Következő mérkőzések
Horvátország
15:002024. június 19.
Albánia
Németország
18:002024. június 19.
Magyarország

Hollandia bocsánatot kért a rabszolgaságért

Hollandia egykori dél-amerikai gyarmatai nehezményezték, hogy velük senki sem egyeztetett.

2022. 12. 19. 16:07
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– A kormány nevében a mai napon bocsánatot kérek Hollandia múltbéli cselekedeteiért − fogalmazott Mark Rutte holland kormányfő hétfőn Hágában, utalva az ország rabszolga-kereskedelemben és rabszolgatartásban játszott történelmi szerepére. A holland kormány kétszázmillió eurós (kb. 81 milliárd forintos) alapot is létrehoz az olyan kezdeményezések támogatására, melyek célja, hogy emlékeztessen a gyarmattartó múltra, továbbá 27 millió eurót különítettek el egy kizárólag rabszolgasággal foglalkozó múzeumra. 

Igaz, hogy ma már senkinek nem kell személyes bűntudatot viselnie a rabszolgaságért, a holland állam ugyanakkor viseli a felelősséget azért a mérhetetlen szenvedésért, amelyet a rabszolgáknak és leszármazottaiknak okoztak

− mutatott rá Rutte. Miközben a miniszterelnök a televízióban tartott beszédet, másik hat minisztere Surinaméra és más egykori holland gyarmatokra utazott, hogy személyesen tolmácsolják üzenetét. 

Nem mindenki üdvözölte azonban a gesztust: az egykori dél-amerikai gyarmatok nehezményezték, hogy velük senki nem egyeztetett. A karibi Sint Maarten miniszterelnöke például leszögezte, addig nem fogadják el a bocsánatkérést, amíg nem konzultáltak a kérdésről nemzeti szinten. Bírálták az időzítést is, úgy vélték, helyesebb lett volna jövő év július 23-án, a rabszolgaság eltörlésének 150. évfordulóján megtenni a bejelentést.

Kritikusai szerint Mark Rutte csak a belpolitikai nehézségekről akarja elterelni a figyelmet, a közvélemény-kutatások szerint ugyanis liberális pártja év eleje óta hét százalékot gyengült. 

A kabinet Sint Maartenbe, Sabára, Sint Eustatiusba, Arubába, Curacaóba, Bonairébe és Surinaméba repült, hogy a távoli múltért adjanak értelmetlen kifogásokat. Inkább busszal kellett volna Groningenbe, Rotterdamba, Helmondba, Almerébe és Volendamba menni, hogy a mai rossz irányításukért kérjenek bocsánatot!

– fakadt ki Twitter-bejegyzésében Geert Wilders, az ellenzéki Szabadságpárt vezetője is. 

A felmérések szerint a holland társadalom is megosztott a kérdésben: a megkérdezettek majd fele szerint nem tartoznak bocsánatkéréssel, és csak 38 százalék támogatja egyértelműen a gesztust. Az ellenzők általában a lehetséges kártérítések miatt aggodalmaskodnak, mások azzal érvelnek, hogy nem ők vagy őseik profitáltak a rabszolgaságból, és visszautasítják a kollektív bűnösség elvét. – A történelemkönyvünkben néhány oldal szólt a holland gyarmatosításról Indonéziában, és néhány sor a rabszolga-kereskedelemről a karibi szigeteken. Az oktatás nagyon Európa-központú, nem ás túl mélyre – panaszolta egy surinamei származású holland az al-Dzsazíra hírcsatornának.

Korábban Vilmos Sándor holland király is úgy vélte, a jelenből nem lehet megítélni a múltban történteket. 

Rámutatott, hogy a történelmi tárgyak és szimbólumok betiltása nem megoldás, ehelyett mélyebb erőfeszítésre lenne szükség. Az uralkodó egyébként azután formált véleményt, hogy még januárban bejelentette, egy ideig nem használja a család aranyhintóját, mert nagy vitát kavart, hogy a kocsit díszítő festmények között van egy olyan alkotás, amelyen fekete és ázsiai emberek térdre borulva ajándékokat ajánlanak fel a Hollandiát jelképező fehér nőnek. Idén már a holland központi bank, az ABN Amrobank, valamint Rotterdam, Utrecht és Amszterdam is bocsánatot kértek a rabszolgaságban játszott szerepükért.

Hollandia a harmadik legnagyobb gyarmattartó hatalomként becslések szerint 550-600 ezer rabszolgát szállított Afrikából és Ázsiából főként a karibi gyarmataira. Becslések szerint a kereskedelem csúcsán ebből szerezte nemzeti össztermékének több mint öt százalékát. Az országban csak 1863-ban törölték el a rabszolgaságot, de dél-amerikai birtokain csak tíz évvel később, és a rabszolgatartóknak kárpótlást fizettek. 

Borítókép: A rabszolgaság nemzeti emlékműve a holland fővárosban, Amszterdamban (Fotó: EPA)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.