Új szakasz kezdődhet a háborúban Herszon visszafoglalása után

Nem – zárta rövidre egyetlen szóval a minap Dmitrij Peszkov az azt firtató kérdést, hogy megalázó-e Vlagyimir Putyin számára Herszon elvesztése. Az orosz elnöki szóvivő szerint Herszon továbbra is az Oroszországi Föderáció része, de további kérdések ügyében a védelmi minisztériumhoz irányította az újságírókat. Ez is csak erősíti a teóriát, hogy Vlagyimir Putyin igyekszik távol tartani magát és a katonaság nyakába varrni a kínos kudarcot. Közben az ukránok az újabb győzelmet ünneplik, az elemzők pedig azt találgatják: vajon milyen fordulatot vesz a háború?

Odessza, 2022. november 12. Herszon oroszoktól való visszavételét ünneplik ukránok a dél-ukrajnai Odesszában 2022. november 12-én. Az elõzõ nap az orosz fegyveres erõk befejezték egységeik visszavonását Herszon városából és átcsoportosítását a Dnyeper folyó bal partjára. MTI/EPA Fotó: -

Ebben az áll, hogy:

• az elfoglalt ukrán területek a Krím kivételével visszatérnek Ukrajnához, a békét nemzetközi megfigyelők ellenőriznék;
• a Krím félsziget hét évig Oroszországnál marad, addig ügyét nem bolygatják. Viszont a területéről kivonják a nehézfegyverzetet, és csak a rendőrség és határőrség lehetne felfegyverezve;
• az orosz fekete-tengeri flotta is elhagyja Szevasztopolt;
• Ukrajna vállalná a semlegességet, és hogy nem csatlakozhat a NATO-hoz;
• Oroszország nem avatkozik bele az oroszbarát moldovai szakadár terület, a Dnyeszter Menti Köztársaság ügyeibe;
• cserébe az orosz elit biztonsági garanciákat kapna, és visszavonnák a szankciók egy részét.

A bejegyzésben hozzáteszi, hogy szerinte 2023 márciusa és júniusa között el is fogadhatják a tervet, amely azonban aligha lehetséges Vlagyimir Putyinnal, ezért javában harcolnak a Kremlben, hogy ki lehetne utódja.

Habár a lista egy oroszbarát donyeckitől érkezett, mintha ukrán vágyak vezérelték volna. 

Herszon feladásával ugyan Moszkva bizonyította, hogy még saját alkotmányát sem veszi feltétlenül komolyan, egy ilyen alku lényegében teljes vereséget jelentene, amit a katonai-gazdasági helyzet sem indokol. Sőt még az sem világos, hogy az ukránok miért ülnének éppen most tárgyalóasztalhoz.

Joggal bízhatnak ugyanis abban, hogy akár a csatatéren is a javukra dönthetik el a háborút, hiszen most inkább ők vannak lendületben: a márciusi állapotokhoz képest az elveszített területek felét már visszaszerezték, miközben, mint fentebb írtuk, az oroszok déli offenzívája csődöt mondott, a donyecki-luhanszki is kifulladt, fél év alatt 30-40 kilométert ha haladt.

Left: Russian occupation in March

Right: Russian occupation in November

This is why Ukraine thinks total military victory is possible. For them, negotiating means giving Putin territory.

But they’ve already won back 50% of what he took at the start of the war@War_Mapper pic.twitter.com/z0kG3mXfAK

— James Longman (@JamesAALongman) November 12, 2022

Magyarázat lehet, hogy több forrás azt állította, nyugati nyomás nehezedik Kijevre, hogy ne zárkózzon el teljesen a béketárgyalásoktól.

Moszkva nemrégiben hangsúlyozta, eltökélt abban, hogy elérje a „különleges katonai művelet” – egyébként konkrétan soha meg nem határozott – céljait és ezeket akár tárgyalások segítségével is el lehetne érni, de az ukránok álláspontja miatt ez nem járható út. Reményt inkább esetleg a török közvetítés jelenthet, Recep Tayyip Erdogan éppen a hét végén szögezte le, hogy a Nyugat provokációja ellenére Törökország elkötelezett az ukrán–orosz béketárgyalások mellett.

A Nyugat, és benne kifejezetten az Egyesült Államok szemmel láthatóan véget nem érő támadást indított Oroszország ellen

– idézte az MTI a török elnököt. Hozzátette, céljuk, hogy a gabonafolyosó mintájára létrehozzanak egy „békefolyosót”.

Borítókép: Herszon oroszoktól való visszavételét ünneplik ukránok a dél-ukrajnai Odesszában 2022. november 12-én. Előző nap az orosz fegyveres erők befejezték egységeik visszavonását Herszon városából és átcsoportosítását a Dnyeper folyó bal partjára (Fotó: MTI/EPA)