Joe Biden útja a „szegénységből” a dollármilliókig

Az országos átlagbér mintegy háromszorosát keresi egy amerikai politikus, a zsebükben azonban még ennél is több pénz landol. Ez különösen igaz a Biden családra, ahol nem csak az amerikai elnök, Joe Biden markát ütik a fizetésén felül is hatalmas pénzösszegek. A családi kasszához ugyanis nagymértékben hozzájárultak fia kétes ukrán üzleteiből származó pénzei is.

Washington, 2023. január 16. Joe Biden amerikai elnök a National Action Network polgárjogi szervezet reggelijén beszél a Martin Luther King néhai amerikai baptista tiszteletes, fekete bõrû polgárjogi vezetõ születése évfordulójának alkalmából tartott nemzeti ünnepen Washingtonban 2023. január 16-án. MTI/EPA/ABACA pool/Yuri Gripas Fotó: Yuri Gripas

„A kongresszus egyik legszegényebb tagja” – vallotta magáról Joe Biden amerikai elnök még szenátori éveiben. A demokrata politikus 29 évesen, szinte a jogi egyetemről kilépve vált politikussá, amikor Delaware állam szenátorává választották. Biden majd negyven éven át dolgozott szenátorként, később alelnök, 2021-ben pedig elnök lett. Jelenlegi vagyonát mintegy kilencmillió dollárra (3,2 milliárd forintra) becsülik. Kérdéses ugyanakkor, hogy hogyan halmozhatta fel mindezt, hiszen szenátorként kezdetben 45, később 174 ezer dollárt, alelnökként 225 ezer dollárt, most elnökként pedig 400 ezer dollárt keres évente.

Biden meggazdagodása alelnöki évei után, 2017-ben kezdődött, ekkor beszédei, könyve és testvére, James, valamint fia, Hunter Biden kétes ukrán üzletei révén gyarapodott a család vagyona – utóbbi a Hunter Biden laptopjáról előkerült üzenetekből feltételezhető. A 2016 utáni meggazdagodást jól szemlélteti, hogy utolsó alelnöki évében Biden egymillió dollár alatti vagyonról számolt be – emlékeztetett a New York Post amerikai lap.

A Forbes magazin szerint Biden 2017-ben a feleségével, Jill Bidennel összesen 11 millió dollárt kerestek, míg a következő évben 4,6 milliót. Ezt főképp beszédeiért kapta például egyetemeken vagy a davosi Világgazdasági Fórumon, míg egy kisebb részét (félmillió dollárt) a Pennsylvaniai Egyetemen betöltött professzori pozíciójáért és a Penn Biden agytröszt cégénél végzett munkájáért – utóbbi a Bident övező legújabb botrány egyik kulcshelyszíne, ahol novemberben titkosított dokumentumokat találták. Biden emellett 2018-ban nyolcmillió dollárért szerződött le a Flatiron Books kiadóval, melynek értemében feleségének egy, míg neki két könyvet kellett „írnia” – ám utóbbiakból még csak az egyik jelent meg.

A beszédek és könyvek mellett – a napvilágot látott üzenetekből – mára az is kiderült, hogy Hunter Biden jelentősen hozzájárult a család gazdagodásához.

„Remélem, mindannyian képesek lesztek arra, amire én: finanszírozni ezt a családot harminc éven keresztül. Ez nem könnyű, de ne aggódj, apával ellentétben én nem fogom elvenni a fizetésed felét” – mondta Hunter Biden a lányának a laptopjáról előkerült információk alapján.

A jelenlegi amerikai elnök fia még 2014-ben került be Ukrajna legnagyobb, magánkézben lévő földgáz-ellátójának, a Burisma Holdings igazgatótanácsába, ahol havonta nyolcvanezer dollárt keresett – négyszer többet, mint az akkor alelnökként dolgozó apja. 2009 és 2016 között Hunter – az eddig megjelent információk szerint – különféle üzleteket kötött Ukrajnában és Kínában, kihasználva nevét, apja pozícióját, befolyását és információit. A Hunter Biden-ügy kapcsán a republikánusok vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezték, sőt az adócsalás, pénzmosás és törvénytelen lobbitevékenységet is magában foglaló botrányban már szövetségi nyomozás is indult.

A Biden család meggazdagodása rámutat arra, hogy a tengerentúlon a vezető politikusok hivatali idejüket követően jobban keresnek, mint közben. Ám ez nem mindenkire igaz, a kongresszusi képviselők például gyakran a megválasztásukat követően nem sokkal többszörösére növelik a vagyonukat. Többek közt Nancy Pelosi korábbi demokrata házelnöknél is ez a tendencia látható, aki 120 millió dolláros vagyonnal büszkélkedhet. 2020 és 2021 között férjével 50 millió dollárt fektettek be részben ingatlanokba, de főképp az információtechnológiai iparba, beleértve az Apple-t. Mindezzel Pelosiék hétszer magasabb hozamot értek el, mint egy átlagos befektető.

Sokan – ideértve az igazságügyi minisztériumot – arra gyanakodnak, hogy a kongresszusi képviselők a zárt körű tájékoztatók és titkos dokumentumok információit a tőzsdén kamatoztatják. Az ehhez hasonló ügyekben elindult ugyan a vizsgálat, de szakértők szerint az kevés következménnyel zárul majd, hiszen a törvényeket a kongresszus hozza, az azonban nem valószínű, hogy a testület maga ellen szövetkezzen.

Borítókép: Joe Biden amerikai elnök Washingtonban 2023. január 16-án. (Fotó: MTI/EPA/ABACA pool/Yuri Gripas)