– Úgy látom, mind Málta, mind Svájc súlyos felelősséget fog viselni az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Olyan ügyeket kell vinniük, melyeket más tagok inkább kerülnek
– vélekedett Richard Gowan, a New York-i székhelyű International Crisis Group agytröszt ENSZ-ügyekért felelős igazgatója.
Svájcnak ugyanis az észak-koreai szankcióbizottságban kell majd elnökölnie, ugyanakkor az alpesi ország külügyminisztériuma decemberben kiadott közleményében hangsúlyozta, prioritásként fogják kezelni a fenntartható béke előmozdítását, a polgári lakosság védelmét és az éghajlatváltozás kérdését.
Málta pedig az Iránnal fennálló diplomáciai kapcsolatokat fogja felügyelni, amely elsősorban két ügy miatt is fontos. Egyrészt, mert a perzsa országban a 22 éves kurd Mahsza Amini halála után kirobbant tiltakozások már több mint száz napja tartanak, másrészt pedig az ukrajnai háború nyomán Teherán és Moszkva szorosabbra fűzte kapcsolatait: noha mindkét vezetés tagadja, egyes híresztelések szerint Irán fegyvereket adott el Oroszországnak, melyeket az ukrajnai háborúban is bevetettek.
Málta egyúttal hangsúlyozta, hogy nem állandó tagként a gyermekek fegyveres konfliktusokban való alkalmazására igyekeznek felhívni a figyelmet, továbbá terveik között szerepel a nők jogainak előmozdítása és hogy minél többen tudjanak írni-olvasni világszerte.
Január elsejével az ENSZ BT nem állandó tagjainak sora Málta és Svájc mellett Ecuadorral, Japánnal és Mozambikkal bővült, feladataikat 2024 végéig kell ellátniuk. Az új országok Indiától, Írországtól, Kenyától, Mexikótól és Norvégiától vették át a stafétát. Svájc először vált nem állandó taggá, Málta második alkalommal, Ecuadornak ez már a negyedik mandátuma, Japánnal pedig a tizenkettedik. Az ENSZ BT egyébként 15 tagból áll, melyek közül öten – Kína, Franciaország, Oroszország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok – állandó tagok.