Több alázatot, kevesebb prédikálást ígér Stockholm

Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét január 1-jével Svédország veszi át Csehországtól, európai uniós tagsága során harmadik alkalommal. Az idén októberben hivatalba lépett mérsékelt párti Ulf Kristersson tegnap a svéd parlamentben, a Riksdagban ismertette Stockholm prioritásait az uniós elnökség idejére. 

Négy területre fókuszál majd a skandináv ország: biztonságpolitika, klíma, az Európai Unió versenyképessége, valamint jogállamisági kérdések. 

A kormányfő leszögezte, az orosz–ukrán háború döntően befolyásolja a svéd elnökséget, készen állnak a gyors és határozott cselekvésre, ugyanakkor hozzátette nyíltan, hogy „fogalmuk sincs”, mivel járhat a háború a jövőben. Az szerinte nem kérdés, hogy Ukrajnát továbbra is támogatni kell. Az elnökség egyik kihívása a miniszterelnök szerint az uniós országok egységbe kovácsolása különféle fajsúlyos kérdésekkel kapcsolatban, mint például az energiaellátás és az Oroszország elleni szankciók. 

A miniszterelnök megígérte, az egység megteremtésében aktív szerepet fog vállalni Svédország, még akkor is, ha bizonyos kérdésekben eltérő álláspontot kell elfogadniuk, mint amelyet országa képvisel. Kristersson szerint a közös európai érdek vizsgálatakor figyelembe kell venni az Európai Unió sokszínűségét és a tagállamok eltérő helyzetét. Az ígérte, közvetíteni fognak az álláspontok között, mégpedig több alázattal és kevesebb prédikálással.

Az unió összetartásáról és Ukrajna támogatásáról szóló álláspontján túl Kristersson a klímapolitikával kapcsolatban is kifejtette nézeteit. Svédország azt szeretné, ha az Európai Unió megerősítené a klímavédelemben elfoglalt világelső pozícióját. A kormányfő erre vonatkozóan példaként említette az Irány az 55%! (Fit for 55) nevű program tárgyalásaink lezárását – amely arra irányul, hogy 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkentsék az uniós kibocsátásokat –, valamint az EU villamosításának felgyorsítását, például egy új akkumulátorszabályozás bevezetésével. 

A miniszterelnök a prioritások között említette még a demokrácia, az egyéni szabadságjogok, valamint a jogállamiság elveinek tiszteletben tartását. Azon meggyőződésének adott hangot, hogy a svéd elnökségnek fontos feladata van a demokratikus elvek megőrzésében. 

Az elnökség alatt Svédország konstruktívan viszi tovább a tanács munkáját a 7. cikk szerinti eljárásban, és kiáll az EU azon joga mellett, hogy a közös alapok kifizetését a jogállamiság elveinek betartásához szabja feltételül

 – mondta el a kormányfő.

Az elnökség prioritásainak ismertetésekor a migrációt a miniszterelnök nem említette, pedig kormányának jelentős célkitűzése a bevándorlás korlátozása, többek között az országra jutó kvóta drasztikus csökkentésével, a tartózkodási engedélyek visszavonásával, a családegyesítés megszigorításával és a migrációs hátterű bűnözők kiutasításának felgyorsításával.

Borítókép: Ulf Kristersson svéd miniszterelnök (Fotó: Piroschka Van De Wouw)