– Olaszország egy újabb nehéz évet hagyott maga mögött. A parlamenti választások radikális irányváltást hoztak a politikai életben. Melyek voltak azok a tényezők, amelyek előidézték a jobbközép kormányra kerülését?
– A 2022-es év legáttörőbb eseménye kétségkívül Giorgia Meloni és az Olasz Testvérek párt elsöprő választási győzelme és a jobbközép pártok hatalomra kerülése volt. Az elmúlt évek elhúzódó belpolitikai krízisei és az azzal járó bizonytalanságok alaposan meggyengítették a rendszert. Az olasz politikát még jobban destabilizálta, hogy a 2011 és 2022 közötti időszakban, tizenkét éven keresztül bár legitim kormányok követték egymást, de egyik sem tükrözte az állampolgárok valós akaratát. Giorgia Meloni elsöprő sikere egyértelműen tükrözi, hogy az emberek egy olyan pártnak szavaztak bizalmat, amely az elmúlt tizenkét évben ellenállt mindenfajta külső politikai nyomásnak. A Demokrata Párt politikai világlátása szerint Olaszországnak külső kötelezettségeknek kell megfelelnie – az Európai Unió, az Európai Központi Bank, a Nemzetközi Pénzalap és a nyugati szövetségesek alárendeltje. Az elmúlt tizenkét évben nem nemzeti szuverenitás és a népakarat volt a meghatározó az olasz politikában.
– Milyen lépések várhatók a jobbközép koalíciós kormány részéről, milyen területeken várhatók jelentős változások?
– A jobbközép kormány széles körű reformok bevezetésére készül, amelyek közül a legfontosabbak már a költségvetési csomagban megjelennek. Az adórendszer reformja elsősorban a vállalkozók terheinek könnyítését szorgalmazza. A baloldali kormányok kizsákmányolták a kis- és középvállalkozásokat, a jobbközép viszont kiemelt figyelemmel követi a több mint 51 százalékot kitevő önálló termelői szektort. A bevándorlási krízis megoldása az egyik legalapvetőbb kérdés az új kormánynak.
A kontinens határainak védelmére, a Földközi-tengeren zajló események kezelésére igyekszik késztetni az Európai Uniót, hiszen Olaszország a második olyan ország, amely a legtöbb menekültet fogadta be.
A civil szervezetek hajóinak önkényes tevékenysége miatt kialakult nemzetközi feszültségek az elmúlt hetekben megmutatták, hogy lényegében mindenki azt gondolja, a menekültek fogadása kizárólag Olaszország feladata. A kormány határozott állásfoglalása, valamint a Franciaországgal szemben kialakult feszültségek és erőfitogtatások arra kényszerítették az uniót, hogy figyeljen oda a Földközi-tenger migrációs folyósóján kialakult krízishelyzetre. Az energiakrízis megoldását is központi feladatának tartja a kormány. Itáliát éveken keresztül Oroszország, Algéria, Katar látta el energiával, a jelenlegi helyzet azonban ráébresztette kiszolgáltatottságára. Az energiafüggetlenség megvalósítására tett beruházások is a kormányprogram részét képezik.
– Milyen nemzetközi együttműködések várhatók a jövőben?
– Jelentős együttműködésekre lehet számítani a visegrádi országokkal, köztük Magyarországgal. Korunk nagy krízisére, az Európát érő migrációs nyomásra közösen kell megoldásokat keresnünk és találnunk.
Nyilvánvaló, hogy a megoldást nem a határok teljes lezárása jelenti, hiszen a tengertől övezett Olaszország esetében ez szinte kivitelezhetetlen. A határ menti országokkal való eredményes együttműködés, a közös gondolkodás azonban jelentősen hozzájárulhat a kihívás megoldásához. Egy új európai összefogás jöhet létre a 2024-es választásokkor, a konzervatív értékeket előtérbe helyező politikai többséggel, ebben a tekintetben kulcsfontosságú szerepe van a visegrádi négyek és Olaszország együttműködésnek.
– Giorgia Meloni következetesen kiállt Ukrajna mellett, fegyverszállítmányokkal is támogatta Kijevet a védekezésben. Miért fontos Ukrajna győzelme az olaszoknak?
– Olaszország határozottan kiáll azon elv mellett, hogy minden szuverén országnak joga van az önvédelemhez. Ez az elv nem vonható kétségbe, különösen akkor nem, amikor egy szabad ország területét tankokkal szállják meg. A nemzeti érdekek és területi integritás védelme a béke alapfeltétele. A NATO-szövetségesek és az uniós tagországok számára ez az elv vitathatatlan. Olaszország ebben a tekintetben is a nemzetközi egyezményekhez hűen és saját elvei mentén kiáll a megtámadott ország humanitárius vagy akár katonai eszközökkel való megsegítésében.
– Milyen terheket ró az olasz lakosságra az ukrán háború?
– Enrico Letta baloldali kormánya alatt Oroszország vált az ország első számú energiabeszállítójává. 2011. óta Olaszország nem fordított komoly beruházásokat sem az atomenergia, sem a megújuló energia fejlesztésébe. A nemzetközi konfliktus kirobbanását követően az energetikai függőség azonnal és igen erőteljesen éreztette hatását. 1984. óta nem tapasztaltuk az energiatermékek árának a jelenlegihez hasonló, sokkszerű emelkedését, amely hatalmas inflációt eredményezett. Nem véletlen, hogy az energiakrízis megoldására irányul a 2023-as költségvetés kétharmada. Az olaszok komoly teherként élik meg a háborút a gazdasági krízishelyzet kialakulása miatt.
Borítókép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor magyar és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök az EU-tagországok állam- és kormányfőinek brüsszeli csúcstalálkozóján 2022. december 15-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)
