A bolgárok kiábrándultak a politikusaikból

Egyre fogy a remény, hogy az előre hozott választások után három hónappal a jelenlegi, széttöredezett parlament kormányt állítson fel. Decemberben kudarcba fulladt a győztes párt, a jobboldali GERB (Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért) kormányalakítási kísérlete, mert nem tudott kellő parlamenti támogatást szerezni. Újév után a legutóbb kormányzó Folytatjuk a Változást (PP) párt feszülhet neki a kormányalakításnak, de valószínűleg ők sem járnak majd nagyobb sikerrel. Az ügy pikantériája, hogy sem a GERB, sem a PP nem a pártelnököket jelölte miniszterelnöknek, hanem civileket.

Jobboldali szakértők szerint a bolgár parlamentarizmus válságáért Rumen Radev államfőt is személyes felelősség terheli, hiszen Bojko Boriszov volt miniszterelnök (GERB) elleni hatalmi harcában, igénybe véve az NGO-k támogatását, 2020-ban utcára szólította az embereket, részt vett az akkori jobboldali kormány elleni tüntetések szervezésében, majd amerikai közvetítéssel a bolgárok nyakába ültette a „harvardinak” nevezett Kiril Petkov–Aszen Vaszilev duót, akiknek a közel 250 napos kormányzását törvénysértések, szexbotrányok, korrupciós ügyek és – a politikai ellenfelei szerint – a politikai infantilizmus jellemezte.

Idén nyáron azonban Radev szembefordult korábbi politikai szövetségeseivel, és bukásuk után egyszerűen politikai sarlatánoknak nevezte a harvardiakat.

Ma Rumen Radev államfő vitathatatlanul a bolgár politika legbefolyásosabb szereplője. Az egykori volt kommunista párttag, a légierő tisztje 1992-ben végezte el a Squadron Officer School tiszti iskolát, majd 2003-ban az Air War College egyetemet Alabamában. Szakértők szerint Radev karrierjét az amerikaiak már 2008 óta építgették az orosz befolyás ellensúlyozására, ugyanakkor a bolgár atlantisták szerint Rumen Radev politikai pályáját Leonyid Resetnyikov volt KGB-tábornok szervezte meg. Radev Kreml-kötődését mutatja, hogy elismerte a Krím félszigetet orosznak, és ellenezte, hogy Bulgária amerikai F−16-os vadászgépeket vásároljon légierejének korszerűsítéséhez. Radev ellenben nem vétózta meg a bolgár parlament döntését, hogy Bulgária fegyvereket szállítson Ukrajnába.

Egy december közepén végzett felmérés szerint a megkérdezettek döntő többsége rossznak ítélte meg a 2022-es évet, 44 százalékuk még rosszabb évre számít 2023-ban. Hasonlóan pesszimista képet vetítenek előre a vállalkozói szféra képviselői is.

Véleményük szerint a gyakori parlamenti választások és a munkaerőhiány van a legnegatívabb befolyással az üzleti környezetre.

A legfrissebb felmérések szerint amennyiben most lennének a választások, csupán 35 százalék lenne a választói részvétel, s Bojko Boriszov pártja, a GERB 23,4 százalékos eredménnyel ismét győzne, de az októberi választási eredményéhez képest két százalékpontot veszítene. A második helyen a nyáron megbuktatott Kirill Petkov és Aszen Vaszilev vezette neoliberális Folytatjuk a Változást (PP) végezne két és fél százalékpontot veszítve, 17,7 százalékkal. A Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért (DPSZ) török liberális etnikai párt továbbra is stabilan őrzi a harmadik helyét 10,4 százalékkal, őt követi az előző parlament újonc pártja, az oroszbarát Vazrazsdane tízszázaléknyi várható eredménnyel. A közhangulatot az is jellemzi, hogy Rumen Radev támogatottsága az év eleji 51 százalékról az év végére 36 százalékra csökkent, elutasítottsága 23 százalékról 34 százalékra nőtt.

Borítókép: Rumen Radev bolgár elnök (Fotó: Europa Press)