Közvélemény-kutatás ugyan nem történt az erdélyi magyarok körében Románia schengeni tagságának megítélésével kapcsolatban, a több mint egymilliós közösség politikai képviselőinek, véleményformálóinak túlnyomó többsége viszont egyértelműen magyar érdeknek tartja Románia csatlakozását.
Érveik szerint az anyaországgal való egyszerűbb kapcsolattartáson és a külföldi utazások zökkenőmentesebbé válásán túl gazdasági jelentősége is van a Schengen-tagságnak. Figyelmeztetnek ugyanakkor a kisebbségi jogokat illetően vállalt korábbi román kötelezettségvállalások elmaradására is.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke szerint a csatlakozásnak van egy szimbolikus üzenete, miszerint Románia is annak az övezetnek a tagja, ahol a személy- és áruforgalom szabadsága teljes.
A határon nem kell megállni, várakozni. Ez a magánembereknek, az utazóknak is fontos, mert könnyebbé, gördülékenyebbé teszi az utazást, a cégeknek pedig még inkább fontos, hiszen nem töltenek hosszú órákat, adott esetben napokat a különböző határokon. Ma még nem tudjuk felmérni, hogy a csatlakozás eurómilliókban vagy eurómilliárdokban mennyit jelent
– fogalmazott egy korábbi megkeresésünkre a bukaresti kabinet kormányfőhelyettese. Hozzátette: az államnak ugyanakkor kihívás a csatlakozás, mivel az Európai Unió külső határa egyben a schengeni övezet határa is, és ezt védeni kell, de erre Románia felkészült.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) is támogatja Románia schengeni térséghez való csatlakozását. A szervezet közleményében ugyanakkor megjegyezte, hogy a 2007-es európai uniós csatlakozás alkalmával az EU egy feladatlistát szabott az országnak.
A listának több, a nemzeti közösségeket is érintő vonatkozása is volt. Szomorúan kell megállapítanunk, hogy a restitúció, az állami magyar nyelvű egyetem és felsőoktatás, valamint a csángó magyarok oktatása kapcsán sem teljesítette Románia vállalásait. A legaggasztóbb mégis az, hogy az elmúlt harminc évben az integrációs bizonyításkényszer ellenére sem csökkent a magyarellenesség
– áll az EMNT közleményében. Szerintük Románia schengeni csatlakozási esélyeit javítaná, ha a kormány a korrupció elleni harc és a jogállamiság megszilárdítását illető intézkedések mellett a magyarság fontos sorskérdéseinek rendezését is elfogadná.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) a Schengen-tagok külügyminisztériumaihoz írt levelében azt javasolta, hogy a döntés előtt konzultáljanak a romániai magyar egyházak, érdekképviseleti szervezetek vezetőivel, kérjenek tőlük tájékoztatást a kisebbségi jogok betartásáról.
Románia állampolgáraiként, romániai magyarokként érdekeltek vagyunk Románia schengeni övezethez való csatlakozásában, de utolsó lehetőséget látunk arra, hogy a schengeni övezet tagállamai kikényszerítsék a román államtól korábban vállalt kötelezettségeinek betartását
– áll az SZNT levelében.
Románia, valamint Bulgária és Horvátország schengeni csatlakozásáról várhatóan csütörtökön dönt az uniós belügyminiszterek tanácsa. Jelen állás szerint csak Ausztria ellenzi a román tagságot.
Borítókép: Határátkelőhely Románia és Moldova határán (Fotó: AFP/Daniel Mihailescu)
