Még karácsony előtt elfogadta az amerikai képviselőház a 2023-as költségvetést, és benne a 858 milliárd dolláros (322 ezermilliárd forintos) védelmi kiadásokat.
Ez felülmúlja még Joe Biden demokrata elnök eredeti terveit is: az előző fiskális évhez képest kilenc százalékkal emeltek az összegen.
Érdemes azonban azt is megvizsgálni, hogy mire költenek a rekordforrásokból – mindenekelőtt, hogy milyen hatása volt az ukrajnai háború kirobbanásának!
Ami az Ukrajnának szánt pénzt illeti, 45 milliárd dollárt ígérnek „vészhelyzeti segélyként”. Ebből a legérdekesebb tételek:
- kilencmilliárd dollárt kiképzésre, felszerelésre, fegyverekre, logisztikai támogatásra, fizetésekre és hírszerzésre.
- 11,9 milliárd dollárt a már leszállított fegyverek fenntartására és utánpótlására.
- 2,5 milliárd dollárt humanitárius segítségre.
- 13,3 milliárd dollárt gazdasági támogatásra.
- hétmilliárd dollárt az európai parancsnokságnak a hírszerzési támogatásra, fizetésekre és felszerelésre.
- és 126 millió dollárt arra is elkülönítettek, hogy Ukrajnát felkészítsék egy nukleáris incidens kezelésére.
Vannak azonban olyan költségek is, melyek csupán következményei az ukrajnai háborúnak. Ilyen például, hogy többet szánnak új lövedékek vásárlására, illetve betáraznának az ezekhez szükséges stratégiai alapanyagokból. Ennek oka nyilvánvalóan az, hogy az ukrajnai szállítmányok az amerikai készleteket is lemerítették, a fegyvergyártás pedig nehezen birkózik meg az utánpótlással, illetve Kínát is kiiktatnák a beszerzési láncból. Beszédes az is, hogy tovább erősítenék a nukleáris képességeket; jelentős forrásokhoz jut a tengeralattjáróról indítható, nukleáris robbanófejjel felszerelhető cirkálórakéta fejlesztése, pedig korábban a programot majdnem elkaszálták.
Emellett természetesen tovább fegyverkeznek, több mint negyvenmilliárd dollárt szánnak például új hadihajók és tengeralattjárók építésére, 8,5 milliárd dollárt F–35-ös repülőgépek vásárlására és felújítására, de új helikopterekkel, drónokkal, tankokkal is bővül az arzenál.
Habár az amerikai védelmi költségvetés csillagászatinak tűnhet, vannak olyan hangok, melyek ezt is keveslik. Egyrészt rámutatnak arra, hogy az emelés mértéke alig haladja meg a hét százalék körüli inflációt. Másrészt jelentős részét elviszik a szociális elemek, például 4,6 százalékos fizetésemelést és lakhatási támogatást kap minden katona, továbbá rekordjuttatásokat a veteránok.
Érdemes azt is szem előtt tartani, hogy közben a riválisok is egyre több pénzt költenek hadseregükre. Oroszország jövőre 84 milliárd dollárt – ami 40 százalékkal magasabb, mint amit a háború kirobbanása előtt terveztek –, Kína pedig több mint 230 milliárd dollárt.
Az amerikai védelmi költségvetésből – így a Tajvannak szánt támogatás megemeléséből, az Indo-csendes-óceáni térségbeli célkitűzésekből, a fegyverkezés irányából – azért az is kiolvasható, hogy az ukrajnai események hatással vannak ugyan a washingtoni külpolitikára, Oroszország első számú fenyegetéssé lépett elő, de hosszabb távon Kínával számolnak igazi kihívóként.
Borítókép: Amerikai M2A3 Bradley páncélozott harcjármű (Fotó: Sgt. Agustín Montañez)
Orosz–ukrán háború
