„Valósághű harcorientált konfrontációs hadgyakorlatot” kezdett a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) haditengerészetének Shandong repülőgép-hordozó csoportja a minap, miután amerikai hadihajók hajóztak a Dél-kínai-tengerre – amely nagy része Japán és Kína között vitatott vízi terület – írta a Kínai Kommunista Párt szócsövének tartott Global Times hírportál.
Az amerikai közlemény szerint a Nimitz-hordozó csapásmérő hajócsoport tengeri kiképzést és ellenséges tengeralattjárók elleni műveleteket folytatott. Ám a Global Times szerint az amerikai hajók „csak fokozták a térségben uralkodó feszültséget”. A beszámoló szerint a PLA saját gyakorlata során a vadászgépekkel anyahajókról való felszállást, valamint átfogó támadó és védekező vízi, légi és felszíni tapasztalatokat gyűjtött.
Noha Peking magáénak vallja a stratégiailag fontos Dél-kínai-tenger szinte teljes területét, katonai előőrsöket létesítve az általa épített mesterséges szigeteken, Tajvan, Vietnam, Malajzia, Brunei és a Fülöp-szigetek is igényt tartana az erőforrásokban (halak, természeti erőforrások) gazdag vizekre, amely több hajózási útvonalat is érint.
Washington „törvénytelennek” tartja a kínai vízi útra vonatkozó követeléseket, ezért rendszeresen küld hadihajókat a terület úgynevezett „hajózási szabadságának” fenntartása érdekében – emlékeztetett az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió. Kamala Harris amerikai alelnök pedig korábban arra is tett ígéretet, hogy nemzetközi kampányt indít a „felelőtlen viselkedés” ellen a vitatott vízi területen.
Mindeközben hétfőn India és Japán is közös hadgyakorlatba kezdett a „növekvő kínai fenyegetésre” válaszul. A gyakorlatra azután került sor, hogy Kisida Fumio japán miniszterelnök Olaszországba, az Egyesült Királyságba, Kanadába és az Egyesült Államokba utazott, hogy megerősítse országa szövetségeit Kína elrettentése érdekében. Japán tagja az Indiát, Ausztráliát és az Egyesült Államokat is magában foglaló Quad-csoportnak, amely Peking „önérvényesítő képességének az ellenőrzését” hivatott ellátni az indo-csendes-óceáni térségben.
Amíg Japánnak – egyrészt – a Dél-kínai-tenger miatt van vitája Pekinggel, addig Indiának a Himalájában húzódó közös határszakasz kapcsán. A határviták mellett Washingtonnak a térség szigeteinek a védelme, Peking terjeszkedésének a megfékezése és Tajvan „függetlenségének a biztosítása” a célja. Peking országa részének tartja Tajvant, s bár Washington fenntartja „egy Kína-politikáját”, Tajvant egyre nyíltabban támogatja katonailag és politikailag is, amivel fokozza a térségben uralkodó feszültséget.
