A tanfelügyelők harminc iskolába látogattak el, amelyekben 15–16 éves fiatalok hozzáállását mérték fel olyan ma, a nyugati világban folyamatosan napirenden tartott kérdésekben, mint a homoszexualitás és szexuális orientáció, a (nem létező) nemi különbségek, abortuszhoz való jog, illetve rasszizmus, iszlamofóbia és antiszemitizmus. A hivatal a vizsgált harminc iskolából – ezek egy része vidéken helyezkedik el, ahol egyébként homogénebb a diákok összetétele – 21-et elmarasztalt. A kritika szerint ezekben az intézményekben a demokratikusnak nevezett kérdésekben az intézmények nem teljesítettek megfelelően.
A tanfelügyelők szerint a tanárok ezekben az iskolákban inkább kerülik az érzékeny témákat, például az LMBTQ-kérdések tanórán belüli megtárgyalását, mert a diákok egy része teljesen más véleményen van, mint amit a tanmenet és az általános svéd elvárások szerint a pedagógusoknak képviselniük kellene és nem vállalják fel a konfliktusokat.
A hivatal arról számolt be friss tanulmányában, hogy egyes iskolákban széleskörű idegenkedést tapasztalnak a homoszexualitással kapcsolatban, illetve nyugtalanító módon jelennek meg a nemi különbségek a tanulók gondolkodásában. Sok fiú például elutasítja az abortuszhoz való jogot és macsó módon gondolkodik a férfi-női szerepek kapcsán. Ugyan arról konkrétan nem számolt be a hivatal, hogy melyek azok a csoportok, akik „másként gondolkodnak”, de az iskolák elhelyezkedéséből és szociokulturális környezetéből feltételezhető, hogy elsősorban iszlám hátterű diákok azok, akik ellenállást tanúsítanak ezekben a kérdésekben.
Az egyik iskola, a Bredängskolan Stockholm egyik sebezhetőnek nevezett negyedében van, ahol tíz diákból hat migrációs hátterű. Az iskola tanárai közül kettőt megszólaltatott a Svenska Dagbladet napilap, akik elmondták, hogy olyan iskolai környezetben dolgoznak, ahol a diákok körében egyértelmű szerepkülönbségek vannak a fiúk és a lányok között, illetve jól látható módon, a származási családok patriarchális berendezkedésűek. Problémaként említik, hogy a diákok, ha beszélnek is az érzékeny témákról, sok esetben mást mondanak az órán, mint a szünetekben.
A különféle országokból érkezettek között gyakori a rasszizmus, antiszemitizmus és a szegregáció és kialakult egyfajta hierarchia a csoportok között attól függően, honnan érkeztek.
A legfőbb problémának a tanárok azt nevezték meg az újságnak, hogy sok diák nyilvánít problémás véleményt a nemi szerepekről és a homoszexualitásról, ami gondot jelent az olyan társadalom kialakításában, ahol „mindenki egyenlő” és „egyformán értékes”.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Unsplash)
