− Tudom, hogy a mai találkozó tovább fogja erősíteni barátságunkat és az Ukrajna iránti rendíthetetlen támogatásunkat − fogalmazott Rishi Sunak brit miniszterelnök hétfőn Rigában, az észak-európai államokat tömörítő Közös expedíciós haderő nevű védelmi együttműködési szervezet csúcstalálkozóján. A kormányfő arra kérte a tagállamok vezetőit, tartsák fenn vagy fokozzák tovább a Kijevnek nyújtott katonai és pénzügyi támogatás mértékét a 2023-as évben is.
Sunak kijelentése egy héttel azután született meg, hogy Emmanuel Macron francia elnök nemzetközi szolidaritási konferenciáján egymilliárd amerikai dollár (380,2 milliárd forint) felajánlás gyűlt össze Ukrajna támogatására. Az ukrán nép téli hónapjaival kapcsolatos segítségnyújtásra összehívott szolidaritási konferencia előtt francia diplomáciai források lapunknak úgy fogalmaztak, hogy valóban komoly kérdés a civileknek szánt adományok megfelelő célba juttatása, azonban rövid távon biztosan az ukrán kormány és a helyi szervezetek összhangjára hagyatkoznak majd a donorok.
Ez a nemzetközi segélyezés közel százéves története során létrejött és jól működő mechanizmusoknak mond ellent, melynek keretében a donor államok akár intézményesen – például államközi szervezet alakításával –, akár indirekt módon, de folyamatosan figyelték az adományok elosztását, felhasználását.
Úgy tűnik, Ukrajna esetében a háború súlyossága és a helyzet komolysága miatt az átláthatóságtól akár teljes mértékben el is tekintenek.
Az egyik legjelentősebb donor, az Amerikai Egyesült Államok már a háború kitörése után közvetlenül rengeteg anyagi támogatást folyósított, és a The Hill című amerikai politikai portál szerint Janet Yellen pénzügyminiszter maga mondta el, hogy a segély egy részét Ukrajna kormányzati dolgozók fizetésére, nyugdíjjárulékaik befizetésére, valamint egyéb szociális programok folytatására fogja fordítani.
A segélyek utánkövetésének hiánya miatt az ukrán vezetést már több korrupciós botrány is elérte, Kirilo Timosenko elnöki hivatalvezető-helyettes mindegyikben érintett lehetett. Ezzel kapcsolatban a támogatások fokozására gyakorta felhívó, baloldali irányultságú kutatóintézetek – a német Friedrich Ebert Stiftung, illetve a brüsszeli Európa-tanulmányok Központja, a CEPS – augusztusi tanulmányukban is szót emeltek.
Szerintük Ukrajnának szüksége van a támogatásra, de nem teljes engedékenység mellett. Ukrajna alapvető érdekei eltérnek a Nyugat érdekeitől. A Nyugat továbbra is támogatja Ukrajnát, de a saját polgárainak életét védve, megfelelő feltételrendszerek és utánkövetés mellett.
Orosz–ukrán háború 
