A bolgárok kiábrándultak a politikusaikból

Egyre fogy a remény, hogy az előre hozott választások után három hónappal a jelenlegi, széttöredezett parlament kormányt állítson fel. Decemberben kudarcba fulladt a győztes párt, a jobboldali GERB (Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért) kormányalakítási kísérlete, mert nem tudott kellő parlamenti támogatást szerezni. Újév után a legutóbb kormányzó Folytatjuk a Változást (PP) párt feszülhet neki a kormányalakításnak, de valószínűleg ők sem járnak majd nagyobb sikerrel. Az ügy pikantériája, hogy sem a GERB, sem a PP nem a pártelnököket jelölte miniszterelnöknek, hanem civileket.

Sajtóértesülések szerint Rumen Radev államfő harmadjára a legkisebb pártot, a Bolgár felemelkedést bízhatja meg kormányalakítással, annak sikere pedig attól függ, hogy a nagyobb pártok beállnak-e Sztefan Janev volt ügyvivő miniszterelnök törpepártja mögé vagy sem. Ha nem, akkor két éven belül az ötödik választás következhet, ami azonban újból széttöredezett parlamentet eredményezne. Parlamenti folyosói pletykák szerint az amerikai külügyminisztérium mindenáron egy működő bolgár kormány felállítását akarja.

− Bulgária jelenleg intézményi, pártpolitikai kómában van, csak az oroszfóbiánk erős − nyilatkozta Georgi Markov egykori alkotmánybíró az Epicenter hírportálnak.

A pártokat NGO-k váltották fel, a politikusokat szakértők, a bolgár parlamentet pedig Rumen Radev államfő. Amíg ki nem takarítjuk a Soros-szervezeteket és -médiát Bulgáriából, addig nem fog helyreállni a rend az országban, Sajnos azonban ebben a témában sem folynak társadalmi viták

– panaszkodott egy másik nyilatkozatában.

Jobboldali szakértők szerint a bolgár parlamentarizmus válságáért Rumen Radev államfőt is személyes felelősség terheli, hiszen Bojko Boriszov volt miniszterelnök (GERB) elleni hatalmi harcában, igénybe véve az NGO-k támogatását, 2020-ban utcára szólította az embereket, részt vett az akkori jobboldali kormány elleni tüntetések szervezésében, majd amerikai közvetítéssel a bolgárok nyakába ültette a „harvardinak” nevezett Kiril Petkov–Aszen Vaszilev duót, akiknek a közel 250 napos kormányzását törvénysértések, szexbotrányok, korrupciós ügyek és – a politikai ellenfelei szerint – a politikai infantilizmus jellemezte.

Idén nyáron azonban Radev szembefordult korábbi politikai szövetségeseivel, és bukásuk után egyszerűen politikai sarlatánoknak nevezte a harvardiakat.

Ma Rumen Radev államfő vitathatatlanul a bolgár politika legbefolyásosabb szereplője. Az egykori volt kommunista párttag, a légierő tisztje 1992-ben végezte el a Squadron Officer School tiszti iskolát, majd 2003-ban az Air War College egyetemet Alabamában. Szakértők szerint Radev karrierjét az amerikaiak már 2008 óta építgették az orosz befolyás ellensúlyozására, ugyanakkor a bolgár atlantisták szerint Rumen Radev politikai pályáját Leonyid Resetnyikov volt KGB-tábornok szervezte meg. Radev Kreml-kötődését mutatja, hogy elismerte a Krím félszigetet orosznak, és ellenezte, hogy Bulgária amerikai F−16-os vadászgépeket vásároljon légierejének korszerűsítéséhez. Radev ellenben nem vétózta meg a bolgár parlament döntését, hogy Bulgária fegyvereket szállítson Ukrajnába.

Egy december közepén végzett felmérés szerint a megkérdezettek döntő többsége rossznak ítélte meg a 2022-es évet, 44 százalékuk még rosszabb évre számít 2023-ban. Hasonlóan pesszimista képet vetítenek előre a vállalkozói szféra képviselői is.

Véleményük szerint a gyakori parlamenti választások és a munkaerőhiány van a legnegatívabb befolyással az üzleti környezetre.

A legfrissebb felmérések szerint amennyiben most lennének a választások, csupán 35 százalék lenne a választói részvétel, s Bojko Boriszov pártja, a GERB 23,4 százalékos eredménnyel ismét győzne, de az októberi választási eredményéhez képest két százalékpontot veszítene. A második helyen a nyáron megbuktatott Kirill Petkov és Aszen Vaszilev vezette neoliberális Folytatjuk a Változást (PP) végezne két és fél százalékpontot veszítve, 17,7 százalékkal. A Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért (DPSZ) török liberális etnikai párt továbbra is stabilan őrzi a harmadik helyét 10,4 százalékkal, őt követi az előző parlament újonc pártja, az oroszbarát Vazrazsdane tízszázaléknyi várható eredménnyel. A közhangulatot az is jellemzi, hogy Rumen Radev támogatottsága az év eleji 51 százalékról az év végére 36 százalékra csökkent, elutasítottsága 23 százalékról 34 százalékra nőtt.

Borítókép: Rumen Radev bolgár elnök (Fotó: Europa Press)