A NATO-csatlakozásért cserébe sem adja ki Svédország az ellenzéki újságírót Törökországnak

A svéd legfelsőbb bíróság megtagadta Bülent Kenes gülenista török újságíró kiadatását Törökországnak. Mindezt annak ellenére, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök név szerint követelte az ellenzéki aktivista kiadását. Ankara jelezte, csak akkor támogatja a svéd és a finn NATO-csatlakozást, ha a két ország felhagy a „terroristák” támogatásával, és kiadja a török kormány által megnevezett ellenzéki személyeket és kurd menekülteket.

Magyar Nemzet
Forrás: MTI2022. 12. 19. 14:17
Ankara, 2022. november 8. Recep Tayyip Erdogan török államfő (j) és Ulf Kristersson svéd miniszterelnök kezet fog az ankarai elnöki palotában tartott sajtótájékoztatójuk végén 2022. november 8-án. MTI/EPA/Necati Savas
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Svédországban menekültstátust élvező ellenzéki aktivistát Recep Tayyip Erdogan török elnök név szerint is megemlítette a „terroristák” kiadatására vonatkozó követelésében, amelynek teljesítését előfeltételként szabta Svédország NATO-csatlakozásának jóváhagyásához.

A svéd legfelsőbb bíróság szerint számos akadálya van annak, hogy visszaküldjék a Zaman angol nyelvű napilap egykori főszerkesztőjét, akit Törökország azzal vádol, hogy részt vett a Recep Tayyip Erdogan török elnök megbuktatására irányuló 2016-os puccsban.

A Kenes ellen felhozott vádak Svédországban nem számítanak bűncselekménynek, ami az ügy politikai jellegével és az újságírónak megadott menekültstátussal együtt lehetetlenné teszi a kiadatást – hangsúlyozta Petter Aspaz bíró.

Az adott személy politikai meggyőződése miatt fennáll az üldöztetés veszélye is. A kiadatásra ezért nem kerülhet sor

– tette hozzá a bíró.

Bülent Kenes, aki jelenleg a Stockholmi Szabadságközpontnál dolgozik – egy olyan szervezetnél, amelyet más száműzetésben élő török disszidensek alapítottak – az AFP-nek elmondta, hogy örül a döntésnek, és hangsúlyozta, hogy az ellene felhozott vádak az Erdogan vezette rezsim kitalációi.

Az 55 éves egykori újságíró szerint az ankarai kormánynak az a kifogása vele szemben, hogy a török kormány által szintén terroristának nyilvánított Fethullah Gülen Egyesült Államokban élő muszlim hitszónok támogatója. Kenes megjegyezte: sajtókarrierje miatt a török elnök évtizedek óta ismeri őt. Az újságíró szerint az elnök személyes gyűlölete is belejátszhatott a döntésébe.

Kenes az egyetlen személy, akinek svédországi kiadatását a török elnök név szerint is kérte az Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel tartott novemberi ankarai közös sajtótájékoztatón. 

Ankara jelezte: csak akkor ad zöld jelzést a svéd és a finn NATO-csatlakozásra, ha a két ország felhagy a terroristák támogatásával, és kiadja a török kormány által megnevezett ellenzéki személyeket és kurd menekülteket.

Törökország először 33, majd 45, végül 73 személy kiadatását követelte Stockholmtól.

Miközben Ankara blokkolja Svédország NATO-csatlakozási folyamatát a kiadatások megtagadása miatt, Stockholm többször felhívta a török kormány figyelmét a svéd igazságszolgáltatás függetlenségre, valamint arra a tényre, hogy a kiadatással kapcsolatban a végső szó Svédországot illeti meg.

 

Borítókép: Recep Tayyip Erdogan török államfő (j) és Ulf Kristersson svéd miniszterelnök kezet fog az ankarai elnöki palotában tartott sajtótájékoztatójuk végén 2022. november 8-án (Fotó: MTI/EPA/Necati Savas)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.