Az afroamerikaiak ellen irányuló túlzott rendőri fellépések az Egyesült Államok legújabb kori történelmében folyamatosan jelen voltak, és mindig valamilyen jelentős társadalmi feszültségre irányították rá a figyelmet. Ennek nemegyszer volt tárgya a rendőrség viselkedése, intézkedéseinek jogszerűsége. Ezen kérdések közbeszédbe kerülését pedig majdnem mindig egy ellentmondásos, emberéletet követelő eset volt a kirobbantója.
A témában megkerülhetetlennek számító, Rodney King elleni erőszakos fellépés – melynek során a Los Angeles-i taxisofőrt és két barátját egy gyorshajtásból kibontakozó autós üldözést követően verték meg rendőrök – lassan harminckét éve történt, és azóta is vannak olyan kirívó esetek, mint most Nichols, vagy néhány évvel ezelőtt George Floyd esete. Floyd és King mindketten büntetett előéletű amerikaiak voltak, King, mint később kiderült, egy rablási ügy miatti próbára bocsátását próbálta védeni azzal, hogy egy ponton 188 kilométeres óránkénti sebességgel igyekezett lerázni üldözőit. Floydot a kétezres évek közepén minősített, halált okozó fegyverrel elkövetett rablások miatt ítélték el 2009-ben, és bocsátották próbára 2013-ban. (Halála előtt egyébként hamis bankjeggyel próbált fizetni egy üzletben.)
Gyilkosaikat ezek nem mentik fel, azonban egyértelmű, hogy sokszor saját sorsukat és szabadságukat féltő köztörvényes bűnözőkről van szó, amikor a rendőrség túlkapásait emlegetik.
Nichols esete azért is kirívó, mert ő egy büntetlen előéletű futárszolgálati munkatárs volt, az intézkedő rendőrök ráadásul mind afroamerikaiak voltak, így ez az ügy abban is eltér, hogy nem merülhet fel a kutatások által nagy számban indokként használt, és emiatt megfigyelni vélt, az amerikai rendőrség egészét behálózó rasszizmus.
Tüntetéshullám
Az ügyekkel kapcsolatban azonban közös, hogy tüntetéshullám követte az eseteket, amelyeken többnyire fekete szervezetek és személyek követeltek igazságtételt. Rodney King megverését követően, de leginkább az elkövetőket gyakorlatilag felmentő bírósági ítélet kihirdetése után elképesztő erőszakhullám kezdődött, Los Angelesben hat napba tellett, míg csillapodtak a kedélyek. Ez alatt a hat nap alatt erőszak, fosztogatás, rendőrökkel történő heves összecsapások történtek.
A Floyd halála után kibontakozó Black Lives Matter-mozgalom sokféleképp megnyilvánult; legfeltűnőbb akcióik során ledöntötték a rabszolgatartással összefüggésbe hozható történelmi személyek szobrait.
Több publicista és szakértő is kritizálta egyébként a mozgalmat, mert szerintük feltűnősködő, provokatív cselekedeteik épp hogy elidegenítik még saját tagjaikat is ahelyett, hogy valódi közösséget formálnának.
A mozgalom népszerűsége is tág határok között mozog.
Nichols halálát követően többnyire békés tüntetések zajlottak, de erőszakos megnyilvánulásokra is volt példa: az eset helyszínén, a Tennessee állambeli Memphisben a tüntetők például lezártak egy autópályát, Los Angelesben pedig a helyi központi rendőrség elé vonultak, ahol szétszaggattak egy biztonsági paravánt. Letartóztatásokról nem érkezett hír. A tüntetők New Yorkban is összecsaptak a rendőrséggel.
Georgia kormányzója eközben veszélyhelyzetet hirdetett, és a Nemzeti Gárda ezer tagját helyezte készültségbe Atlantában.
Joe Biden amerikai elnök megrázónak nevezte a Nichols haláláról szóló videófelvételt, és arra kérte a tömegeket, hogy ne erőszakoskodjanak vagy randalírozzanak.
Tyre Nichols szülei is békességre szólítottak fel. RowVaugh Wells, Nichols édesanyja a fia emlékének szervezett virrasztáson azt mondta:
nem akarom, hogy városokat borítsunk lángba és utcákat dúljunk fel, mert a fiam nem ezt képviselte.
Borítókép: Tiltakozók a 29 éves Tyre Nichols ellen elkövetett rendőri erőszakot elítélő washingtoni tüntetésen 2023. január 27-én (Fotó: MTI/AP/Carolyn Kaster)
