Felértékelődhet a családtámogatás a romániai népességfogyás miatt

Számítani lehetett arra, hogy az 1,1 millióra becsült romániai magyar közösség egy részét minden erőfeszítés ellenére sem fogjuk tudni elérni – mondta lapunknak Horváth Anna, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ügyvezető alelnöke, akit a 2022-es népszámlálás előzetes adatairól kérdeztünk. A politikus a szövetség családtámogatás-politikájának felértékelődésében bízik.

Fotó: Havran Zoltán

– A tíz évvel ezelőtti helyzethez képest kétszázezerrel kevesebb, de még mindig több mint egymillió magyar él Erdélyben, ha hihetünk az adatoknak. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ)  népszámlálási munkacsoportjának vezetőjeként erre számított?

– Célul tűztük ki, hogy a romániai népszámlálás szervezési, módszertani és kommunikációs hiányosságai ellenére se csússzon a magyarként nyilvántartásba vett személyek száma egymillió alá. A folyamatosan jelzett fennakadások mellett számítani lehetett arra, hogy az 1,1 millióra becsült romániai magyar közösség egy részét minden erőfeszítés, mozgalmi és tájékoztató kampány ellenére sem fogjuk tudni elérni.

– A legelkeserítőbb talán az összevetett arány. Míg a romániai lakosság összességében öt százalékkal csökkent, a magyarok létszáma tizenhét százaléknyit zuhant. Mivel magyarázható ez a különbség?

– Az ország rezidens lakossága az előzetes eredmények szerint valóban öt százalékkal csökkent 2011-hez képest. A magukat román nemzetiségűnek valló személyek száma ugyanakkor 16,792 millióról 14,8 millióra csökkent (tizenkét százalékkal). Ez a csökkenés vélhetőleg még erőteljesebb, hisz az elmúlt tíz esztendőben több mint 580 ezer moldovai származású személy kapott román állampolgárságot. A román népességfogyás tehát a magyarokénál valamivel kisebb, de arányai­ban hasonló mértékű. Azt sem kell szem elől téveszteni, hogy 2011-hez képest gyakorlatilag megduplázódott a nemzetiség és felekezeti hovatartozás nélkül, többnyire adatbázisokból „átemelt” személyek száma. Abból kiindulva, hogy a csaknem 2,5 milliónyi számban arányosan vannak magyarok is, reálisnak tűnik a demográfusok által 1,15 milliónyira becsült jelenlegi romániai magyarság.

– Markó Béla, az RMDSZ volt elnöke a kettős állampolgárságot is okolja a fogyatkozásért…
– Leegyszerűsítő lenne a kettős állampolgársággal magyarázni az elmúlt tíz év népességfogyását, hiszen az uniós csatlakozás szabad munkaerő-áramlása vagy az 1990-es évek Magyarországra irányuló áttelepedése ugyanúgy meghatározták a mai helyzetet. Ez utóbbi jellemzően a romániai magyarokat érintette, és jóval megelőzte a 2000-es években felívelő általános romániai munkavállalási elvándorlást. A migrációs hullámok, többnyire a termékeny korú lakosság időszakos vagy végleges eltávozásával, lényegesen rontották a romániai magyarok korfáját. Ezek együttes hatása mutatkozik ma meg.

– Van kiút ebből a demográfiai lejtmenetből?
– Előrejelzésekbe bocsátkozni az elkövetkező évtizedek demográfiai alakulására vonatkozóan csakis az országos és romániai magyar korfákat, más részletes népszámlálási adatokat látva lehet majd. Azt remélem, hogy a valóban aggasztó romániai népességfogyás következtében felértékelődik az RMDSZ családtámogatás-politikája, hiszen az ilyen intenzitású lejtmenetet csakis hosszan tartó kormányzati intézkedésekkel lehet megfékezni, amelyek növelik a fiatalok támogatáspolitikába vetett bizalmát, tervezhetőbbé, kiszámíthatóbbá teszik a jövőt.

Horváth Anna, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ügyvezető alelnöke Kolozsváron 2022. január 14-én. Fotó: Kiss Gábor

Borítókép: Magyarok Erdélyben (Fotó: Havran Zoltán)