Valótlanul állítja a 444.hu, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter kedd délelőtt megvétózta, hogy 2023-ban összesen 18 milliárd euró kedvezményes hitelt nyújtson az EU Ukrajnának. A valóság ugyanis az, hogy az EU-tagországok gazdasági és pénzügyminisztereit tömörítő tanács, az Ecofin ülésén nem az Ukrajnának nyújtandó uniós támogatási csomag egészéről szavaztak a tagállamok jelen lévő miniszterei: az Európai Unió 2021–2027 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretének (MFF) módosítása és az Ukrajnának 2023-ban nyújtott makroszintű pénzügyi támogatás (MFA) kérdése ugyanis lekerült a mai voksolás napirendjéről. Az egyetlen, amiről valóban szavaztak, az az Ukrajnának nyújtott 18 milliárd eurós pénzügyi támogatásról szóló jogalkotási csomag harmadik pontja, a költségvetési rendelet módosítása, ami azt tenné lehetővé, hogy az Ukrajnának történő uniós hitelfelvétel a diverzifikált finanszírozási stratégia keretében valósuljon meg.
Erre szavazott nemmel Varga Mihály pénzügyminiszter az Ecofin keddi ülésén.
A Pénzügyminisztérium sajtóközleménye is ezt támasztja alá. A tárca lapunkhoz is eljuttatott közleménye szerint a sajtóban ma tévesen megjelent hírekkel ellentétben az Ecofin kedden tartott ülésén nem volt napirenden Ukrajna 18 milliárd eurós támogatása. Minden ilyen állítás álhír.
A pénzügyminiszter voksa ráadásul aligha okozott meglepetést, hiszen a magyar kormány korábban többször is világossá tette, hogy nem támogatja a közös hitelfelvételt. Orbán Viktor már a a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) november közepén megrendezett ülésén nyomatékosította:
Magyarország nem fogja elfogadni, hogy az európai uniós tagállamok közösen hiteleket vegyenek fel Ukrajna megsegítése érdekében.
Az Európai Bizottság ugyanis egy évre 18 milliárd euró pénzügyi támogatást javasolt a tőkepiacokon felvett hitelből Ukrajnának nyújtott kedvezményes, hosszú lejáratú kölcsönök formájában.
A magyar miniszterelnök múlt pénteken a Kossuth tádióban ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „A háborúnak nemcsak az a költsége van, hogy amit most lerombolnak, azt újra kell majd építeni, hanem kiderült, hogy az ukrán állam működtetése is gondban van. Ukrajna nem tudja kifizetni a nyugdíjat, nem tudja fenntartani az infrastruktúráját, ezért Ukrajna a Nyugathoz, az unióhoz is fordult, hogy adjunk pénzt. Évente 18 milliárd eurót kellene adnunk csak azért, hogy az ukrán állam működjön. A közösen felvett hitelből akarja mindezt állni az unió, közösen eladósodott államok közösségévé téve magát.
Ez nem a tagállamok együttműködése, hanem adósságközösség lenne, amit még az unokáink is nyögnének. Ezt mi nem támogatjuk, több állam már az ukránok megsegítése nélkül is adósságban van. Szét kell osztani egymás között súlyozva az Ukrajna megsegítésére szánt összegeket, mi csak ezt tudjuk támogatni
Borítókép: Varga Mihály pénzügyminiszter (k) beszélget Magdalena Rzeczkowska lengyel (b) és Bruno Le Maire francia hivatali partnerével az EU-tagországok gazdasági és pénzügyminisztereit tömörítő tanács, az Ecofin ülésének kezdetén Brüsszelben 2022. december 6-án. (Forrás: MTI/EPA/Stephanie Lecocq)
