Feszült helyzetben utazik Irakba Novák Katalin

Az Iszlám Állam térhódítása, rakétaeső és forrongó társadalom jellemezte az elmúlt években a közel-keleti országot.

Fotó: Robert Erdi

Rendszeres rakétaeső

A másik veszélyt a rendszeres rakétázások jelentik. Az utóbbi időben Irán indított több rakéta- és dróntámadást kurdisztáni célpontok ellen, mert állításuk szerint az ott működő kurd milíciáknak köze van a perzsa államban kirobbant rendszerellenes tüntetésekhez. Emlékezetes, hogy miután 2020-ban az amerikaiak Bagdadban végeztek Kászem Szolejmánival, az iráni Forradalmi Gárda tábornokával, a megtorló csapás az amerikai vezetésű erbíli repülőteret is célba vette. A magyar honvédek időben fedezékbe húzódtak, közülük senki nem sérült meg. Az Iránhoz köthető, főként síita milíciák azóta is gyakran lőnek be a térségbe.

Sőt, novemberben a török légierő is csapást mért észak-iraki célpontokra azt követően, hogy a terrorszervezetként számon tartott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) robbantásos merényletet követett el Isztambulban.

Magyarország segít

Az Iszlám Állam 2014-es hódításai során egyik első dolga volt az Irakban élő vallási kisebbségek, így a jazidik és keresztények üldözése és lemészárlása. – Elfoglaljuk a ti Rómátokat! – üzenték a terroristák még hatalmuk csúcsán, propagandavideójukban hírhedt fekete zászlójuk lebegett a vatikáni Szent Péter tér felett. Nem csoda, hogy aki csak tehette, menekült.

Míg húsz évvel ezelőtt nagyjából másfél millió keresztény élt az országban, mára becslések szerint jó, ha 120 ezren maradtak.

Ezért is volt üzenetértékű, mikor 2020-ban Ferenc pápa Irakba, köztük a terroristák fővárosaként számon tartott, öt éve felszabadított Moszulba, illetve Erbílbe is ellátogatott. Az elvándorlás az országból még mindig óriási problémát okoz, az ENSZ adatai szerint az Európába érkező illegális migránsok kilencedik legnagyobb csoportja iraki volt.

Fotó: László Dávid

A Hungary Helps program az elsők között nyújtott támogatást a talpra álláshoz a helyi keresztényeknek, hogy a migráció helyett a helyben maradást választhassák.

Legfontosabb projektjeik között szerepel a „Magyarország leányának” is nevezett Tell-Aszkuf település újjáépítése, ahová a magyar segítségnek hála ezer elüldözött család térhetett vissza. De komoly támogatást kap a khankei menekülttábor is, amely a jazidiknek ad otthont, akik ellen a terrorszervezet népirtást követett el.

Forrongó társadalom

Legalább a politikai helyzet stabilizálódott valamelyest, miután több mint egyéves huzavona után sikerült kormányt alakítani. 

A helyzet sokáig pattanásig feszült, nyáron a síita belháború sem tűnt elképzelhetetlennek, miután Muktada asz-Sadr befolyásos hitszónokot és szövetségét kihagyták a hatalommegosztásból, ezért a tüntetők még a törvényhozás épületét is elfoglalták.

Muktada asz-Szadrt ábrázoló zászlót lenget a radikális iraki síita hitszónok híveinek egyike a bagdadi parlamentben 2022. július 30-án, miután az Irán által támogatott síita pártok és szövetségeseik miniszterelnök-jelöltje miatt tiltakozva egy héten belül másodszor behatoltak az épületbe. Fotó: MTI/EPA/Ahmed Dzsalil 

Hogy azért az indulatok még nem csillapodtak le teljesen, azt jó jelzi, hogy az MTI híradása szerint szerdán két tüntető meghalt, mintegy húsz megsebesült a biztonsági erőkkel folytatott összecsapás során, ami egy aktivista elítélése miatt tört ki. Az ügy háttere, hogy egy bagdadi bíróság háromévi börtönre ítélte a húszéves Haidar al-Zaidit, amiért megsértette az azóta a reguláris erőkhöz csatlakozó Népi Mozgósítási Erők nevű Irán-barát iraki milíciát.

Borítókép: Novák Katalin Irakba indul (Fotó: Facebook/Robert Erdi)