Joe Biden útja a „szegénységből” a dollármilliókig

Az országos átlagbér mintegy háromszorosát keresi egy amerikai politikus, a zsebükben azonban még ennél is több pénz landol. Ez különösen igaz a Biden családra, ahol nem csak az amerikai elnök, Joe Biden markát ütik a fizetésén felül is hatalmas pénzösszegek. A családi kasszához ugyanis nagymértékben hozzájárultak fia kétes ukrán üzleteiből származó pénzei is.

Washington, 2023. január 16. Joe Biden amerikai elnök a National Action Network polgárjogi szervezet reggelijén beszél a Martin Luther King néhai amerikai baptista tiszteletes, fekete bõrû polgárjogi vezetõ születése évfordulójának alkalmából tartott nemzeti ünnepen Washingtonban 2023. január 16-án. MTI/EPA/ABACA pool/Yuri Gripas Fotó: Yuri Gripas

Biden meggazdagodása alelnöki évei után, 2017-ben kezdődött, ekkor beszédei, könyve és testvére, James, valamint fia, Hunter Biden kétes ukrán üzletei révén gyarapodott a család vagyona – utóbbi a Hunter Biden laptopjáról előkerült üzenetekből feltételezhető. A 2016 utáni meggazdagodást jól szemlélteti, hogy utolsó alelnöki évében Biden egymillió dollár alatti vagyonról számolt be – emlékeztetett a New York Post amerikai lap.

A Forbes magazin szerint Biden 2017-ben a feleségével, Jill Bidennel összesen 11 millió dollárt kerestek, míg a következő évben 4,6 milliót. Ezt főképp beszédeiért kapta például egyetemeken vagy a davosi Világgazdasági Fórumon, míg egy kisebb részét (félmillió dollárt) a Pennsylvaniai Egyetemen betöltött professzori pozíciójáért és a Penn Biden agytröszt cégénél végzett munkájáért – utóbbi a Bident övező legújabb botrány egyik kulcshelyszíne, ahol novemberben titkosított dokumentumokat találták. Biden emellett 2018-ban nyolcmillió dollárért szerződött le a Flatiron Books kiadóval, melynek értemében feleségének egy, míg neki két könyvet kellett „írnia” – ám utóbbiakból még csak az egyik jelent meg.

A beszédek és könyvek mellett – a napvilágot látott üzenetekből – mára az is kiderült, hogy Hunter Biden jelentősen hozzájárult a család gazdagodásához.

„Remélem, mindannyian képesek lesztek arra, amire én: finanszírozni ezt a családot harminc éven keresztül. Ez nem könnyű, de ne aggódj, apával ellentétben én nem fogom elvenni a fizetésed felét” – mondta Hunter Biden a lányának a laptopjáról előkerült információk alapján.

A jelenlegi amerikai elnök fia még 2014-ben került be Ukrajna legnagyobb, magánkézben lévő földgáz-ellátójának, a Burisma Holdings igazgatótanácsába, ahol havonta nyolcvanezer dollárt keresett – négyszer többet, mint az akkor alelnökként dolgozó apja. 2009 és 2016 között Hunter – az eddig megjelent információk szerint – különféle üzleteket kötött Ukrajnában és Kínában, kihasználva nevét, apja pozícióját, befolyását és információit. A Hunter Biden-ügy kapcsán a republikánusok vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezték, sőt az adócsalás, pénzmosás és törvénytelen lobbitevékenységet is magában foglaló botrányban már szövetségi nyomozás is indult.

A Biden család meggazdagodása rámutat arra, hogy a tengerentúlon a vezető politikusok hivatali idejüket követően jobban keresnek, mint közben. Ám ez nem mindenkire igaz, a kongresszusi képviselők például gyakran a megválasztásukat követően nem sokkal többszörösére növelik a vagyonukat. Többek közt Nancy Pelosi korábbi demokrata házelnöknél is ez a tendencia látható, aki 120 millió dolláros vagyonnal büszkélkedhet. 2020 és 2021 között férjével 50 millió dollárt fektettek be részben ingatlanokba, de főképp az információtechnológiai iparba, beleértve az Apple-t. Mindezzel Pelosiék hétszer magasabb hozamot értek el, mint egy átlagos befektető.

Sokan – ideértve az igazságügyi minisztériumot – arra gyanakodnak, hogy a kongresszusi képviselők a zárt körű tájékoztatók és titkos dokumentumok információit a tőzsdén kamatoztatják. Az ehhez hasonló ügyekben elindult ugyan a vizsgálat, de szakértők szerint az kevés következménnyel zárul majd, hiszen a törvényeket a kongresszus hozza, az azonban nem valószínű, hogy a testület maga ellen szövetkezzen.

Borítókép: Joe Biden amerikai elnök Washingtonban 2023. január 16-án. (Fotó: MTI/EPA/ABACA pool/Yuri Gripas)