (Forrás: Pixabay)