Szijjártó Péter: Fontos a határon túli erős magyar érdekképviselet

A határon túli magyar érdekképviseletről készített interjút a felvidéki Ma7 médiacsalád Magyarország külgazdasági és külügyminiszterével, Szijjártó Péterrel. A tárcavezető szerint a helyi magyar érdekképviselet azért is különösen fontos, mert a kétoldalú kapcsolatokra jó hatással van: „Ha Pozsonyban is egy erős magyar párt lenne a kormánykoalícióban, az segíteni tudná a kétoldalú kapcsolatokat” – mutatott rá. Szijjártó Péter úgy véli, az utóbbi időben felesleges nyilatkozatok is terhelik az országok közötti kapcsolatokat, holott az egymásrautaltságra kellene figyelni.

Pozsony, 2022. december 5. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) és szlovák hivatali partnere, Rastislav Kácer kezet fog Pozsonyban 2022. december 5-én. MTI/TASR/TASR/Jaroslav Novak Fotó: Jaroslav Novak

Szlovákia a második legjelentősebb kereskedelmi partnerünk, tavaly 13 milliárd euró fölé emelkedett, idén pedig további 43 százalékkal bővült a kétoldalú kereskedelmi forgalom. Jövőre három Ipoly-hidat, egy határkeresztező utat és egy kompkapcsolatot adunk át. Korábban nem hagytuk magunkat lebeszélni arról, hogy a gázvezetékek összekötése után az energiahálózatainkat is összekapcsoljuk. Szerintem ilyen dolgokra kell összpontosítani. Ezért arra kértem szlovák kollégámat, ezek a kérdések uralják a napirendet, és felesleges nyilatkozatokkal ne terheljük meg a kétoldalú kapcsolatokat

– hangsúlyozta a magyar–szlovák kapcsolatok fontosságát Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a felvidéki Ma7 médiacsaládnak adott interjúban.

December elején ugyanis a tárcavezető a szlovák fővárosban, Pozsonyban járt, ahol Rastislav Kácer, szlovák külügyminiszterrel ült tárgyalóasztalhoz. Korábban Kácer jelezte, hogy a Benes-dekrétumok máig ható következményeit Szlovákia nem tekinti kisebbségi ügynek. Ennek kapcsán Szijjártó Péter elmondta, „vannak olyan kérdések, amelyekben eltérő álláspontot képviselünk, s ez az ukrajnai háború alkotta kontextusban talán még hangsúlyosabban van jelen, de sokkal több kérdésben van egyetértés köztünk, mint vita”. Hozzátette: a magyarok és a szlovákok több száz kilométeren érintkeznek egymással, emellett magyar közösség él Szlovákiában, Magyarországon pedig szlovák közösség él.

Mindenki, akinek egy cseppnyi realitásérzéke van, látja, hogy mi, magyarok és szlovákok sok kérdésben egymásra vagyunk utalva

– szögezte le Szijjártó Péter.

A külügyminiszter egyebek mellett a migrációt és az energiapolitikát említette meg közös ügyként. Utóbbi kapcsán arról beszélt, „a Barátság kőolajvezeték Oroszországból látja el Magyarországot, Szlovákiát és részben Csehországot is. Ha ezt valaki elvágja, akkor az országaink ellátását ugyanolyan mennyiségben máshonnan nem tudjuk megoldani.”

Szijjártó Péter hangsúlyozta: akárkit is választanak meg a szlovákok, mi azzal szeretnénk jól együttműködni. – Robert Fico miniszterelnöksége idején egy új dimenzió nyílt meg a szlovák–magyar kapcsolatokban. Közösen léptünk fel az illegális migráció feltartóztatása érdekében, összekötöttük a földgázvezetékeket, új határátkelőket nyitottunk meg. De itt van a másik oldalról Igor Matovic, aki kormányfőként mindig megvédett minket, Brüsszelben, ha kellett, együtt harcoltunk – fogalmazott.

A tárcavezető hangsúlyozta, „ha a magyar érdekképviselet az adott országban erős, az jó hatással van a kétoldalú kapcsolatokra”. Hozzátette: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kormányzati szerepvállalása kifejezetten segít a magyar–román kapcsolatok folyamatos javításában, Belgrádban pedig a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) számít erősnek, mely államtitkárok sorát adja a szerb kormányba, és ez szintén jót tesz a kapcsolatoknak.

Azzal, hogy a magyar nemzetiségi képviselő Zágrábban a hivatalban lévő horvát kormányt támogatja, szintén az államközi viszonyt erősíti, de ugyanígy Szlovéniában is. Ha Pozsonyban is egy erős magyar párt lenne a kormánykoalícióban, az segíteni tudná a kétoldalú kapcsolatokat

– vélekedett Szijjártó Péter.

Hozzátette: „Mi Budapestről nem tudjuk megmondani, nem is volna helyes, ha mi osztogatnánk tanácsokat, de az az általános bölcsesség elmondható, hogy együtt mindig könnyebb, mint külön-külön. Ezért én őszintén remélem, hogy a következő parlamenti választáskor újra erős lesz a magyar érdekképviselet itt, Pozsonyban”. Példaként az október 29-i megyei és a települési önkormányzati választásokat említette meg a tárcavezető, melyeken a Szövetség nevű magyar párt történelmi sikert aratott. „Az eredmény azt mutatta meg, hogy együtt sokkal jobb eredményt lehet elérni, mint ki tudja, hány szeletben” – hangsúlyozta Szijjártó Péter. Szlovákiában legközelebb 2024 februárjában tartanak parlamenti választást.

Az interjú során a magyar–ukrán kapcsolatokról is szó esett.

A külügyminiszter szerint számos olyan ügy van, melyek megvitatása békeidőben szükséges lenne, de háborús körülmények között nem helyénvaló azok felvetése. „Ha béke lesz – s adja Isten, hogy mielőbb az legyen –, ezeket asztalra kell tenni” – szögezte le. Elmondta, a háború előtt a Kárpátalján élő magyarok jogait jelentősen visszaszorították, ennek ellenére a magyar kormány minden létező támogatást megad az ukránoknak. Említést tett arról is, Ukrajna történetének legnagyobb humanitárius akciója zajlik, melynek keretében egymillió menekültet fogadott be Magyarország, a gyermekeket 1300 magyar iskola és óvoda fogadta.

Mindenben segítünk, amiben lehet, de mi, magyarok nem vagyunk felelősek ezért a háborúért. Ennél fogva azt sem engedhetjük meg, hogy a magyar emberek fizessék meg a háború árát. A mielőbbi béke lenne jó mindenkinek. Aztán meglátjuk, hogy a háború után milyen módon lehet rendezni a kétoldalú kapcsolatokat

– mondta a tárcavezető.

Borítókép: Pozsony, 2022. december 5. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (balra) és szlovák hivatali partnere, Rastislav Kácer kezet fog Pozsonyban 2022. december 5-én (Fotó: MTI/TASR/TASR/Jaroslav Novak)