Tudomásul vettük a magyarországi konzultáció eredményét és a nagyon alacsony részvételt is − fogalmazott hétfőn Peter Stano, a bizottság szóvivője. Stano hozzátette, a konzultációban szereplő szankciókról az unió tagállamainak vezetői egységesen döntöttek, így azokat brüsszeli szankcióknak hívni félrevezető.
A konzultációt egyébként közel 1,5 millióan töltötték ki, mind a hét kérdésre több mint 97 százalékban nemmel válaszoltak, ami azt jelenti, hogy a magyarok 97 százaléka elutasítja a súlyos károkat okozó szankciókat − áll a magyar kormány hivatalos Facebook-oldalán.
Majdnem ötezren
Abban semmi újdonság nincs, hogy a bizottság kettős mércét alkalmaz a magyar kormánnyal szemben, azonban a nemzeti konzultációt minősítő kijelentésük különösen vicces akkor, ha felelevenítünk egy tavalyi uniós felmérést. 2021 októbere és novembere között az „ifjúság európai éve” kapcsán várták az európai fiatalok visszajelzéseit, észrevételeit az unió működésével kapcsolatban, s ahogy írták, Európa minden szegletéből érkeztek válaszok. Ennek figyelembe vételével azt gondolhatnánk, hogy több millióan töltötték ki a bizottság kérdőívét,
azonban ahogy tovább olvassuk az eredményeket bemutató írást, kiderül, hogy kevesebb mint ötezren válaszoltak Brüsszel kérdéseire.
Tekintve, hogy az unióban körülbelül 60 millió fiatal él, a részvételi arány itt sokkal alacsonyabb, mint a bizottság által bírált nemzeti konzultációnál.
Borítókép: az európai uniós szankciókról szóló nemzeti konzultáció kérdőíveit kézbesíti egy postás Budapesten 2022. október 14-én (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)
