A társadalom csupán egyharmada mutat lojalitást a kancellár, illetve a kormány felé, előbbi megkérdezettek 33, utóbbi 34 százalékának bizalmát élvezi még. Az előző évhez képest ez a mérték 24, illetve 22 százalékpontos csökkenésnek felel meg.
Forsa közvélemény-kutató cég – amely 15 éve teszteli a politikai intézményekbe vetett bizalom mértékét Németországban – arra jutott, hogy a Bundestag is hatalmas támogatást veszített. Mindössze 37 százalék bízik továbbra is a német szövetségi parlamentben – ez 13 százalékpontos csökkenés.
Hiteltelen a brüsszeli elit
Tovább esett az elmúlt években sem túl népszerű Európai Unió népszerűsége, most már a németek csupán 31 százaléka tekinti hitelesnek a brüsszeli intézményrendszert. Ennél is rosszabb a politikai pártok megítélése, őket mindössze 17 százalék tünteti ki a bizalmával. Mindkét esetben hétpontos csökkenés történt a tavalyi évhez képest.
Még a németek számára hagyományosan a legmegbízhatóbbnak tűnő szövetségi elnök, azaz államfő intézménye esetében is tizenkét ponttal, 63 százalékra esett az érték. Drámai eredmény született a szövetségi hivatalokra vonatkozó kérdéssorban is: eszerint a németeknek már csak 29 százaléka bízik az államban.
A Forsa felméréséből kiderült az is, hogy kisebbségbe kerültek azok a németek, akik még hitelesnek tekintik a tartományi, önkormányzati intézményeket. A tartományi kormányzatokban 46 százalék, a polgármesterekben 44 százalék, a városi vagy önkormányzati igazgatásban 43 százalékuk bízik. Tavaly ezek az értékek több mint tíz ponttal magasabbak voltak.
Kelet-Németországban különösen drasztikus a bizalomhiány
Szembetűnő a különbség a nyugati és az egykori NDK-s tartományok között. Kelet-Németországban még a szövetségi elnökben is csak az emberek 53 százaléka bízik, nyugaton ez az érték 65 százalék. Az EU megítélése is sokkal rosszabb keleten, a felmérés szerint a válaszadóknak csak 20 százaléka bízik az unióban, míg nyugaton ez az arány 33 százalék.
A politikai pártok hitelessége pedig csak tizenegy százalékot mutat a keleti tartományokban.
Teljesen egyértelmű tehát, hogy a német elit és a társadalom elszakadt egymástól, a Forsa felmérése súlyos politikai-bizalmi válságot tárt fel a kontinens vezető országában.
