Több alázatot, kevesebb prédikálást ígér Stockholm

Svédország oda fog figyelni az uniós országok eltérő érdekeire az EU Tanácsának soros elnöksége alatt, prédikálás helyett közvetíteni kíván, ugyanakkor határozottan ki fog állni amellett, hogy az uniós források kifizetése jogállamisági feltételekhez legyen kötve – hangsúlyozta a svéd miniszterelnök tegnap. Ulf Kristersson szerint Ukrajna támogatása és a zöldátmenet is prioritást fog élvezni az elnökség alatt.

SWEDEN-POWER/ Fotó: PIROSCHKA VAN DE WOUW

Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét január 1-jével Svédország veszi át Csehországtól, európai uniós tagsága során harmadik alkalommal. Az idén októberben hivatalba lépett mérsékelt párti Ulf Kristersson tegnap a svéd parlamentben, a Riksdagban ismertette Stockholm prioritásait az uniós elnökség idejére. 

Négy területre fókuszál majd a skandináv ország: biztonságpolitika, klíma, az Európai Unió versenyképessége, valamint jogállamisági kérdések. 

A kormányfő leszögezte, az orosz–ukrán háború döntően befolyásolja a svéd elnökséget, készen állnak a gyors és határozott cselekvésre, ugyanakkor hozzátette nyíltan, hogy „fogalmuk sincs”, mivel járhat a háború a jövőben. Az szerinte nem kérdés, hogy Ukrajnát továbbra is támogatni kell. Az elnökség egyik kihívása a miniszterelnök szerint az uniós országok egységbe kovácsolása különféle fajsúlyos kérdésekkel kapcsolatban, mint például az energiaellátás és az Oroszország elleni szankciók. 

A miniszterelnök megígérte, az egység megteremtésében aktív szerepet fog vállalni Svédország, még akkor is, ha bizonyos kérdésekben eltérő álláspontot kell elfogadniuk, mint amelyet országa képvisel. Kristersson szerint a közös európai érdek vizsgálatakor figyelembe kell venni az Európai Unió sokszínűségét és a tagállamok eltérő helyzetét. Az ígérte, közvetíteni fognak az álláspontok között, mégpedig több alázattal és kevesebb prédikálással.

Az unió összetartásáról és Ukrajna támogatásáról szóló álláspontján túl Kristersson a klímapolitikával kapcsolatban is kifejtette nézeteit. Svédország azt szeretné, ha az Európai Unió megerősítené a klímavédelemben elfoglalt világelső pozícióját. A kormányfő erre vonatkozóan példaként említette az Irány az 55%! (Fit for 55) nevű program tárgyalásaink lezárását – amely arra irányul, hogy 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkentsék az uniós kibocsátásokat –, valamint az EU villamosításának felgyorsítását, például egy új akkumulátorszabályozás bevezetésével. 

A miniszterelnök a prioritások között említette még a demokrácia, az egyéni szabadságjogok, valamint a jogállamiság elveinek tiszteletben tartását. Azon meggyőződésének adott hangot, hogy a svéd elnökségnek fontos feladata van a demokratikus elvek megőrzésében. 

Az elnökség alatt Svédország konstruktívan viszi tovább a tanács munkáját a 7. cikk szerinti eljárásban, és kiáll az EU azon joga mellett, hogy a közös alapok kifizetését a jogállamiság elveinek betartásához szabja feltételül

 – mondta el a kormányfő.

Az elnökség prioritásainak ismertetésekor a migrációt a miniszterelnök nem említette, pedig kormányának jelentős célkitűzése a bevándorlás korlátozása, többek között az országra jutó kvóta drasztikus csökkentésével, a tartózkodási engedélyek visszavonásával, a családegyesítés megszigorításával és a migrációs hátterű bűnözők kiutasításának felgyorsításával.

Borítókép: Ulf Kristersson svéd miniszterelnök (Fotó: Piroschka Van De Wouw)