Válsággal kezdődik az év Pozsonyban

A decemberben kezdődött belpolitikai válsággal folytathatja az évet Szlovákia, amelynek lakossága tavasszal akár előre hozott választásokra is készülhet. A parlament következő ülése január végén lesz, addig kellene Eduard Heger miniszterelnöknek többséget szereznie, hogy kormányon maradhasson. Egy új kormány színre lépése balra vagy jobbra is tolhatja az országot.

BELGIUM-EU-UKRAINE-RUSSIA-POLITICS-DIPLOMACY Fotó: LUDOVIC MARIN

A parlament következő ülésére csak január végén kerül sor, eddig kellene Eduard Hegernek és a legnagyobb kormánypártnak, az OLaNO-nak 76 képviselőt összeszednie a 150 fős parlamentben ahhoz, hogy folytathassák a munkát. Zuzana Caputová államfő ugyanis kikötötte, ha január végéig nem alakul egy legalább egyszerű többséggel rendelkező kormány, szorgalmazni fogja a tavaszi előre hozott választásokat. Mindeközben – folyosói pletykák szerint – a SaS intenzíven tárgyal Hegerékkel a békülés lehetőségéről, így a választások jövő őszre csúszhatnak. 

Eleve nem lesz könnyű dolga a választásokat sürgető ellenzéknek, hiszen alkotmányos többség, legalább 90 képviselő szavazata kellene ahhoz, hogy az előre hozott választások kiírását lehetővé tevő alkotmánymódosítást elfogadják. Ezzel együtt, bár ez a legkevésbé valószínű, az is elképzelhető, hogy Heger mögött összejön elegendő parlamenti képviselő és kihúzzák 2024 tavaszáig, amikor egyébként is parlamenti választásokat tartanának Szlovákiában.

Nincs olyan felmérés, amely ne azt mutatná, hogy a jelenlegi ellenzék diadalmaskodik majd. Robert Fico volt miniszterelnök pártja, az Irány–Szociáldemokrácia (Smer-SSD) és a 2020-as választások után tőlük távozó, korábbi kormányfő Peter Pellegrini vezette Hang–Szociáldemokrácia (Hlas-SD) a választások toronymagas esélyesei. Az előbbi pár nappal ezelőtt kijelentette, ha kormányra kerül, Szlovákia „egy darab töltényt sem ad el Ukrajnának”, Pellegrini ezzel szemben távol tartja magát a témától.

Két fontos kérdés vár megválaszolásra. Az egyik, hogy Fico vagy Pellegrini pártja kapja-e a több szavazatot, ezzel a kormányalakítási megbízást. Jelen állás szerint Pellegrini két-három százalékponttal előzi meg Ficóékat, hónapok óta vezetik a felméréseket, egy Hlas-SD nélküli kormány igen nehezen elképzelhető. Azt nem tudni csupán, és ez a másik fontos kérdés, hogy milyen pártokkal köthetne koalíciót.

A Ficónál jóval liberálisabb, simulékonyabb Pellegrini ugyanis nagyon tudatosan nyitva hagyta annak lehetőségét, hogy korábbi „főnöke” helyett a libertariánusként emlegetett SaS-szel, illetve a nyugati progresszív liberalizmust Szlovákiába kritika nélkül importáló Progresszív Szlovákiával bútorozzon össze. A másik, a parlamenti matematika alapján valószínűbb forgatókönyv egy erősen nemzeti jobb- és baloldali nagykoalíció lehet a Smer-SSD, a Hlas-SD, az éppen kormánypárti Sme rodina, illetve az egykori Kotleba-párt romjain alakuló nemzeti pártok részvételével. Az európai uniós küzdőtérre tekintve Budapest számára ez utóbbi egy sokkal kecsegtetőbb felállás, más kérdés, hogy a felvidéki magyarság számára nehezen elfogadható lehetőség.

Atlantista külpolitika. A négypárti kabinet között húzódó személyes és belpolitikai ellentétek végül szétfeszítették a koalíciót, de külpolitikai, diplomáciai szempontból mindenképp sikeresnek mondható a Heger-kormány 2022-es éve. Tekintsünk bárhogy az európai fősodor Ukrajna-politikájára, a kabinet, legalábbis kifelé, meglepően egységesnek bizonyult. Ez elsőre meglepő lehet, csakhogy a szlovák politika egyik sajátossága éppen az, alakuljon bármilyen kormány, szinte mindig atlantista, végletekig nyugati elköteleződésű diplomatára bízzák a tárcát. A háború kitörését követően a kormány határozottan beállt Ukrajna felfegyverzése mögé: 2022-ben aknamentesítő járműveket, gyalogsági harcjárműveket, helikoptereket, légvédelmi rendszereket ajándékozott (elsőként!), illetve önjáró lövegeket és MiG–29-es vadászgépeket adott el Kijevnek. Az Ukrajnának nyújtott szlovák támogatás a háború kitörése óta meghaladja a 165 millió eurót.

Borítókép: Eduard Heger szlovák miniszterelnök (Fotó: AFP/Ludovic Marin)