A két eset hasonlóságai mellett sok különbség is felfedezhető, ilyen például azok nyilvánosságra hozatalának körülményei. Míg Trump esetében szinte pillanatok alatt végigjárta a világsajtót a dokumentumok híre, addig Bidennél azok november eleji − a félidős választások előtti − felbukkanása és az első híradások közt eltelt több mint két hónap.
− Biden csapata az eljárásnak megfelelően rögtön jelentette a történteket az illetékes hatóságoknak, azonban a kormányzatból a sajtó felé történő tájékoztatás, szivárogtatás kapcsán már erős kontraszt van a két ügy között − magyarázta Csizmazia Gábor. Ez egyébként régre visszanyúló tendencia, republikánus kormányok idején − lásd Trump első közjogi felelősségre vonása − gyakoribbak a szivárogtatások, mint demokrata adminisztrációk esetében.
Ez nem csak az összehangoltságot feltételezi, hanem azt is, hogy efelett a kormányzaton belül elviekben semleges szereplők szemet hunynak
− hangsúlyozta a szakértő.
Az, hogy a két botránynak milyen hatásai lesznek a potenciális elnökjelöltek támogatottságára, még kérdéses. Az elvakult hívek nem valószínű, hogy emiatt hátrálnának ki Trump vagy Biden mögül, azonban a kulcsfontosságú donorok, meghatározó politikai szereplők, politikusok esetében már más a helyzet.
Trump esetében lehetett érezni, hogy augusztusban volt egy törés ezen támogatók körében, amely a félidős választások után még inkább előjött. Az ellentétben jelenleg nem látszik, hogy Biden mögül kihátráltak volna a demokraták
− zárta szavait a szakértő.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!