A cikkben taglalt történet egészen 2021 nyaráig megy vissza, amikor az ukrán parlament egy új törvénytervezetet tárgyalt, mely szerint nyilvántartásba vennék az oligarchákat, például vagyonuk, befolyásuk szempontjából, megtiltanák nekik a politikai pártok finanszírozását, megvizsgálnák, van-e monopolhelyzetük az általuk uralt piacon. Az érintettek eltérően reagáltak: Ihor Kolomojszkij együttműködőnek tűnt, Petro Porosenko kénytelen volt eladni három tévécsatornáját, s arról panaszkodott, hogy az új, elfogadott törvény csak azt a célt szolgálja, hogy a hatalom ellenőrizhesse a médiát. A legvagyonosabb ukrán, Rinat Ahmetov pedig úgy kommentálta, hogy ő nem oligarcha, hanem befektető – olvasható a Tűzfalcsoport szemléjében.
Anka Feldhusen kijevi német nagykövet bátor első lépésről beszélt, és szimbolikusnak nevezte az új törvényt. Feldhusen szerint ugyanakkor fontosabb lett volna az igazságszolgáltatás reformjának befejezése és a korrupcióellenes hatóságok megerősítése. Hosszú távon a meglévő intézményeknek több hatáskört kellett volna adni, több támogatást kellett volna kapniuk az oligarchák elleni küzdelemben – kommentált a kijevi német nagykövet.
Ruszlan Rjaboschapka, a Zelenszkij által menesztett főügyész az elmondása szerint azon tűnődött, vajon a törvény a polgárok javát szolgálja-e. Mert ha az oligarcháknak át kell adniuk az ellopott vagyonukat az államnak, akkor itt csakis az elnökről van szó, pontosabban a hatalmának kiterjesztéséről – vélekedett a főügyész.
A Die Welt felidézi azt is, hogy a Panama-iratok elnevezésű botrányos ügy kapcsán Zelenszkij neve is felmerült.
Egy film is készül a botrányokkal kapcsolatban, melynek bemutatója azért maradt el a meghirdetett időpontban az Ukrainska Pravda szerint, mert az SZBU (Ukrajna hazai hírszerző szolgálata) egyik ügynöke megakadályozza azt.