A tankjaitok civileket ölnek! – állt a házi készítésű molinókon, mikor az orosz tüntetők hidegháborút idéző pfujolással fogadták az új amerikai nagykövetet.
Lynne Tracy nem is érkezhetett volna rosszabb időpontban Moszkvába, hiszen Joe Biden amerikai elnök alig néhány nappal korábban jelentette be, hogy Abrams harckocsikkal támogatják Ukrajnát. Ahogy arról lapunk is beszámolt, ennek ellenére a tárgyalásai – már ami nyilvánosságra került belőle – az orosz külügyminiszter-helyettessel egészen nyugodt hangnemben zajlottak. Különösen ahhoz képest, hogy tavaly nyáron még annak a veszélye fenyegetett, hogy kölcsönösen bezárják a külképviseleteket, Moszkva pedig többször nyíltan kijelentette, hogy az Egyesült Államokkal és az egész Nyugattal harcolnak. Lynne Tracy is némileg békülékenyebb hangnemben azt hangsúlyozta, hogy legfőbb feladata a párbeszéd fenntartása ezekben a különösen feszült időkben. Hasznára lehet, hogy otthonosan mozog a térségben, igazi karrierdiplomata: eddig Örményországban szolgált nagykövetként, de előtte már Moszkvában, illetve olyan rázósabb helyeken, mint Afganisztán, Pakisztán, Türkmenisztán, Kirgizisztán és Kazahsztán is dolgozott.
Nagy összeborulásra azért nem lehet számítani. Joe Biden legutóbb decemberben tett tétova kísérletet a tárgyalások felújítására, de miután feltételül szabta az oroszok kivonulását Ukrajna teljes területéről, meglehetősen fagyos elutasítást kapott a Kremlből. Szintén év végén, némileg ellentétes információk láttak napvilágot: egyes sajtóértesülések szerint a nyugatiak igyekeztek nyomást gyakorolni Kijevre, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter állítása szerint viszont éppen ők tiltották meg az ukránoknak a közeledést.
Azért a háttérben bizonyosan történnek egyeztetések, de valószínűleg csak olyan praktikus ügyekről, mint a fogolycserék vagy a vörös vonalak. Az például kiszivárgott, hogy az amerikai és az orosz hírszerzés vezetője beszélt a nukleáris fegyverek bevetéséről, ami után meg is ritkultak a fenyegetőzések.
Egyébként nem csupán a diplomáciai kapcsolatok vannak mélyponton.
A Levada közvélemény-kutató cég legutóbbi felmérései szerint az oroszok majd háromnegyede tekint negatívan az Egyesült Államokra, és csak 18 százalékuk pozitívan. Óriási fordulat ez ahhoz képest, hogy 2011-ben még 64 százalék látta jó színben az amerikaiakat.
Ami az európai vezetőket illeti, az elmúlt egy hétben Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár is közölte, hogy nyitottak a párbeszédre Vlagyimir Putyinnal. Utóbbi különösen meglepő annak fényében, hogy Berlin éppen most döntött arról, hogy Leopard 2-es harckocsikat küld Ukrajnának, a német külügyminiszter pedig arról beszélt, hogy lényegében hadban állnak Oroszországgal. Moszkva óvatosan úgy reagált, hogy természetesen ők is készen állnak az egyeztetésre, de jelenleg ilyen nincs napirenden.
Olaf Scholz egyébként legutóbb december elején beszélt telefonon az orosz elnökkel, elmondása szerint akkor a hangnem egyáltalán nem volt udvariatlan, bár teljesen másképpen látták a dolgokat, és főként gyakorlati kérdésekről egyeztettek, mint amilyen a fogolycserék és a gabonaszállítmányok.
A francia és német álláspont éppen egybeesik azzal, amire Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is többször figyelmeztetett: nincs remény a békére, ha a Nyugat és Oroszország nem folytat párbeszédet.
Volodimir Zelenszkij viszont éppen nemrégiben jelentette ki, hogy számára „Vlagyimir Putyin egy senki”, és nem hajlandó tárgyalni vele. Az ukrán elnök által bemutatott úgynevezett tízpontos béketervet – amely követelné minden elfoglalt terület visszaszerzését – Moszkva korábban lesöpörte az asztalról. Szakértők egyetértenek abban, hogy amíg van esély rá, hogy a felek katonailag vigyék dűlőre a konfliktust vagy legalábbis kedvezőbb feltételeket harcoljanak ki, addig aligha van esély a békére. A várakozások szerint a háború egyéves évfordulóján vagy legkésőbb tavasszal kezdődhet újabb orosz offenzíva, amely sorsdöntő lehet.
Borítókép: Joe Biden amerikai (balra) és Vlagyimir Putyin orosz elnök a Genfi-tó partján található La Grange-villában rendezett csúcstalálkozójukon 2021. június 16-án (Fotó: MTI/AP/Patrick Semansky)
